Kaphat-e biztonsági garanciákat Ukrajna?

Az ukrán fővárosba érkezett szombaton Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megállapodott arról, hogy a két ország biztonsági garanciákról kezd majd tárgyalásokat egymással, illetve együtt fog működni Ukrajna háború utáni gazdasági újjáépítésében is – jelentette be szombaton a tokiói külügyminisztérium.

Japán csatlakozott azokhoz a nyugati országokhoz, amelyek támogatják Ukrajnát, és szankciókat vezetett be Oroszország ellen.

Eddig már több mint 7 milliárd dollár értékben nyújtott humanitárius segítséget Ukrajnának. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának pacifista alkotmánya azt azonban nem teszi lehetővé, hogy fegyvereket szállítson.

Hajasi a háború kirobbanása óta először járt Kijevben

A japán külügyminiszter az ukrán államfőnek ismételten megerősítette, hogy Tokió elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és továbbra is érvényben tartja az Oroszország ellen bevezetett szigorú büntetőintézkedéseket.

Hajasit több japán cég vezetője is elkísérte előre nem bejelentett kijevi látogatására. A tárcavezető tárgyalásain biztosította az ukrán vezetőket arról, hogy mind az állami, mind a magánszektor támogatni fogja az ukrán gazdaság újjáépítését. Erről a kérdésről Japánban a tervek szerint jövő év elején tartanak nemzetközi tanácskozást.

A japán külügyminiszter találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával is, akit tájékoztat a konferencia terveiről. A japán Kyodo hírügynökség szerint a minisztert a fel nem robbant bombák eltávolítására szolgáló japán daruk telepítésének bemutatójára is várják.

A hét elején Hajasi Jordániában, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában és Lengyelországban tett látogatást.

Kisida Fumio japán miniszterelnök márciusban, a hirosimai G7-csúcstalálkozót megelőzően tett meglepetésszerű látogatást Kijevben. Volodimir Zelenszkij pedig a G7-csúcstalálkozó utolsó napján elutazott Hirosimába. A G7 vezetői megígérték, hogy „amíg szükséges”, támogatni fogják Ukrajnát a védekezésben.

Több mint húsz orosz drónt semmisített meg az ukrán légvédelem Kijev fölött vasárnapra virradóra, a drónokból származó törmelékek egy embert megsebesítettek – közölte a kijevi katonai közigazgatás a Telegramon.

A tájékoztatás szerint a törmelékek emellett megrongáltak több lakóépületet, valamint gépjárművekben és trolibusz kábelekben is kárt tettek.

Szerhij Popko, a közigazgatás vezetője azt közölte, hogy egy épület kigyulladt, ám a lángokat már megfékezték.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a lehulló törmelékek tüzet okoztak egy parkban is, egy ember pedig szívrohamot kapott az ijedtségtől.

Az ukrán hadsereg vasárnap reggel azt közölte, az orosz erők több mint 30 dróntámadást intéztek Ukrajna ellen az éjszaka, az iráni gyártmányú Sahíd drónok közül a légvédelem 25-öt megsemmisített.

Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, egyebek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért hat emberrel szemben – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa pénteken Brüsszelben.

A közlemény szerint a globális szankciórendszer keretében bevezetett korlátozó intézkedések elsősorban olyan ügyészeket és bírákat érintenek, akik az orosz megszálló erők által a jogellenesen annektált Krím félszigeten létrehozott bíróságokon tevékenykednek.

Az érintett bírák és ügyészek részt vettek egy hat év börtönbüntetésre ítélt újságíró, valamint egy krími tatár elleni politikai indíttatású bírósági eljárásban. A szankciók az orosz hírszerzés (FSZB) két tisztjére is vonatkoznak, akik pedig az említett újságíró kínzásában vettek részt, illetve vizsgálatokat folytattak a krími tatár közösség tagjainak, valamint a krími Jehova Tanúi keresztény vallási közösségnek a köreiben.

Az EU-tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács a közleményben úgy fogalmazott:

az orosz vezetés eszközként használja az ország igazságszolgáltatását számos súlyos emberi jogi jogsértés elkövetésében. Az igazságszolgáltatási rendszer nem független, és arra használják, hogy „szisztematikusan és súlyosan megsértsék az uralkodó rezsimmel” szemben állók emberi jogait azáltal, hogy korlátozzák véleménynyilvánítási szabadságukat – húzták alá.

