Lavrov az ukrán béketervről

Irreálisnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban szombaton az Ukrajna javasolta béketervet és a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újra indításával kapcsolatos ENSZ-javaslatokat.

Az ENSZ Közgyűlésének 78. ülésszaka után tartott sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov a Kijev által szorgalmazott tízpontos béketervről kijelentette, hogy „teljességgel megvalósíthatatlan”.

„Ezt nem lehet megvalósítani. Nem realista, ezt mindenki látja, de ugyanakkor azt mondják, hogy ez a tárgyalások alapja” – emelte ki az orosz külügyminiszter.

Lavrov kijelentette,

a konfliktus a harctéren fog megoldódni, ha Kijev és nyugati szövetségesei ragaszkodnak ehhez az állásponthoz.

A diplomata hozzátette, hogy Oroszország azért mondta fel júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly nyáron létrejött fekete-tengeri gabonaexport-szerződést, mert az Oroszországnak tett ígéretek – közöttük egy orosz bankra kirótt szankciók visszavonása és Moszkva visszakapcsolása a SWIFT nemzetközi rendszerbe – nem teljesültek.

Hozzátette: az ukrajnai mezőgazdasági exportra kijelölt biztonsági folyosó újbóli létrehozásával kapcsolatos ENSZ-javaslatok nem reálisak.

Lavrov kijelentette, hogy a nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszország ellen Ukrajnában fegyverek szállításával, amit „hibrid háborúnak hívnak ugyan, de a valóságon mit sem változtat”.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő felszólította Donald Trump volt amerikai elnököt, hogy ossza meg a közvéleménnyel az ukrajnai háború befejezését célzó béketervét.

Erről az ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Zelenszkij egyúttal figyelmeztetett arra, hogy Kijevnek elfogadhatatlan minden olyan béketerv, amelyben Ukrajna területet adna fel. „Ha az az elképzelés, hogy területünk egy részét átadjuk (Vlagyimir) Putyinnak, ez nem a béke képlete” – fogalmazott az elnök.

Trump több ízben hangoztatta, hogy újabb elnökké megválasztása esetén „24 óra alatt” megoldaná az ukrajnai háborút. Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója szerdán a Telegramon arról adott hírt, hogy

nyolcra nőtt az előző nap során Kupjanszk város ellen végrehajtott orosz csapás halálos áldozatainak száma.

Tájékoztatott arról, hogy a becsapódás helyszínén befejeződtek a mentési munkálatok. Az elhunytak közül hat férfi, kettő nő. Az utóbb megtalált két holttest olyan önkénteseké, akik az emberek kimenekítésében segédkeztek. Közölte azt is, hogy az oroszok Grom-E1 típusú rakétával mértek csapást a városra.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összesítésében azt írta, hogy az elmúlt nap során orosz támadások következtében nyolc civil vesztette életét, és 11 sérült meg. Kedden a déli Herszon, a keleti országrészben pedig Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja megyét érték orosz támadások.

Dmitro Lunyin, az ország középső részén levő Poltava megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy

szerdára virradó éjjel az orosz erők dróntámadást hajtottak végre a régió ellen, és eltaláltak egy olajfinomító üzemet Kremencsukban.

Az eddigi információk szerint senki sem sérült meg.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 520-szal 273 980-ra nőtt. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek mellett hét harckocsit, 34 tüzérségi rendszert és 37 drónt.

Folyamatosak a légitámadások a kelet-ukrajnai fronton. Mindkét oldal dróntámadásokról számolt be. Pénteken ukrán rakétacsapás érte a fekete-tengeri orosz hadiflotta szevasztopoli központját. Közben az ukrán elnök Kanadában folytatja diplomáciai körútját és komoly támogatásra kapott ígéretet.

Hegyekben állnak a törmelékek a Donyeck megyei Kurahovében, miután pénteken orosz légicsapások érték a várost. Legalább tizenöten megsebesültek. Sok épület megrongálódott, az utcákon rengeteg a kiégett autó.

Közben ukrán rakétatámadás érte a fekete-tengeri orosz hadiflotta szevasztopoli központját.

Az orosz hatóságok egy eltűnt katonát tartanak számon.

„Szükséges a kapcsolatok fejlesztése legközelebbi szomszédainkkal és partnereinkkel. Rengeteg a munka, beleértve a gazdaságot, humanitárius együttműködést, és a régió biztonságát” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a krími támadás után.

