Hazánk kész részt venni bármilyen békekezdeményezésben

Magyarország támogat, és kész részt venni bármely békekezdeményezésben, ami megteremti egy tartós tűzszünet lehetőségét Ukrajnában, és utat nyit egy fenntartható és igazságos béke felé – jelentette ki Novák Katalin, köztársasági elnök szerdán New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondott felszólalásában, amire magyar államfő részéről évtizedek óta nem volt példa.

Az államfő megerősítette, hogy Magyarország üdvözli az Ukrajnai béke kezdeményezést és nyitott arra, hogy csatlakozzon a folyamathoz. Hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte a tanácskozáson jelzés, hogy eljött az idő arra, hogy komolyan napirendre kerüljön a béke kérdése.

Az államfő szót emelt

az Ukrajnában élő magyar közösség mellett és kijelentette, számít arra, hogy Zelenszkij elnök lépéseket tesz és elősegíti az ukrajnai magyarok nemzetiségi jogainak helyreállítását,

ahogy erre kijevi találkozójuk alkalmával és New Yorkban is ígéretet tett – jegyezte meg Novák Katalin, az ENSZ BT-ben elmondott felszólalásában, ahol ugyancsak szerdán tartott hozzászólást Anthony Blinken amerikai és Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter.

Novák Katalin azt is hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában zajló háború Magyarország számára – szomszédként – közvetlen fenyegetést jelent, és magyarok is életüket vesztik a harctéren. A háború közvetlen fenyegetést jelent Európa biztonsági struktúrájára is – hívta fel a figyelmet Novák Katalin.

Az államfő együttműködés sürgetett az ukrajnai béke és biztonság ösztönzésében.

Ahogy fogalmazott, ebben szervezetekre, erős országokra és személyiségekre is szükség van, akik képesek a harcban álló feleket béketárgyalásokra szólítani. Megállapította, hogy az ENSZ és az ENSZ Biztonsági Tanácsa fontos cselekvők ebben a folyamatban. Az erős országok között példaként említette az Egyesült Államokat, Kínát és Törökországot, amelyek képesek letenni egy lehetséges megoldást az asztalra, képesek, vagy készek a párbeszédre mindkét féllel, valamint befolyást tudnak gyakorolni a folyamat tovább lendítése érdekében.

Novák Katalin a békét előmozdítani képes személyiségként jelölte meg Ferenc pápát. „A történelmünk annyi példát adott arra, hogy emberek kis csoportja, vagy akár egyetlen személy is meg tudta fordítani a történelem menetét” – fogalmazott Novák Katalin, aki magyar köztársasági elnökként évtizedek óta először mondott beszédet az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Novák Katalin, aki szerdán részt vett a női vezetők munkaebédjén, a Biztonsági Tanácsban elmondott beszédében is utalt a női vezetők szerepére a konfliktusok megoldásának előmozdításában. Ahogy rámutatott,

ha a női vezetők egyesítik erejüket a béketeremtés érdekében, akkor jelentős mértékben képesek hozzájárulni a konfliktusok kezeléséhez.

A köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlés 78. ülésszaka kiemelt politikai hetének keretében szerdán találkozott és a kétoldalú kapcsolatokról, valamint oktatási és népesedési kérdésekről is tárgyalt Maia Sandu, moldáv államfővel, Jun Szogjollal, Dél-Korea elnökével, Hage Geingob namíbiai elnökkel, valamint Dina Baluarte perui elnökkel.

A magyar államfő hétfőn az ENSZ 2015-2030 közötti időszakra kitűzött fenntartható fejlődés céljainak félidős értékeléséről tartott vezetői párbeszéd ülést vezette társelnökként, kedden pedig a magyar delegáció vezetőjeként szólalt fel az ENSZ Közgyűlésében.

„A békének nincs alternatívája” – hangsúlyozta az államfő, és megállapította: „Ez a háború, minket, magyarokat közvetlenül is érint. Nem egyszerűen a szomszédunkban van, hanem Ukrajna területén élő magyar apák és fiúk is adják életüket a lövészárokban.”