A tanács emlékeztetett:

az EU nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának, valamint Ukrajna donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiói egyes részeinek Oroszország általi jogellenes annektálására tett kísérletet, amely – mint írták – sérti a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is. Az EU-t aggodalommal tölti el, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeken.

Az Európai Unió (EU) 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek.

A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását.

A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.

A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 67 emberre és 20 szervezetre vonatkoznak.

A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.

Az ENSZ számos engedményt ajánl az orosz műtrágyaexport terén a fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállításáért cserébe – derül ki António Guterres ENSZ-főtitkár Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek átadott leveléből, amelyet pénteken a dpa német hírügynökség rendelkezésére bocsátottak.

A világszervezet vezetőjének javaslata szerint Moszkva az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító – nyugati szankciók hatálya alá került – Roszszelhozbank részeként egy leányvállalatot alapíthatna, amelyet meghatározott nemzetközi fizetések lebonyolítása végett ismét rákapcsolhatnák a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatra. Ezzel a műtrágyák és bizonyos mezőgazdasági termékek exportja 30 napon belül ismét lehetségessé válna.

Az augusztus 28-án keltezett levélben – amelyről elsőként a Bild című német lap számolt be – Guterres további három javaslatot tett az orosz export megkönnyítésére.

Ezekben az orosz hajók megfelelő biztosítását, a műtrágyaexporttal foglalkozó cégek zárolt európai vagyonának feloldását, illetve orosz teherhajók európai kikötőkbe való behajózásának engedélyezését ajánlják fel. A levélből közvetetten az is kiderül, hogy az engedmények végett a világszervezet együttműködik az Európai Unióval.

A javaslat célja, hogy meggyőzzék Oroszországot arról: tegye ismét lehetővé az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztül történő exportját.

Az orosz kormány júliusban nem hosszabbította meg a korábban kétszer megújított megállapodást, azzal vádolva a Nyugatot, hogy akadályozza Oroszország saját gabona- és műtrágyaexportját, amely szintén az egyezség része.

A Kreml álláspontja szerint a megállapodás nem érte el célját, mert az egyezmény segítségével nem sikerült megszüntetni az éhínséget Afrikában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap elején leszögezte, hogy Moszkva mindaddig nem tér vissza a megállapodáshoz, amíg a Nyugat nem teljesíti az ezzel kapcsolatban Oroszországnak tett ígéreteit.

Oroszország nem hosszabbította meg az egy hete lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették saját mezőgazdasági terményei és műtrágyái exportját illető követeléseit. Moszkva mindemellett arra is hivatkozott, hogy az egyezmény keretében nem érte el elegendő ukrajnai gabona a legszegényebb országokat.

„A fekete-tengeri kezdeményezés felmondásával a legkiszolgáltatottabbak fogják megfizetni a legmagasabb árat”

– hangsúlyozta Guterres az ENSZ Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozóján (UNFSS) Rómában. „Amikor az élelmiszerárak emelkednek, akkor mindenkinek fizetnie kell” – tette hozzá.

A globális gabonaárak jelentősen megugrottak, mióta Oroszország nem hosszabbította meg az egyezmény hatályát és támadni kezdte a gabonát exportáló kikötőket a Fekete-tenger, illetve a Duna partján.

„Ez különösen árt a kiszolgáltatott országoknak, amelyeknek nehézségeik vannak lakosságuk élelmezésében”

– húzta alá Guterres.

Az ENSZ főtitkára július 11-én üzenetben fordult Putyinhoz a megállapodás megmentése végett. Azt javasolta, hogy Oroszország hosszabbítsa meg az egyezményt, amelynek keretében napi négyre korlátoznák az ukrán kikötőkbe érkező és az onnét induló hajók számát, cserébe az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító Roszszelhozbank egyik leányvállalatát ismét rákapcsolhatnák a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatra.

Moszkva egyik alapvető követelése volt, hogy a Roszszelhozbank újra kapcsolódhasson a SWIFT-hálózathoz, amelyről 2022 júniusában az EU szankciói nyomán leválasztották. Bár Oroszország mezőgazdasági exportja megnőtt az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta, a műtrágya kivitele jelentősen visszaesett.

„Továbbra is elkötelezett vagyok amellett, hogy elősegítsem az orosz és ukrán élelmiszerek és műtrágyák akadálytalan eljutását a globális piacokra, és biztosítsam az élelmiszerellátás biztonságát, amelyet minden személy megérdemel” – emelte ki Guterres.