A becsapódás füstjét a műholdfelvételeken is látni lehetett.

Az ukrán hadvezetés elismerte a támadást. Ez a második alkalom, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú fegyverekkel támadta a Krím félszigetet.

Elemzők szerint ez még gyakoribbá válhat, ahogyan Kijev egyre több pénzt és fegyvert kap a nyugati országoktól. Volodimir Zelenszkij csütörtökön Washingtonban tárgyalt, hogy meggyőzze a Fehér Házat Ukrajna további támogatásáról. Az ukrán elnök szerint hosszútávú megállapodás született egy védelmi csomagról, amely tüzérségi és logisztikai felszereléseket is tartalmaz.

Volodimir Zelenszkij útja pénteken Kanadában folytatódott ahol újabb támogatásokról állapodott meg. Ukrajna a következő három évben átszámítva csaknem 170 milliárd forint értékű katonai segítséget kap.

„Egy hosszabb távú, többéves kötelezettségvállalást készítünk elő, amely kiszámítható, állandó támogatást nyújt Ukrajnának. Ez magában foglal 650 millió dollárt, amit többek között 50 darab páncélozott jármű összeszerelésére fordítunk” –  mondta Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

Kanada kiképzőket is küld majd, akik a nyugati F-16-os vadászgépek vezetésére képzik majd ki az ukrán pilótákat.

„Szívből jövő köszönetet” mondott pénteken Kanadának Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország elleni háborúban nyújtott segítségért, mondván, hogy Ottawa segítsége ezrek életének a megmentéséhez járult hozzá.

Volodimir Zelenszkij a kanadai parlamentben mondott beszédet. A Justin Trudeau vezette kanadai kormány az egyik leghangosabb támogatója Ukrajna védelmének az orosz invázió február 24-i kezdete óta.

2022 eleje óta Kanada több mint 8 millió kanadai dollár (2,2 milliárd forint) támogatást nyújtott Ukrajnának, ebből 1,8 millió kanadai dollár értékű katonai segítséget.

„Az Ukrajnának nyújtott kanadai támogatás fegyverekkel és felszereléssel lehetővé tette a számunkra, hogy életek ezreit mentsük meg”

– mondta az ukrán elnök, aki most látogatott először Kanadába a háború kezdete óta.

„Kanada vezető szerepe a háború és a terror miatt Oroszország ellen elrendelt szankciók ügyében valóban felbátorított másokat a világon, hogy kövessék az önök példáját” – mondta Volodimir Zelenszkij a hallgatóság hangos tapsa közepette.

„Oroszország így soha nem hozza vissza a népirtást Ukrajnába, és nem is fogja megpróbálni, Moszkvának egyszer s mindenkorra veszítenie kell, és veszíteni is fog” – tette hozzá Zelenszkij.

Röviddel az ukrán elnök beszéde előtt Justin Trudeau bejelentette, hogy Kanada újabb 650 millió kanadai dollár értékű katonai segítséget nyújt három év alatt Ukrajnának 50 páncélozott járművel. Ottawa kiképzőket is küld majd Ukrajnába, akik segítenek az ukrán pilótáknak a nyugati F-16-os vadászgépek vezetésére való kiképzésében – mondta Trudeau.

„Tovább fogunk dolgozni nyugati partnereinkkel, közöttük a NATO-val, hogy határozott támogatást nyújtsunk. Folytatjuk a gazdasági segítségnyújtást is a jövő évben Ukrajna számára, hogy erős, dinamikus és virágzó demokratikus ország maradhasson” – mondta Justin Trudeau.

Kanadában 1,4 millió ukrán származású lakos él, a harmadik legtöbb Ukrajna és Oroszország után.

A háború kezdete után több mint 175 ezren érkeztek Kanadába, és további hétszázezer kapott engedélyt a beutazásra, munkalehetőséggel és háromévi tartózkodási engedéllyel a háború elől menekülők ideiglenes elhelyezését célzó támogatási program keretében.

Volodimir Zelenszkij Washingtonból utazott Kanadába, ahol csütörtökön Joe Biden amerikai elnökkel találkozott, és felszólította az amerikai törvényhozókat, folytassák a támogatást, miután egyes republikánusok megkérdőjelezik, hogy a kongresszusnak jóvá kell-e hagynia további segítséget. Zelenszkij Ottawából Torontóba utazik, ahol üzleti találkozón vesz részt és beszédet mond egy nagygyűlésen.