Lánczi Tamás: a Szövetségnek van esélye, hogy bejusson a szlovákiai parlamentbe

A várhatóan alacsony részvétel mellett a felvidéki magyar pártnak, a Szövetségnek van esélye arra, hogy bejusson a szlovákiai parlamentbe a szeptember 30-án tartandó előrehozott választáson - mondta Lánczi Tamás politológus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
    Lánczi Tamás az interjúban úgy fogalmazott: sorsdöntő választás előtt állunk, mert több mint egy évtized után ismét esély látszik arra, hogy magyar képviselők legyenek Pozsonyban.
    Megjegyezte: lehetett ugyan hallani szlovák politikusoktól az elmúlt években, hogy majd ők képviselik a magyarok ügyét, ám azt láthatjuk, hogy a magyarok ügyét csak a magyarok képesek képviselni.
    A politológus szerint Szlovákia apatikus, politikailag kiábrándult állapotban van, a szavazók szkeptikusak, várhatóan alacsony lesz a választási részvétel, ez pedig lehetőséget teremt a magyarok számára.
    A felmérések szerint a Szövetségnek van esélye elérni a bejutási küszöböt, főleg, ha szlovák honfitársaik nem mennek el nagy arányban választani - mondta, hozzátéve: három hét rövid idő, ez alatt a magyar pártnak nagyon intenzív kampányt kell folytatnia, hogy ezt az esélyt valóra is váltsa.
    Lánczi Tamás a magyarok számára a legfontosabb kérdésnek az anyanyelvi oktatást nevezte.
    Arra a kérdésre, van-e esély arra, hogy koalíciós szerepet vállal a Szövetség, ha bejut a parlamentbe, illetve hogyan áll most a legesélyesebbnek tartott Smer, Robert Fico pártja, Lánczi Tamás kifejtette: nagyon sok párt indul, a szlovák választási rendszer pedig lehetőséget ad arra, hogy sok kicsi, nagyjából hasonló súlycsoportban versengő párt jusson be a törvényhozásba.
    Elemzése szerint ezek közül - a többiek rovására erősödve - a Smer emelkedik ki, mert Robert Fico a szlovákokat nagyon érdeklő, egyben elkeserítő témákat karolt fel, mint a gazdaság, a munkanélküliség, a reálbércsökkenés, és képes "becsatornázni" az ezekkel kapcsolatos félelmeket, indulatokat.
    Lánczi Tamás kitért arra, hogy bár a Smer "tankönyvszerűen" baloldali párt, az a furcsa helyzet állt elő, hogy Fico pártja valójában a globalistákkal szemben áll, és véleménye szerint azért kap rengeteg támadást (a Szlovákiában is működő Soros-szervezektől is), mert nem akarja Szlovákiát alárendelni a globalista, internacionalista erőknek.
    A politológus nagyon érzékeny kérdésnek nevezte, hogy ki kivel köt koalíciót, de az anyaország és a V4-ek szempontjából úgy ítélte meg, hogy kedvező lenne Fico győzelme, ami csak relatív lehet, abszolút többségre nem fog szert tenni.
    Úgy vélte, megvan a veszély, hogy zavaros idők jönnek Szlovákiában, és a győztes nem talál koalíciós partnert, mert ebbe álláspontja szerint Brüsszelből és a tengerentúlról beleszólhatnak.
    Ficónak megvan a politikai képessége, hogy egy koalíciót tető alá hozzon, ha ezt külföldről engedik - mondta, kifejtve: ha nem lesznek koalíciós partnerek, folytatódik az a káosz, amely az elmúlt legalább egy évet jellemezte Szlovákiában.
    Lánczi Tamás a beszélgetés végén azt mondta: magyar szempontból az lenne a legideálisabb, hogy ha már Fico nyer, akkor találjon koalíciós partnereket - jó lenne, ha ebben ott lenne a Szövetség is -, így rendeződne a helyzet Szlovákiában, lenne tárgyalópartnere a többi V4 országnak is, lenne kivel leülni, aki mögött van legitimáció.

A jelenlegi szlovák törvényhozást nem érdekli az ország magyarlakta déli és keleti régiója. Erről beszélt Forró Krisztián, a Szövetség elnöke az M1-en. A hónap végén parlamenti választás lesz Szlovákiában, aminek tétje az is, hogy lesz-e parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak.

Péntekig lehetett választói igazolványt igényelni Szlovákiában. Ezt olyanok is kérhették, akik nem az állandó lakóhelyük szerinti szavazókörben akarják leadni a voksukat.

Akik pedig külföldön lesznek a választáskor, azok levélben szavazhatnak. Eddig 131 országból csaknem 73 ezren kérték, hogy élhessenek ezzel a lehetőséggel.

Egyre kiélezettebb a helyzet Magyarország szomszédságában: a Nézőpont Intézet Szlovákiában végzett felmérése szerint 73 százalék elégedetlen az Ódor Lajos vezette szakértői kormánnyal.

Hozzáértő vezetőt és minőségi kormányt szeretnének Szlovákiában – erről ifjabb Lomnici Zoltán beszélt az M1-en. Az alkotmányjogász úgy fogalmazott: a felvidéki magyarság ne a nagy pártokban, hanem a helyi magyar pártokat tömörítő Szövetségben bízzon.

„A kormányzati szereplőkön túl számos kispárt próbálja a jelenlegi helyzet megoldásának kulcsaként magát feltüntetni. Többféle elmélet van, de azért az a fősodratú elmélet vagy a legbevettebb elmélet, hogyha sokan mennek el szavazni, az a kispártoknak is kedvezhet, tehát valóban lehet arra számítani, hogy akár hat–nyolc párt is bejut, vagy akár több a Szlovák törvényhozásba” – mondta Lomnici.

Az ország mellett a felvidéki magyarság jövőjét is meghatározhatja a közelgő választás. Ezen dől el, hogy lesz-e újra parlamenti képviseletük – erről Szövetség elnöke beszélt az M1-nek.

„Hogy ha közösségünknek nincs parlamenti képviselete, akkor csak a pályán kívülről tudunk bekiabálni, és nem hallgatnak meg bennünket, fontos az, hogy legyen a felvidéki magyarságnak és az általunk lakott régióknak is képviselete a parlamentben, mert csak akkor tudjuk megoldani azokat a problémákat, amik bennünket, illetve a velünk együtt élőket érdeklik”

– mondta Forró Krisztián.

A Szövetség elnöke szerint a jelenlegi pozsonyi törvényhozás nem foglalkozik a migráció problémájával, pedig az illegális bevándorlás nagy gondot okoz az ország déli és keleti részén élő magyaroknak. A Szövetség már júniusban jelezte, hogy ez komoly probléma, de a kormány és a parlamenti pártok nem hallották meg a kéréseiket. Forró Krisztián szerint ez azt bizonyítja, hogy nem érdekli őket az ország magyarlakta déli és keleti régiója.

Szlovákiába is szervezetten szállítják a migránsokat, ez „kalapácsként ütött bele a kampányba”, minden párt foglalkozik a kérdéssel – jelentette ki Öllös László politológus a szeptember 30-i előrehozott szlovák választással kapcsolatban szerdán az M1 csatornán.

A szlovákiai magyar elemző Somorjáról bejelentkezve elmondta, fontos kampánytéma az egészségügy is, mivel sok kórházat bezártak és sokat fenyeget a bezárás veszélye.

Ami azonban uralja a választásokat, az a stabil kormányzás kérdése, ezt várják a szlovák választók – hangsúlyozta Öllös László. Hozzátette: az előző kabinet Szlovákia történetének leginstabilabb kormánya volt, állandó belső hatalmi csatározások szaggatták, és nem is tudta végig vinni a választási ciklusát.

Közlése szerint a szlovákiai magyar gyűjtőpárt, a Szövetség helyi, regionális témákkal kampányol, mindenütt azt veti fel, ami az ottani embereket foglalkoztatja, de sajátosan magyar kampánytémája például, hogy hivatalossá tegye a magyar nyelvet ott, ahol magyarok nagy számban élnek.

Öllös László a stabil kormányzás esélyéről kifejtette, ha sok párt jut be a parlamentbe, abból stabil kormányt a lehetetlenséggel határos összefércelni, ugyanakkor ha a kispártok kiesnek, a töredékszavazatok megdobhatják a nagyobb pártok listáját, és akkor kevéspárti kormány alakulhat. Más kérdés, az mennyire lesz stabil – fűzte hozzá.

A Felvidék választ című műsorban elhangzott az is, hogy összesen huszonöt párt indul a választásokon, egy listán százötven jelölt neve szerepelhet. Eddig 67-en léptek vissza a jelöltségtől, a listákon az ő nevük is szerepelni fog majd, de a rájuk leadott szavazatok érvénytelenek lesznek.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője hangsúlyozta: magas részvételre lehet számítani, hiszen külföldről minden eddiginél többen, 73 ezren jelezték, hogy szavazni kívánnak levélben; többnyire Csehországból.

Nagy erőkkel készül az egységes felvidéki magyar párt a szeptember végi előre hozott szlovákiai választásokra. A Szövetség elnöke, Forró Krisztián az M1-en arra hívta fel a figyelmet: nagyon fontos, hogy ismét legyen magyar képviselet a pozsonyi parlamentben. Elemzők szerint erre van is esély, mert most úgy tűnik, alacsony lesz a részvétel, így pedig a magyar párt könnyebben átlépheti a bejutási küszöböt.

A múlt megmutatta, hogy amikor nem volt magyar képviselet a szlovákiai parlamentben, a kisebbségek anyanyelvű oktatása a háttérbe szorult – erről beszélt az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke az M1-en. Forró Krisztián a szeptember 30-ai előre hozott választások kapcsán kiemelte:

pártjuk elkötelezett a magyar kisebbség kultúrájának megőrzésében.

„A Szövetség elsődleges célja és a közösségünk elsődleges célja az, hogy mindenki, aki anyanyelvén szeretne tanulni, a mi esetünkben magyarul, annak lehetősége legyen, és lehetőleg minél biztonságosabb, minél közelebb el tudjon jutni az iskolába, a magyar tanítási nyelvű iskolába” – mondta Forró Krisztián.

A Szövetségnek a parlementbe jutáson túl a célja, hogy kormánypárt is legyen – fogalmazta meg a pártszövetség elképzelését Gyimesi György. A felvidéki politikus hangsúlyozta: csak pártjuk képes eredményesen képviselni a magyar érdekeket, mert azt más politikai szervezetek nem vállalják fel. A képviselőjelölt kijelentette,

a Szövetség egy olyan Szlovákiát szeretne a választások után, amely nemet tud mondani még a partnereinek is, amikor azt az ország érdeke megköveteli.

„Mi a szuverenitás, a béke, a családok oldalán állunk, és elutasítjuk mindazt, ami jelenleg nyugatról jön, az idegen ideológiákat, és nemcsak a felvidéki magyar ember érdeke az, de a szlovák is, tehát a szlovák polgároknak is ez az érdeke, hogy az ország a választások után ne a behódolás oldalára álljon, hanem a szuverenitás oldalára” – mondta Gyimesi György, a Szövetség parlamenti képviselőjelöltje.

Ma nincsenek szószólói a magyar ügynek Pozsonyban

– emelte ki Lánczi Tamás az M1-en.

A politológus azt mondta, mivel elég alacsony lehet a választási részvétel, ezért van esélye a magyar pártnak, hogy átlépje a bejutási küszöböt és bejusson a törvényhozásba, ami egy óriási lehetőség.

„Még akár az is előfordulhat, hogy egy majdani felálló kormánykoalíciónak a megalkotásához szükség lesz a magyar képviselőknek a szavazataira, a magyar mandátumokra, és ezzel tulajdonképpen a magyar képviselők a mérleg nyelvét alkothatják a szlovák törvényhozásban. Na, ez egy óriási alkupozíciót jelentene”

– mondta a politológus.

