Kína sokat segíthet az ukrajnai béke megteremtésében

Rishi Sunak brit miniszterelnök közölte, hogy felkérte a kínai kormányt az ukrajnai háború befejezésének elősegítésére. Sunak a G20-ak  néhány héttel ezelőtti, Újdelhiben tartott csúcstalálkozóját értékelve elmondta: találkozott Li Csiang kínai kormányfővel, akinek hangsúlyozta a nemzetközi jog fenntartásának fontosságát, mivel ez alapozza meg a stabil kapcsolatokat.

Sunak, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő ország alkotta G20-csoport Újdelhiben tartott hétvégi csúcstalálkozójáról, elmondta: a rendezvényen találkozott Li Csiang kínai kormányfővel, akinek hangsúlyozta a stabilitás és a nemzetközi jog fenntartásának fontosságát, mivel ez alapozza meg a stabil kapcsolatokat.

Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a világ második legnagyobb gazdasága, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, emellett egyre nagyobb befolyása van más országokra, különösképp Oroszországra – fogalmazott hétfő esti parlamenti beszédében a brit miniszterelnök.

Rishi Sunak elmondta: mindezek alapján

a kínai kormányfőhöz intézett üzeneteinek egyike úgy szólt, hogy Kínának latba kell vetnie befolyását, és fel kell szólítania Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió befejezésére.

A brit miniszterelnök elmondta ugyanakkor azt is, hogy Li Csianggal tartott megbeszélésén teljesen elfogadhatatlannak nevezte a brit demokrácia meggyengítésére tett kísérleteket, és közölte a kínai kormányfővel, hogy London soha nem fogja ezt eltűrni.

Rishi Sunak e kijelentésével arra utalt, hogy a Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya – mint a hétvégén kiderült – még márciusban őrizetbe vett két embert az államtitkok védelméről intézkedő törvény megsértésének gyanújával.

Kormányforrásokból származó hivatalos brit sajtóbeszámolók szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy az őrizete vett – eddig meg nem nevezett – két fiatal férfi közül legalább az egyik Kína javára végzett kémtevékenységet.

Az illető az idézett kormányilletékesek szerint kapcsolatban állt a kormányzó Konzervatív Párt több olyan magas beosztású képviselőjével, akik munkájuk révén titkosított vagy „rendkívül kényes” információk birtokában vannak. Közéjük tartozik Tom Tugendhat, a brit belügyminisztérium nemzetbiztonsági ügyekért felelős államtitkára és Alicia Kearns, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke.

Hétfő esti alsóházi tájékoztatóján Rishi Sunak felidézte, hogy a brit kormány a nemzetbiztonság erősítése végett nem engedélyezi Kína részvételét olyan kritikus területek fejlesztési programjaiban, mint az atomenergia-termelés, a félvezetőgyártás, valamint az 5G mobiltelefon-hálózat kiépítése.

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Kína beavatkozik a brit demokrácia működésébe. A londoni kormányfői hivatal vasárnapi tájékoztatása szerint Sunak személyesen vetette fel ezzel kapcsolatos aggályait Li Csiang kínai miniszterelnöknek a legnagyobb fejlett és feltörekvő országok alkotta G20-csoport csúcstalálkozóján.

Az ügy előzményeként vasárnap kiderült, hogy a Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya még márciusban őrizetbe vett két embert az államtitkok védelméről intézkedő törvény megsértésének gyanújával.

A londoni rendőrség vasárnapi közleményében hivatalosan megerősítette a két fiatal férfi őrizetbe vételét, és közölte azt is, hogy a nyomozók a vizsgálat részeként több helyszínen házkutatásokat tartottak.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnokságának feladatkörébe tartozik a kémkedési esetek kivizsgálása is, és kormányforrásokból származó hivatalos vasárnapi értesülések szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy az őrizete vett – eddig meg nem nevezett – két ember közül legalább az egyik Kína javára végzett kémtevékenységet.

Az illető a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozó kormányzati illetékesek szerint kapcsolatban állt a kormányzó Konzervatív Párt több olyan magas beosztású képviselőjével, akik munkájuk révén titkosított vagy „rendkívül kényes” információk birtokában vannak.

Közéjük tartozik Tom Tugendhat, a brit belügyminisztérium nemzetbiztonsági ügyekért felelős államtitkára és Alicia Kearns, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke.

A Downing Street szóvivője vasárnapi tájékoztatásában közölte: a G20-csoport Új-Delhiben tartott csúcstalálkozóján Rishi Sunak miniszterelnök tárgyalt Li Csiang kínai kormányfővel és „hangot adott mélységes aggodalmának amiatt, hogy Kína beavatkozik a brit demokrácia működésébe”.

Sunak közölte Li Csianggal, hogy London ezt elfogadhatatlannak tartja.

Rishi Sunak a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva felidézte, hogy Nagy-Britanniában már törvény teszi lehetővé a brit kormány által „nem megfelelőnek ítélt” beruházások megakadályozását a brit gazdaság „érzékeny” ágazataiban, és készül az a jogszabály is, amely előírja „bizonyos tevékenységi köröket végző külföldiek” regisztrálását.

A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának legutóbbi átfogó helyzetértékelése szerint a kínai hírszerzés „kiterjedt és agresszív érdeklődést” tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és – tekintettel a rendelkezésére álló hatalmas erőforrásokra – válogatás nélkül gyűjti a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat.

