tóth gabi
" A béranyaság megalázza a nőket" - mondja az Európai Parlament.
Egy vagyont költhettek arra, hogy kijátsszák az európai jogszabályokat... A korábbi budapesti amerikai követ intézte az üzletet. Akár 100 millió forintjába is kerülhetett Hlatky-Schlichter Hubertnek és „férjének”, Szegedi Lászlónak, hogy egy kiszolgáltatott helyzetben lévő béranyától gyereket vegyenek. Aztán az ELLE magazin legfrissebb címlapján nagydobra verték a sikeres vásárlást. Mindebben a volt amerikai nagykövet, Colleen Bell segítette őket- írta meg a borsonline.hu.
„Szivárványcsaládként” mosolyog az Elle Magazin címlapján Hlatky-Schlichter Hubert és „férje”, Szegedi László a mindössze féléves kisbabával, a megvásárolt Hannabellel.
„Szerelemből született” – hirdeti a több oldalas cikk, amiben csak arról nem esik szó, hogy hol és miként is jutottak hozzá a gyerekhez, aki a legkevésbé sem „szerelemből” született. A Bors kiderítette a történet részleteit.
Hlatky-Schlichter Hubert - akinek nevét akkor ismerték meg sokan, amikor öngyilkos lett a barátja, Gyurcsány Ferenc szóvivője, Daróczi Dávid - már korábban sem titkolta, hogy gyereket, sőt gyerekeket akar.
„Nekünk az az álmunk a férjemmel, hogy legyen két saját gyermekünk, és két örökbefogadott gyermek, ha bírjuk a tempót még”
– mondta el még 2021-ben. Ez persze csak jól megfizetett béranyák segítségével volt lehetséges. De nem Európában, pontosabban az Európai Unióban, ahol szigorú jogszabályok tiltják az ilyesfajta emberkereskedelmet.
Ukrajnában ugyanakkor dübörög a béranya-biznisz, nyilvánvalóan az ukrán nők kétségbeejtően nehéz helyzete miatt. Ott valóságos „babagyárak” működnek, ahol, pénzért teherbe esve, gyereket szülve sok ezer anya teszi árucikké a testét. Itt legolcsóbb a gyerek az egész világon.
Az Európai Parlament az elmúlt években több állásfoglalást is elfogadott a témával kapcsolatban, melyekben kijelentik:
„a béranyaság aláássa a nők emberi méltóságát, mivel árucikként használja fel a testüket és a reproduktív funkcióikat".
Hlatky-Schlichter Hubert és párja Ukrajna helyett Amerika felé vették az irányt, ahol egyes demokrata államok a liberalizmus jegyében lehetővé teszik, hogy kiszolgáltatott nők béranyaként áruba bocsássák a testüket.
Hlatkyék idén áprilisban Kaliforniából újságolták el a közösségi médiában, hogy szert tettek egy béranyától született gyermekre.
Az ügylet lebonyolítását meglepő módon a volt budapesti amerikai nagykövet, Colleen Bell intézte. Az ő birtokáról jelentkeztek be a hírrel.
„Ma ott ébredtünk, ahol kimondtuk egymásnak az IGEN-t és anno elkezdtük a házas életünket. Ma itt éltük meg utolsó napját a kettes létnek és indultunk egy másik élet felé, pont ilyen vidáman, boldogan, csak most ketten voltunk jelen, utoljára ketten…” - írta Hlatky arra célozva, hogy 2021-ben a nagykövet asszony birtokán házasodtak össze a kaliforniai szabályok szerint párjával.
Innen, erről a birtokról indultak el most a kórházba, hogy a béranyától átvegyék a megvásárolt csecsemőt.
Azt már Hlatky-Schlichter Hubert párja, Szegedi László tette közzé, hogy jelen voltak, amikor világot látott a kisbaba: a fotón a két férfi az apró újszülöttel egy kórházi ágy előtt áll. A béranya lemaradt a képről, mintha ott sem lett volna a nő, aki világra hozta a gyermeket.
A képen megjelölték annak a vállalatnak a nevét is, amely egy női méhet adott bérbe nekik.
A „Gay with kids”, azaz „Melegek gyerekekkel” nevű cég homoszexuális pároknak kínál béranya szolgáltatást. A kaliforniai béranyaügynökség átlag 100 millió forintért kínálja eladásra a gyerekeket. A meleg pár katalógusból választhatja ki a petedonort, a gyermeket azonban nem ő, azaz a biológiai anya, hanem egy béranya hordja ki, aki szimplán csak a testét adja az ügymenethez.
A pár a gyermek átvétele után még két hetet töltött Colleen Bell birtokán, aztán hazatértek új otthonukba, Svédországba. Itt adtak az Elle magazinnak is interjút. Ebben azonban egyetlen szóval sem említik, hogy kislányuknak ki az édesanyja, hogy ki hozta világra és mennyiért a megvásárolt gyermeket. Bár erről sem beszélnek, gyermekük minden kétséget kizáróan amerikai állampolgár, hiszen az Egyesült Államok alkotmányának értelmében mindenki amerikai állampolgárságot kap, aki az ország területén születik.
A fizetett béranyaság az utóbbi az Európai Unió egyetlen tagállamában sem legális.
Az Európai Parlament az elmúlt években több állásfoglalást is elfogadott a témával kapcsolatban, melyekben kijelentik: „a béranyaság aláássa a nők emberi méltóságát, mivel árucikként használja fel a testüket és a reproduktív funkcióikat". A testület ezért szorgalmazta, hogy a béranyaság minden formájának betiltását. Nyilvánvalóan ezt játszották ki az amerikai gyermekkereskedő cég segítségével.
A béranyaság csak a világ néhány országában lehetséges, például Ukrajnában vagy az Egyesült Államok egyes, főként baloldali vezetésű tagállamaiban. A béranyaság költsége az USA-ban a legmagasabb a világon: átlag 100 millió forint körüli összegbe kerülhet. Ugyanezen szolgáltatás jelentősebb olcsóbb Ukrajnában, ahol már akár 15 millióért is lehet „anyát bérelni”. Az ukrán „béranyaüzlet” háború ellenére is csúcsra van járatva, a gyerekre váró külföldi párok sorban állnak a korlátozások nélkül működő ukrán babagyáraknál.
Még egyes liberális jogvédők szerint is a béranyaság emberi jogi botrány, a legaljasabb üzletek egyike. A gyermek jogait az esetek többségében figyelmen kívül hagyják, és a csecsemőket puszta árucikként, lényegében egy adás-vétel tárgyaként kezelik. A „megrendelő” így tekint a születendő gyerekre, akit ki sem fizetnek, ha „selejtes”, ha bármilyen egészségügyi problémával születik, ilyenkor szerződésben biztosított joguk, hogy ne vegyék át. Így járt például egy thaiföldi béranya által kihordott ausztrál kislány, Gammy is, akit a biológiai szülei nem voltak hajlandóak magukhoz venni, mivel Down-szindrómával született.
Súlyos probléma továbbá, hogy a béranyákat sokszor csak egy „két lábon járó inkubátorként” kezelik a gazdag megrendelők, és a béranyaságot lebonyolító vállalatok. Az elmúlt években számtalan béranya számolt be arról, hogy embertelenül bántak velük. Egy ukrán nő például úgy fogalmazott nemrég az Al Jazeera hírtelevíziónak, hogy „a legtöbb béranyát reménytelen helyzetben lévő kis falvakból fogdossák össze a babagyárak.” Állítása szerint az orvosok „úgy bántak velük, mint az állatokkal”, és gúnyolódtak rajtuk, vetélés esetén pedig mindössze pár száz eurót kaptak. A szakértők többsége úgy véli, a béranyaság nem más, mint nők elleni erőszak.
2010-ben, az akkor 37 éves Daróczi Dávid öngyilkosságakor ismerte meg a ország Hlatky-Schlichter Hubert nevét. Ő volt az, aki rátalált korábbi barátjának, Gyurcsány Ferenc szóvivőjének a holttestére.
„Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű a helyzet, ami ott vár, de erre nem számítottam Nem szeretnék belemenni abba, hogy ott mi volt, nem is tudnék, azt hiszem, sokkot kaptam. Semmi mással nem voltam elfoglalva, minthogy életet leheljek bele. Kétszer hallgattak ki, öt órát maradnom kellett, míg kizárták az idegenkezűséget” – mesélt később a Velvetnek a tragédiáról.