Hozzátette: a Szövetségnek most az is feladata, hogy felrázza a magyar közösséget, és szavazásra buzdítsa. Azt mondta: a magyar pártnak hangsúlyoznia kell, hogy igenis van esély, és a magyarok ne higgyenek a szlovák médiának, amely megpróbálja ezt az esélyt elhallgatni előlük.

A Szövetség esélyeivel kapcsolatban azt mondta, 450-500 ezer magyar szavazó van, így a 150 ezer körüli bejutási számot nem lehetetlen megugrani, hogy érdemi képviselete lehessen a magyarságnak a szlovák nemzetgyűlésben. „Ha a kisebbségek a nagy pártokra szavaznak, nem tudják biztosítani a képviseletüket” – figyelmeztetett az alkotmányjogász, emlékeztetve arra, hogy korábban a nagy pártok ígéretei „nem formálódtak tetté”.

A magyar érdekképviselet fontosságára hívta fel a figyelmet Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző az M1-en vasárnap este, szavazásra buzdítva a magyarokat a szeptember 30-ai előrehozott szlovákiai parlamenti választáson.

A Galántáról élőben bejelentkező Szarka Tamás elmondta, nem szokott napi politikával foglalkozni, de a magyarság szempontjából fontosnak érzi, hogy minél többen menjenek el szavazni.

Véleménye szerint ha a szlovákiai magyaroknak lenne parlamenti képviseletük, előre lehetne mozdítani az oktatás vagy a nemzetiségi politika ügyét, de például azt is, hogy Pozsonyt és Kassát autópálya kösse össze.

Szarka Tamás arról is beszélt: Otthon vagyunk címmel írt egy dalt, amelyhez klipet is forgattak, bemutatva a Felvidék legszebb helyeit Kassától Pozsonyig és az ott élő magyar embereket.

A szlovák parlament még január végén hagyta jóvá azt a határozatot, amellyel lerövidítette a jelenlegi törvényhozás megbízatási időszakát, és szeptember végére irányozta elő az előrehozott választásokat, ám az időpont hivatalos kihirdetése a mindenkori házelnök jogköre.

Az indulni kívánó pártoknak jelöltlistáikat legkésőbb a választások időpontja előtt 90 nappal kell leadniuk, így ezúttal júliusig. A pártok legfeljebb 3 millió eurót költhetnek a kampányra, amely 48 órával a választások napja előtt ér véget, amikor is kezdetét veszi a moratórium.

A szlovákiai parlamenti választásokon minden 18. életévét betöltött állampolgár voksolhat, a külföldön tartózkodók is, ők – előzetes kérelem alapján – postai úton adhatják le voksukat.

Az előrehozott parlamenti választások kitűzésére amiatt került sor, hogy tavaly decemberben – a korábban a kormánykoalíció részét alkotó liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazáson – megbukott Eduard Heger szeptembertől kisebbségben kormányzó kabinetje.

A kormány bukása után Zuzana Caputová államfő megbízása alapján a Heger-kabinet ügyvezető kormányként látta el feladatait, egészen májusig, amikor Eduard Heger a felmentését kérte az államfőtől.

Ezt követően az államfő szakértői kormányt nevezett ki, amelynek miniszterelnöke Ódor Lajos, a szlovák központi bank (NBS) korábbi alelnöke lett.

A szakértői kormány kinevezését több politikai párt is bírálta, köztük a legnagyobb ellenzéki párt, az Irány (Smer-SSD) elnöke, Robert Fico, aki azt mondta: a szakértői kormány tagjait Zuzana Caputová az amerikai nagykövetség „útmutatása” alapján válogatta ki, s a kabinetnek semmilyen felhatalmazása nincs a választóktól.

Az utóbbi időszakban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások eredményei a szeptemberi választásokon 8-10 politikai párt és mozgalom bejutását valószínűsítik. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi választási időszakban a kormányt alkotó pártok támogatottságának jelentős visszaesését mutatják, az őszi voksolás győztesének pedig rendszerint a többszörös volt miniszterelnök, Robert Fico pártját, az Irányt jelölik meg.