Létrehozva: 2023.09.01.

Kína új világrendet alakít ki

Tudatos, hosszútávú, már működő stratégia.

A fejlődő országok támogatásával ellensúlyozhatja a nyugati, elsősorban az Egyesült Államok által befolyásolt világpolitikai fórumokat Kína. Az ENSZ testületeiben maga mögé állított globális dél és a béketeremtésben játszott egyre fajsúlyosabb szerepével Peking a saját politikai felfogásának szerezhet érvényt, miközben a BRICS-csoport, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a G20-csoport bővítésével a Nyugat gazdasági szövetségeit ellensúlyozza. A Financial Times részletesen mutatja be Peking útját, aki a Washingtonnal meglévő konfliktusok miatt is saját pozícióját igyekszik megszilárdítani a világpolitika színpadán.

Két éve még félvállról vették Hszi Csin-ping kínai elnököt, amikor 2021 szeptemberében az ENSZ-ben azt mondta, hogy a világnak harmóniára van szüksége az ember és a természet között, és hogy a gazdasági fejlődésnek mindenki számára hasznot kell hoznia. A globális fejlesztési kezdeményezés (GDI) rendszerének megalapítása egy ma már egyre elismertebb Kína által vezetett törekvés a szegénység enyhítésére és az egészség javítására a fejlődő világban, ami alternatívája lehet az Egyesült Államok vezette szövetségeknek – olvasható a Financial Times hétfői cikkében.

Mint írták, Hszi Csin-ping két további projektet is bejelentett, a GDI-t és a globális civilizációs kezdeményezést. A lap szerint ez Peking eddigi „legmerészebb lépése”, hogy  a globális dél támogatásával felerősítse Kína hangját az ENSZ-ben.

„(Hszi kezdeményezései) Kína eddigi legvilágosabb szándékát mutatják, hogy frissítse a globális kormányzás szabályait, amelyeket a kollektív Nyugat írt le a második világháború után” – mondta Yu Jie, a londoni Chatham House agytröszt munkatársa a Financial Timesnak. A szakértő úgy véli, Pekingnek az a célja, hogy saját teret alakítson ki a nemzetközi ügyekben, mivel arra számít, hogy Kína kapcsolatai a kollektív Nyugattal még egy évtizedig viharosak maradnak – teszi hozzá.

Pekingi célok

A lap szerint Kína intézményesíteni akarja vezető szerepét a világ felett, amit a fejlődő országokból kialakított csoportok sokaságával akar megtámogatni. Ennek pedig két célja van: egyrészt, hogy a világ nagyobb része továbbra is nyitva maradjon a kínai kereskedelmi kapcsolatok és befektetések számára, másrészt pedig a fejlődő országok szavazataival akarja biztosítani politikai hatalmát és értékrendjének érvényesülését többek közt az ENSZ-ben, a Kereskedelmi Világszervezetben vagy a G20-csoportban. Szakértők szerint Peking arra is törekszik, hogy a fejlődő országokkal alkotott nemzetközi csoportosulások súlyát is növelje a világpolitikában, mint amilyen a BRCIS-csoport és a Sanghaji Együttműködési Szervezet.

Amint arra a cikk emlékeztet, a fejlődő országok népességnövekedésben, a GDP növekedésében és a vásárlóerő növekedésében is túlszárnyalták a fejlett országokat az elmúlt két évtizedben. Mint írták, az idei év elején Kína többet exportált a fejlődő országokba, mint az Egyesült Államokba, az Európai Unióba és Japánba összesen.

„Nem szabad félvállról venni a Kínai Kommunista Párt azon törekvéseit, hogy új világrendet hozzanak létre” – mondja Hszu Chenggang, a Stanford Egyetem Kínai Gazdasági és Intézményi Központjának vezető kutatója a lapnak. A szakértő szerint a tekintélyelvű rendszerrel rendelkező fejlődő országok, különösen azok, amelyek konfliktusban állnak az Egyesült Államokkal és más demokráciákkal, azt tapasztalják, hogy Kína új rendje előnyös hazai tekintélyelvű uralmuk és külpolitikájuk számára.

Befolyásszerzés

A globális fejlesztési baráti csoportot Kína még 2020-ban alapította, ami mintegy hetven országot tömörít. A Financial Times kínai dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a csoport megtartotta első miniszteri szintű találkozóját és elnyerte António Guterres ENSZ-főtitkár jóváhagyását, azonban a csoport tagországainak listája bizalmas. A lap szerint legalább húsz olyan ország lehet a listán, amelyek Kína legnagyobb adósai. A kínai pénzintézetek ugyanis 2013 óta közel egymilliárd dollár hitelt adtak a fejlődő országok infrastrukturális fejlesztési projekteihez.

Az amerikai AidData tanulmánya pedig azt mutatta ki, hogy húsz olyan fejlődő ország van az ENSZ-ben, amelyek 2013–2020 között legalább 75 százalékban Kínával együtt szavaztak a közgyűléseken. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy nem csupán az adósság állhat a szavazati lojalitás mögött. „Számos más tényező is szerepet játszhat, mint például a politikai hűség, a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok, valamint a fejlődő országok közös napirendje” – tették hozzá.

A Financial Times arra is emlékeztetett, hogy Kína ENSZ-stratégiájának egyik fókusza a lobbizás. Tehát ha Peking megszerezné a 152 fejlődő ország többségének hűségét az ENSZ 193 tagállama közül, akkor érvényesíteni tudja az akaratát a világ ügyeiben. Felidézték, hogy a befolyásszerzés az általános ügyeken túl olyan kérdésekben is Peking malmára hajtja a vizet, mint az ellene indított emberi jogi indítványok. „Tavaly októberben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa leszavazta azt a nyugati vezetésű indítványt, amely szerint vitát kellene folytatni a kínai emberi jogi visszaélésekről, miután fejlődő országok egy csoportja Pekinget támogatta” – írták.

