Lengyelország nem hajlandó migránsok átvételére

A migránsok áthelyezése Lampedusa szigetéről nem jelentené a helyzet megoldását, Lengyelország ellenzi, hogy Európába beengedjék az illegálisan érkező bevándorlókat – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a közösségi médiában. Ursula von der Leyen ezzel kapcsolatos kijelentéseire reagált.

Mateusz Morawiecki: A migránsok áthelyezése nem oldja meg a lampedusai helyzetet

Fotó: NurPhoto via AFP

Az olasz Lampedusára érkező afrikai fiatal férfiak ezrei nem háborús menekültek, hanem „a német nyitott ajtók politikája által felbuzdított, követelőző és gyakran veszélyes emberek” – írta Morawiecki Facebook-oldalán.

Olaszország déli határán „Európa destabilizálására tett újabb kísérlet” történik – fogalmazott a lengyel kormányfő, és Angela Merkel volt német kancellár migrációs politikája „katasztrofális következményének” nevezte a jelenlegi vészhelyzetet.

Morawiecki szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke „konokul nem ismeri fel a brutálisan egyszerű igazságot, hogy Németország és az EB óriási hibát követett el”.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Lengyelország „határozottan ellenzi, hogy beengedjék Európába az illegálisan csempészett bevándorlókat”. Úgy látja: a migránsok átirányítása más uniós tagállamokba „nem oldaná meg a katasztrófát”, közben „a brüsszeli elit egyetlen ötlete” éppen a bevándorlók elosztását célozza.

Ez viszont olyan, mintha „benzinnel próbálnák tüzet oltani” – közölte Morawiecki, majd leszögezte: Lengyelország nem engedi be az illegális bevándorlókat.

A miniszterelnök bejegyzésben a fő lengyel ellenzéki pártot, a Polgári Platformot is bírálta, amiért az általa irányított kormány 2015-ben beleegyezett az akkori uniós migránselosztási kvótába.

A migráció az október 15-i parlamenti választásokat megelőző kampány egyik témája. A választások napján a jelenlegi kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt kezdeményezésére népszavazást is tartanak, amelynek egyik kérdése a menedékkérők uniós tagországok közötti elosztását célzó, a varsói kormány által ellenzett brüsszeli javaslatra vonatkozik.

Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes, a PiS elnöke egy szerdán megjelenő interjú vasárnap előzetesen ismertetett részletében az illegális bevándorlók következetes visszatoloncolását jelölte meg a migrációs válság egyetlen hosszútávú megoldási lehetőségeként. Fontosnak nevezte a származási országokban nyújtandó segítségnyújtás „becsületes programjának” kidolgozását is.

Ursula von der Leyen EB-elnök vasárnap látogatott Lampedusára, azt követően pedig együttműködést ígért az európai és olasz hatóságok között a migráció okozta vészhelyzetben, és tízpontos akciótervet ismertetett. Ennek keretében azt is javasolja, hogy az olasz szigetre eljutott embereket – önkéntes szolidaritási mechanizmus keretében – szállítsák el más uniós tagállamokba.

Szakértők szerint ez nem jelent mást, mint hogy a brüsszeli vezetés továbbra is megszervezni akarja a bevándorlást, nem pedig megállítani.

A Migrációkutató Intézet kutatója is a rekordmagas érkezésekre hívta fel a figyelmet az M1-en. Tóth Klaudia hangsúlyozta: Lampedusa helyi lakossága 6000-re tehető, míg múlt héten volt olyan nap, hogy 7000 illegális migráns kötött ki a szigeten.

Szakértők rámutatnak: Ursula Von der Leyen nem a határokat akarja megvédeni, hanem szervezett bevándorlást akar. A migránsoknak szerinte biztonságos humanitárius folyósokat kell létrehozni, hogy ne kelljen az emberkereskedőkre bízniuk az életüket.

Elemzők arra hívták fel a figyelmet: a bizottsági elnök úgy véli, a legális bevándorlás javításával visszaszoríthatóvá válik az illegális bevándorlás.

Kedden és szerdán több mint hétezer ember érkezett Észak-Afrikából az olasz partokhoz, elsősorban Lampedusa szigetére, ahol a négyszáz fős menekülttáborában továbbra is több mint négyezren szoronganak. A többségében közép-afrikai és tunéziai fiatal férfiak be sem férnek a regisztrációs központba, a tábor körül telepedtek le a szabad ég alatt, ahol a vöröskereszt igyekszik ellátni őket.    
A magyar  rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 848, szombaton 882, vasárnap 822, jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit tartóztattak fel és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron a rendőrök. Az ország belsejében három határsértőt is elfogtak, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult.

A szolgálatot teljesítő rendőrök 2021. augusztus 4-én összesen 113 határsértőt tartóztattak fel

Fotó: police.hu

Az elmúlt héten az ország területén – idén az eddigi legtöbb – 5270 határsértőt tartóztattak föl és kísértek vissza. A megelőző héten – augusztus 28-tól szeptember 3-ig – a feltartóztatottak száma 4384 volt. Emellett az elmúlt héten az ország belsejében is elfogtak 19 határsértőt, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult.

Horvátország nem hagyja, hogy a migránsok feltorlódjanak az országban – jelentette ki Davor Bozinovic horvát belügyminiszter pénteken a boszniai határhoz közeli, Károlyváros megyei Slunj városában, amely az utóbbi időben nagy migrációs nyomásnak van kitéve.

„A biztonság egyetlen pillanatban sem volt veszélyben a megyében, szinte egyetlen bűncselekményt sem regisztráltak, és nagyon kevés olyan szabálysértés történt, amelyben felmerült volna a gyanú, hogy az elkövetők migránsok lehettek” – mondta a tárcavezető, miután személyesen tájékozódott a terepen.

Hozzátette ugyanakkor:

megértik a helyi lakosok aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a világ más részeiről egyre többen érkeznek a megyébe és a városba, valamint szinte az összes európai országba.

A migránsokat regisztrálni kell Horvátországban. Ehhez időre és térre van szükség – magyarázta.

Rámutatott: ha száz vagy több migráns érkezik a városi rendőrkapitányságra, időbe telik, amíg mindegyikükkel egyénileg elbeszélgetnek, ujjlenyomatot vesznek tőlük, és beviszik az európai adatbázisba. A migránsok addig parkokban várakoznak, ahol a gyerekek játszanak, ami rossz érzést kelthet a helyi lakosokban. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy regisztrációs központot hoznak létre Dugi Dolban, egy elhagyott laktanyában, hogy tehermentesítsék a városközpontokat – mondta.

Jelezte:

naponta elemzik a migrációval kapcsolatos helyzetet, döntéseket hoznak, erőket vetnek be, megerősítik a rendőrségi jelenlétet a külső határokon, és megoldásokat keresnek annak érdekében, hogy az állampolgárok is úgy érezzék, a rendőrség teljes ellenőrzés alatt tartja helyzetet.

Horvátország racionális megközelítést alkalmaz, és nem hagyja, hogy a migránsok feltorlódjanak az országban – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a schengeni külső határokat 6500 határőr és további 2000 rendőr védi, akiket szükség szerint a legnagyobb migrációs nyomás alatt lévő területekre vezényelnek.

Kiemelte: Európának aktívabbnak kell lennie az afrikai és közel-keleti országokkal fenntartott kapcsolataiban, és meg kell találnia a módját annak, hogy a források újraelosztásával segítse az embereket abban, hogy ne hagyják el ilyen nagy számban származási országaikat.

„Ez egy globális probléma, és biztos vagyok benne, hogy a következő generációk is foglalkozni fognak vele”

– húzta alá végezetül.

A migránsok főként Szerbián és Montenegrón keresztül érkeznek Bosznia-Hercegovinába, onnan Horvátországba, majd Szlovéniába folytatják útjukat, ahonnan Nyugat-Európába szeretnének eljutni.