Helytállhat-e Európa a nagy világversenyben?

Navracsics Tibor, aki 2014-től 2019-ig uniós biztos volt, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által szervezett "SOTEU - Magyar szemszögből/Merre tart az Unió?" című beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy Ursula von der Leyennek a bővítéssel kapcsolatban elmondott szavait a beszéd "fordítókorongjának" tartja, tekintettel arra, hogy a bővítéssel kapcsolatban legutóbb egyértelmű üzenetet Jean-Claude Juncker fogalmazott meg, még 2014 nyarán, a bizottság elnökjelöltjeként.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter

Fotó: Facebook/Navracsics Tibor

A tárcavezető hozzátette, akkor az hangzott el, hogy az elkövetkezendő öt esztendőben nem lesz bővítés, és az elmúlt tíz esztendőben a politikai szólamokon túl a témában mást nem is nagyon lehetett hallani.

Navracsics Tibor az elmúlt időszak legegyértelműbb mondatának nevezte azt, amit most Ursula von der Leyen mondott, hogy az uniónak a jövőben akár harmincnál is több tagja lehet.

A miniszter és beszélgetőpartnere, Balázs Péter közgazdász, a külügyi tárca korábbi vezetője, volt uniós biztos egyetértett abban, hogy a nyugat-balkáni és a keleti partnerséghez tartozó államokkal együtt akár kilenc új ország is tagja lehet az Európai Uniónak, a feltételek teljesülése esetén a bővítés akár már 2030-ra is megvalósulhat és pozitív üzenetet jelent az is, hogy ehhez nem szükséges az uniós alapszerződés módosítása.

A két politikus abban is egyetértett, hogy Ursula von der Leyen szerdai évértékelője - amennyiben jövőre folytatni akarja munkáját az Európai Bizottság élén - egyfajta kampánybeszédként is értékelhető, hiszen az elnök lényegében minden ágazat, minden politikai szereplő felé intézte mondatait.

Navracsics Tibor örömtelinek tartja, hogy az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy "a mélyítés, bővítés egy hamis dilemma" és ez egy nagyon jó távlatot ad az európai integrációnak, hiszen az integráció a béketeremtés szemszögéből egy igazi sikertörténet.

Az évértékelőnek az úgynevezett zöld átállásról szóló gondolatai kapcsán Balázs Péter elmondta, hogy ez időnként fékezi az ipar versenyképességét és kiemelte, hogy az átállás mozgásterét az orosz-ukrán háború kitörése korlátozta, hiszen több esetben hirtelen le kellett válni a "bizonytalan orosz forrásokról" és ez például Németországot nagy átállások megvalósítására kényszerítette.

Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban úgy értékelt, hogy az EU-nak az Egyesült Államokkal és részben Kínával való ipari versengése kapcsán fontos kérdés, hogy a jelenlegi 27 tagállam összeáll-e egy "protekcionista piaccá", vagy a különböző nemzeti érdekek mentén töredezik-e majd ez az egység. Ebben a tekintetben az EU hátrányos helyzetben van az Egyesült Államokkal szemben - fogalmazott a tárcavezető.

Navracsics Tibor ugyanakkor komoly pozitívumként említette azt, hogy a munkaerőpiaci problémák kapcsán Ursula von der Leyen említette a demográfiai tényezőket, a család és a munkavállalás párhuzamba állítását, amely első ízben jelent meg gondolatként az Európai Bizottság mindenkori elnökénél. Európa sok tekintetben otthonosabb, mint az Egyesült Államok - fogalmazott.

A magyar energiahálózat korszerűsítése kapcsán a miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az EU erre nem szívesen biztosít forrásokat, pedig miközben a megújuló energiák irányába tolnák Magyarországot, ehhez akár ezermilliárdos nagyságrendű beruházásra is szükség lenne, hiszen a magyar energetikai infrastruktúra jelenlegi állapotában elavult. Ezen a területen nem a magyar kormányzati akarat, hanem a források és az ipari kapacitás hiányzik - fogalmazott a tárcavezető.

Ahhoz, hogy az EU a világgazdasági versenyben meg tudja állni a helyét, európai ipari óriásokra van szükség - emelte ki Navracsics Tibor.
A migráció témakörében Navracsics Tibor és Balázs Péter egyetértett abban, hogy különböző elképzelésekkel, érdekekkel rendelkező tagállamokat kellene közös nevezőre hozni, ez pedig rendkívül nehéz feladat, ezért nem valószínű, hogy a mostani elnökség ideje alatt ebben megállapodás születhet.

Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban ugyanakkor kiemelte, hogy külföldi munkaerőre szükség van, de csak a megfelelően szabályozott, legális keretek között és ez nem csorbíthatja a már az unióban élők munkához jutási lehetőségeit.

A beszélgetés során egy nézői kérdésre válaszolva Navracsics Tibor leszögezte, hogy 2011-et követően ismét lesz magyar uniós soros elnökség és az sikeres is lesz.

Az Európai Unió békevállalkozás, nem háborús vállalkozás, a magyar soros elnökség ennek alapján tevékenykedik majd – mondta a területfejlesztési miniszter korábban az Úton a magyar uniós elnökség felé című tanulmánykötet bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Navracsics Tibor kijelentette: a vita a szankciós politika hatékonyságáról ismét „kinyílik”, mert az első eredmények szerint nem segített Oroszország megfékezésében, a béke helyreállításában.