A 222 oldalas szakbizottsági jelentés egyik fő megállapítása szerint Kína olyan gazdasági és technológiai szuperhatalommá akar válni, amelytől más országok is függnek, és Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai törekvés jelenti a legnagyobb fenyegetést.

Az ukrajnai háború kapcsán a brit miniszterelnök elmondta: London adatai szerint Oroszország egyetlen hónap alatt 270 ezer tonna ukrán gabonát semmisített meg. Ez a mennyiség egymillió ember egyévi élelmezésére lett volna elegendő

– hangsúlyozta a képviselőknek tartott tájékoztatóján Rishi Sunak.

Hozzátette: a vonatkozó hírszerzési adatok titkosításának feloldása nyomán elmondhatja az alsóház tagjainak azt is, hogy az orosz haderő augusztus 24-én több rakétával támadást intézett egy civil teherhajó ellen a Fekete-tengeren.

Mindez mutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen keserves helyzetben van – fogalmazott hétfő esti alsóházi beszámolójában a brit kormányfő.

Mind Olaf Scholz német kancellár, mind Emmanuel Macron francia elnök elvesztette az esélyét arra, hogy közvetítő lehessen az ukrajnai konfliktus rendezésében, mivel feladta önállóságát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn az Izvesztyija című lapnak adott interjúban.

„Nyilvánvaló, hogy mind Macron, mind Scholz úr továbbra is szeretne legalább valamiféle látszatközvetítői szerepre pályázni, ám de facto ez a lehetőség számukra gyakorlatilag megszűnt. Hiszen elvesztették a szuverenitásukat ebben az egész történetben” – fogalmazott a Kreml szóvivője.

Peszkov szerint ez a két vezető „jobban szeret egyértelműen a Washingtonban meghozott döntéseknek a farvizén evezni”, akár saját és népük kárára is. Hozzátette ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „soha nem zárta ki a párbeszéd folytatásának lehetőségét az európai vezetőkkel is”.

„Nem engedhetjük meg, hogy egy nacionalista irányultságú rezsim jöjjön létre és erősödjön meg határainkon. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy NATO-rakétákat és NATO katonai infrastruktúrát telepítsenek néhány kilométerre a határainktól” –

mondta,

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a közvetítők fontosak lehetnek-e a konfliktus megoldása szempontjából, Peszkov úgy vélekedett, hogy nem szabad elzárkózni a közvetítéstől, és ha valaki hasznos tud lenni, „azt csak üdvözölni lehet”.

Az RBK televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy Oroszországnak jelenleg nincsenek csatornái a Nyugattal folytatandó párbeszédre, és úgy vélekedett, hogy ez a dialógus jelenleg amúgy is haszontalan lenne, mert nem lehet semmilyen módon hatni a nyugati országokra, amelyek most nem hajlandók érveket elfogadni.

„Hiány van ott olyan vezetőkből, akik készek túllépni az észak-atlanti szövetségben kialakított parancsuralmi rendszeren. De a dolgok idővel változnak. Reméljük, hogy idővel létrejönnek a feltételei a párbeszéd újrafelvételének”

– nyilatkozott.

„De a lényeg az, hogy számunkra most nem az Európával való kapcsolatok kialakítása az elsődleges feladat, hanem a magunk elé kitűzött feladatok teljesítése mind a +különleges hadművelet+, mind pedig országunk belső fejlődése tekintetében” – hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy „vannak még Európában olyan erők, amelyek megőrzik a politikai józanságot, de sajnos kevesen vannak”.

Vlagyivosztokban újságíróknak nyilatkozva Peszkov valótlannak minősítette Antony Blinken amerikai külügyminiszternek azt az állítását, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, Putyin pedig nem. Emlékeztetett rá, hogy az orosz fél volt az, amely tavaly márciusban erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy „megszülessen egy dokumentum” – a béketerv -, és nem az orosz fél hagyta el akkor a tárgyalóasztalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin sokszor kifejezte készségét a tárgyalásokra és arra, hogy politikai és diplomáciai eszközökkel érje el céljait.

Hozzátette, hogy

a tárgyalásoknak számolniuk kell a tavaly március óta kialakult realitásokkal, vagyis azzal hogy Oroszország azóta „ezen új régiók lakosságának akaratából” új területeket csatolt magához. Az RBK-nak kijelentette, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételei az Ukrajnával folytatandó béketárgyalások felújításának sem.

Úgy vélekedett, hogy az amerikai elnökválasztás nem hoz majd fordulatot az Egyesült Államok külpolitikájában, mert ennek állandó együtthatói, amelyeket „a Washington által vezetett európaiak most a saját bőrükön éreznek, nem fognak megváltozni”.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve 11 ukrán támadás visszaveréséről számolt be, és azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán meghaladta a 670 főt.

A tábornok szerint a Zaporizzsja megyei Rabotine környékén légi- és tüzérségi csapásokkal, valamint nehézaknavetőkkel verték vissza az ukrán 47. gépesített dandár támadását, amely mintegy 145 katonát, két harckocsit, három járművet, egy brit gyártmányú Stormer HVM légvédelmi rakétarendszert, egy amerikai gyártmányú M109 Paladin önjáró löveget, valamint egy M119-es, egy Mszta-B és egy D-20-as tarackot veszített.