Az igazi multilateralizmus

Peking a fejlődő országok támogatását arra is használja, hogy a világ ügyeiben használt kulcsfogalmakat a saját értelmezése szerint formálja. Ezek egyike az igazi multilateralizmus fogalma, ami minden országot egyenlő státuszúként határoz meg. Peking ezzel szembemegy az Egyesült Államok multilateralizmusával, amelyben Kína az amerikai hegemónia által diktált blokkosodást látja.

De Kína saját szerepét erősíti az ENSZ békefenntartó hierarchiáján belül is. Ennek érdekében hozta létre a GDI-t, amelyen keresztül szintén az Egyesült Államok befolyását kívánja csökkenteni a globális biztonsági kérdésekben.

Collin Koh, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem Védelmi és Stratégiai Tanulmányok Intézetének főmunkatársa rámutatott, hogy Kína az ENSZ hatáskörének „újra hasznosításával” akarja megvalósítani politikai céljait.

Ugyanakkor a kutatások szerint Kína az Egyesült Államok után a második legnagyobb befizető az ENSZ békefenntartó költségvetésében, és több ENSZ-békefenntartó csapatot szállít, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának másik négy állandó tagja együttvéve. Mint írták, több mint egy tucat kínai tiszt töltött be vezető katonai posztot a békeműveleti osztályon, amely az ENSZ architektúrájának egyik alapköve. A cikk azt is megjegyezte, hogy noha Peking az országok azonos státuszát hangoztatja, a béketanács bővítése kapcsán mégis ellenzi Japán és India bevonását, mely országok stratégiai riválisai.

Peking márciusban közvetítő szerepet töltött be egy mérföldkőnek számító megállapodásban Szaúd-Arábia és Irán között, amely véget vetett egy hétéves szakadási folyamatnak. Májusban pedig Hszi négypontos tervet javasolt, amelynek célja az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti béke megteremtése. Ezek mellett Peking tisztviselői is részt vettek a Szaúd-Arábiában tartott fórumon, melyen az ukrajnai konfliktus megoldásáról tárgyaltak.

A Financial Timesnak nyilatkozó európai tisztviselők konstruktívnak nevezték Kína részvételét, ahol Peking azt is jelezte, hogy hajlandó részt venni a további tárgyalásokon.

Képviseli a fejlődő országokat

A Financial Timesnak nyilatkozó szakértők amellett, hogy rámutattak a kínai multilateralizmus visszásságára, arra is felhívták a figyelmet, hogy Peking az ENSZ-en kívül is igyekszik növelni a fejlődő országok részvételét a nemzetközi fórumokon, amellyel saját pozícióját is erősíti.

Így a G20-ban, amelyet Peking a Nyugattal való kapcsolatok kulcsfontosságú fórumaként kezel, Kína volt az első ország, amely szorgalmazta az 55 tagállamát tömörítő Afrikai Unió tagságát. Amennyiben szeptemberre az Újdelhiben tartandó csúcstalálkozón megkapják a tagságot, a G20 tagsága 21-re bővül, és a fejlődő világ képviselete közel egyenlő lesz a fejlett világgal.

Ezeken túl még a Sanghaji Együttműködési Szervezet, valamint a BRICS-csoport bővítése jelentik azokat a platformokat, amelyekkel Peking ellensúlyozni igyekszik a nyugati országok szövetségi rendszereit.

Ez is érdekelhet

origo.hu

Váratlan fordulat: eldőlhet a háború

origo.hu

Sokkoló fotó került elő Csernobilról

borsonline.hu

Berki Mazsi Thaiföldön luxizik – Ilyen állapotba került Berki Krisztián sírja

vg.hu

Árat csökkent a BYD, hogy felturbózza a keresletet - A Ferrarit is megszégyenítő szuperautóval állt elő a kínai gyártó

ripost.hu

Ennyi volt, vége a nagy szerelemnek: szakítottak Beckhamék

magyarnemzet.hu

Kálmán Olga gigantikus öngólja Gyurcsányék vesztét okozhatja

origo.hu

Eddig nem hallott részleteket mesélt a börtönéletről az RTL Klub sztárja

travelo.hu

Töltődj fel Martonvásáron, a Brunszvik kastélyparkban

life.hu

A tartós megoldás: a hüvelyflóra regenerálása a mindennapokban (hirdetés)

origo.hu

Így válasszunk műfüvet! Közel 40 százalékkal nőtt a műpázsitot választók száma ( hirdetés)

life.hu

Nem csak a tűrőképességeden múlik, hogyan éled meg a havivérzéssel és a PMS-sel járó fájdalmakat (hirdetés)

kviz.mandiner.hu

Ezzel a játékkal most e-book olvasót vagy akár repülőjegyet is lehet nyerni!

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Ezek lesznek az új gyermekvédelmi törvénycsomag legfontosabb változásai

POLITIK

Neonácik életveszélyesen megfenyegették a XII. kerület alpolgármesterét

POLITIK

Ezer traktor Brüsszel utcáin, a gazdák haragja eléri az EU központját

POLITIK

Páratlan luxusingatlanba költöznek Gyurcsányék, csak az előleg 500 millió

POLITIK

A jordán király figyelmeztette Izraelt

POLITIK

Macron elnök nyugati katonák Ukrajnába küldését fontolgatja

POLITIK

Újabb ukrán falut foglaltak el az oroszok

POLITIK

Szijjártó Péter: Háborús helyzetben a legfontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonsága