Kövér László: Európa végzetes úton

Az Országgyűlés elnöke pénteken Várpalotán, a Trianon Múzeum újranyitási ünnepségén mondott beszédet.

Az Országgyűlés elnöke a beszédében kiemelte: ha Trianon azt jelenti, hogy egy földrajzi térség lakosságának természetes etnikai arányait mesterséges, nemegyszer erőszakos módon megváltoztatják vagy hogy a szülőföldjükön élő közösségeket meg akarják fosztani nemzeti önazonosságuktól, illetve hogy gazdaságilag életképtelenné akarnak tenni egy közösséget, akkor megállapítható, hogy napjainkban az európai politika egésze, az Európai Unió maga tántorog a saját Trianonja felé.

 – értékelt Kövér László. 

Az Európai Unió vezetését jelenleg túszul ejtő Európai Bizottság működését Károlyi Mihályhoz és társaihoz hasonlította. Magyarországon Károlyiék után Kun Béla és bandája érkezett – emlékeztetett a házelnök.

Közölte: Európa napjainkban egy illegális migrációnak álcázott tervszerű lakosságcserére irányuló operatív művelet áldozata. – Napjainkban Európa minden nemzete ellen identitásterrorista merényletek zajlanak, amelyek célja az európai emberek elidegenítése önmaguktól, szülőföldjüktől és nemzeti identitásuktól – jelentette ki Kövér László.

A házelnök azt mondta: – Bár talán szeretjük magunkat annak látni, nem Európa mártírjai vagyunk, hanem Európa túlélői, és a túlélés receptjét mindenkivel készek vagyunk megosztani. 

mert hiszünk abban, hogy az egymással szemben nemzeti méltányosságra képes demokratikus európai államok együttműködésén kívül nincs biztonságosabb és jobb élet az európai embereknek és nemzeteknek, így a magyaroknak sem – emelte ki.

Kövér László Trianon örökségét a XXI. században is változatlanul nyitott létkérdésnek nevezte, 

Kövér László Magyarország nevében háláját fejezte ki az elszakított nemzeti közösségeknek az évszázados helytállásukért, hűségükért a magyar nemzethez és a szülőföldjükhöz, és az utódállamok politikai osztályai helyett elismerését azért, hogy lojális és értékteremtő polgáraivá váltak azon államoknak, amelyek fennhatósága alá őket a történelem kényszerítette.

Rosszul fest a határon túli magyarság helyzete

Az Országgyűlés elnöke az elcsatolt területeken élők helyzetéről szólva azt mondta: 

Az erdélyi és a felvidéki magyarokról szólva Kövér László azt mondta, őket nemzetbiztonsági kockázatként, sok esetben másodrendű polgárként kezelik a saját szülőföldjükön. – Az Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban élő magyar közösségek életviszonyai jelenleg jogilag rendezettek, ám alacsony lélekszámukból fakadóan közösségi jövőjük hosszú távon nem biztosított – mutatott rá.

– A Szerbiában élő délvidéki magyarság előtt az elmúlt években új lehetőség nyílt, a szerb nemzettel vállvetve, erejüket velük összeadva együtt erősebbeknek bizonyulhatnak, mint azok, akik napjainkban Szerbiát is trianoni sorsra szánják – jelezte az Országgyűlés elnöke. 

A Trianonból kivezető magyar út és Európa saját Trianonját elkerülő útja ugyanazzal a lépéssel kezdődik, ezt a nemzeti identitáshoz való jog emberi jogként való elismerése, valamint az államok általi kölcsönös és érdemi szavatolása jelenti – jelentette ki.

Kövér László azt mondta: 

– Ez a lépés azt biztosíthatja az európai emberek számára, hogy elődeik anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát szabadon megörökölhessék, és szabadon tovább is adhassák utódaiknak – fogalmazott a házelnök.

Szerinte a nemzeti identitáshoz való jog az általános emberi méltóság védelmének egyik nélkülözhetetlen eszköze, amely nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a Balkántól a Donyec-medencén át a Kaukázusig mindenhol erősítheti a békét, biztonságot és stabilitást.

A várpalotai Trianon Múzeum péntektől teljesen megújult kiállítási anyaggal várja a látogatókat.

Szeptember 22-től újra látogatható a várpalotai Trianon Múzeum. A 2017 óta teljes felújításon átesett épület a Zichy család kastélya volt, amit kiegészít a településtől pár kilométerre fekvő Nagy-Magyarország Park. Az újra nyitást kétnapos eseménysorozattal koronázzák meg, ahol számos különböző szakterület képviselői tartanak előadásokat. 

A pénteken 11 órakor induló eseménysorozatot Kövér László megnyitó beszéde után a Nemzeti Színház és a Zenével Írt Történelem Egyesület művészei által előadott, Vidnyánszky Attila rendezésében látható műsor nyitja, melyet a Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekara kísér, a műsorvezető pedig Szalóczy Pál lesz. A kulturális programok sorát péntek délután az Ismerős Arcok koncertje színesíti, szombaton pedig pódiumbeszélgetésre kerül sor, melynek témája a népi írók, a nép, valamint a népi–urbánus vita tanulságai. Ezen a pódiumbeszélgetésen is részt vesz Borbély Zsolt Attila, politológusi minőségében, majd ezt követően kerül sor a Kárpát-medencei étteremkalauz című kötetének bemutatójára. 

A népfőiskolai kezdeményezés bemutatása mellett több agrár tematikájú esemény is szerepel a programkínálatban, így a régi magyar szőlőfajtákról szóló konferencia vagy a tematikát követő borkóstoló szombaton. 

Kiemelten érdekes esemény lesz a „Petőfi-körtefa” ünnepélyes elültetése, amelyen Kovács Gyula Makovecz- és Prima Primissima díjas gyümölcsész, erdész, a Tündérkert-mozgalom elindítója mond majd beszédet.

az európai hírű szakember, Bereczki Máté álmát követve, hogy Isten legszebb gyümölcsöskertjévé változtassuk Magyarországot. A nagy előd nyomdokain Kovács Gyula pórszombati erdész az 1980-as években elkezdett az őshonos fajták megőrzésével foglalkozni, ma már több mint háromszázra tehető az azóta létrejött Tündérkertek száma. A kezdeményezés nem csupán a ritka tájfajtákból álló gyümölcsöskertek összességét jelenti, hanem értékmentő szellemi közösséget is.

Az intézmény határozott, mindent felülíró célkitűzése, hogy üzeneteikkel el tudják érni a legújabb nemzedéket is. Szándékaik szerint szeretnék felvenni a versenyt a fiatalok által használt képi világ eszközeivel és technikáival. A Trianon Múzeum hatni akar és változást elérni, mert ahogy Szabó Pál Csaba hangsúlyozta: a trianoni trauma ismerete, kezelése, diagnózisa és terápiája nélkül nincs színvonalas közösség és kiegyensúlyozott, értelmes és megvalósítható magyar jövő.