Az Európai Unió továbbra is a gazdasági növekedés lassulásával és magas inflációval küzd, Oroszország növekedése pedig nem nagyon torpant meg – mutatott rá Navracsics Tibor. Hozzáfűzte: a legfontosabb, hogy a szankciós rendszer nem tudta megakadályozni a háború folytatódását.

Azt mondta: a 2014–15-ös Európai Uniót szeretném viszontlátni, amikor az első orosz agresszió időszakában az Európai Unió és az Európai Bizottság páratlan gyorsasággal segített a tagállamoknak a fegyverszünet, a béke megteremtésében, „aktívan segédkezett abban, hogy higgadjanak az álláspontok és sikerüljön kidolgozni egy béketervet, amely kezelhetővé tette a konfliktust” .

Megjegyezte ugyanakkor, hogy most „mintha kisebb lenne az új szankciók iránti vágy”, azoknál az államoknál is kisebb „a követelések intenzitása”, amelyek korábban az újabb szankciók bevezetésénél élen álltak.

Zalai Csaba, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának európai uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború miatt rendkívüli geopolitikai helyzetben veszi át Magyarország az uniós elnökséget, a feladat ellátása óriási kihívás lesz.
Felsorolta a magyar uniós elnökségnek a kormány által előzetesen elfogadott fő feladatait, amelyek közül az első, hogy az Európai Unió versenyképessége, termelékenysége javuljon. Ezt követi a demográfiai kihívások előtérbe helyezése, a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, az elnéptelenedő területek fejlesztése. A következő a bővítés folytatása, „hogy ne mi maradjunk Európa védőbástyája”.

Lényeges a kohéziós források, a közös politika létjogosultsága, és az ukrajnai háború óta evidens a védelempolitika fontossága – folytatta Zalai Csaba. A legfontosabb feladatok között jelölte meg a kormány a migráció kérdését, valamint a mindenkori uniós éves költségvetés elfogadását – zárta a felsorolást a helyettes államtitkár.

Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra: a meghirdetett prioritások mellett kiemelkedő jelentőségű, hogy Magyarország európai parlamenti választás után, „intézményi ciklusváltás” idején tölti be az uniós elnökséget, ráadásul „zaklatott körülmények között”.

A fontos szakpolitikai kérdések között van a kohéziós politika átgondolása – emelte ki a miniszter. „Izgalmas kérdésnek” nevezte, hogyan alakul majd „a személyi alapú” kohéziós politika – a társadalmi integráció, szociálpolitika, befogadás – és a területi alapú kohéziós politika, a regionális fejlesztések aránya.

A személyi alapú kohéziós politika magában foglalja a migránsok társadalmi befogadásának anyagi támogatását is – figyelmeztetett Navracsics Tibor, jelezve, érdekkonfliktus „rajzolódhat ki”. A „nettó befizető országok” érdekeltek lehetnek abban, hogy „finomhangolás révén” a személyi kohézióra tolják át a hangsúlyt, miközben a közép- és kelet-európai országok továbbra is a területi kohézió fenntartásában érdekeltek – magyarázta a miniszter, aki ebben a témában írta a kötetben megjelent tanulmányát.

Szerinte a magyar elnökség idején ezeket a vitákat le kell folytatni, Magyarország feladata lesz a vita kereteinek megteremtése, a közvetítés az álláspontok között és az érvek felsorakoztatása amellett, hogy a területi kohézió igenis fontos.

A miniszter kitért arra is: a demográfiai politikával kapcsolatban alapvető kérdés, hogy ki fizeti, ez eldönti a megvalósíthatóságát. Nem reális szerinte, hogy a nettó befizető országok fizessenek egy egységes európai családtámogatási rendszert, fontos lenne viszont a nemzeti specialitások, megoldások elfogadása.

Zalai Csaba hozzáfűzte, hogy a demográfiai problémákra a legális migráció a „standard válasz”, a magyar kormánynak azonban más a szemlélete. „Az a törekvésünk, hogy ne csak a legális migráció legyen a válasz, hanem minden tagállam megtalálhassa a saját megoldását. Ez az egyik célja a magyar elnökségnek” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A Nemzetek Európája karrierprogram tanévnyitóján Deli Gergely, az NKE rektora megemlítette, hogy 2024 májusában lesz Magyarország európai uniós csatlakozásának huszadik évfordulója, 2024 második félévében pedig, amikor Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét sok fontos feladat és felelősség hárul rá.

Fontosnak nevezte, hogy az NKE minél több olyan szakembert képezzen, aki ismeri és érti az unió működését. A tanulmánykötetről azt mondta, komoly segítséget jelent majd az elnökségre való felkészülésben, betekintést nyújt az uniós politikába, bemutatja az uniós elnökség előtt álló kihívásokat.

A Nemzetek Európája karrierprogram az NKE és az Igazságügyi Minisztérium közös, 2020 szeptemberében indult, munka mellett is elvégezhető, egyéves európai uniós képzése, amely elméleti és gyakorlati szakmai felkészítést nyújt az európai közszolgálatra, valamint az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) nyílt versenyvizsgájára.