„Ezért békét akarunk. Hazánkban, Ukrajnában, Európában, a világban. Békét és az abból fakadó biztonságot”

– hangsúlyozta Novák Katalin magyar köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitájában kedden New Yorkban elmondott felszólalásában.

Az államfő megállapította: tudjuk, a béke csak akkor kerül reális közelségbe, ha legalább az egyik fél elérkezettnek látja az idejét a tárgyalásoknak. „Nem dönthetünk az ukránok helyett arról, hogy mennyi áldozatot készek vállalni, de kötelességünk képviselni saját nemzetünk béke iránti vágyát” – mondta Novák Katalin felszólalásában, amelyet mintegy 15 perccel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszéde után mondott el.

A köztársasági elnök a magyar delegáció vezetőjeként hangsúlyozta, hogy Magyarország világosan és egyértelműen elítéli a nemzetközi jog megsértését, egy másik állam megtámadását.

„Oroszország Ukrajna elleni agressziója hatalmas szenvedést és pusztítást okozva romba döntötte Európa addig békés életét” – fogalmazott. Magyarország az áldozatok mellett és a további eszkaláció ellen van, ezért is nyújt méretén és erején felül humanitárius segítséget Ukrajnának és a háború elől menekülőknek – tette hozzá Novák Katalin.

Magyarország kiáll Ukrajna területi integritásáért és függetlenségéért, valamint megérti Ukrajna arra irányuló szándékát, hogy az európai országok közösségéhez szeretne tartozni, ezért elvárja mindazon értékek képviseletét, amelyek az európai közösséget jellemzik – hangsúlyozta az államfő.

Kijelentette, hogy a háború okozta szenvedés elsősorban a családokat érinti, és mivel az ukrán elnök meghívására a háború kitörése óta kétszer is ellátogatott Kijevbe, személyesen látta, hogy mit élnek át a családok, ha megtörik a béke.

A magyar köztársasági elnök beszélt a világ előtt álló demográfiai kihívásokról. Úgy vélte, hogy ha a népesedési problémákkal nem foglalkozik a világ, akkor azok már a közeljövőben felmérhetetlen hatással lesznek a gazdaságra, a társadalomra, a biztonságra.

Felhívta a figyelmet arra, hogy néhány napja fejeződött be az ötödik Budapesti Demográfiai Csúcs, a demográfiai kérdések legjelentősebb nemzetközi fóruma, amely idén 5 kontinens 60 országából érkező állami vezetők, gondolkodók és szakértők részvételével zajlott, és üzenete az volt, hogy a családpárti erők kiállnak értékeik és érdekeik mellett.

Ha nincs gyermek, nincs jövő, mi értelme van vigyáznunk a Földre, ha nincsenek gyerekeink, unokáink, akiknek továbbadhatjuk? – tette fel a kérdést, és hangsúlyozta, hogy a magyarok a demográfiai válságra a megoldást a családok megerősítésében és támogatásában látják.

Magyarország megvédi a szülők szabadságát, és határozottan kiáll amellett, hogy a gyermeknevelés joga nem az államé, nem is az NGO-ké, nem a média- és tudatiparé, hanem a szülőké – szögezte le.

Az, aki gyermeket vállalt, bármikor kész megharcolni azért, hogy a gyermeke békében és szabadságban élhessen – hangsúlyozta. Magyarország felismerte, hogy a család a biztonság záloga, az erős, egységes és egészséges család garancia a biztonságra – fogalmazott Novák Katalin az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában.

Novák Katalin hivatalos Egyesült Államokbeli látogatása csütörtökön Texas államban folytatódik, ahol többek mellett tárgyal Greg Abbott kormányzóval.

A béke hiányában sok, a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítés kerülhet veszélybe, vagy maradhat eredménytelen – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn New Yorkban, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok értékeléséről tartott magas szintű tanácskozásának levezető társelnökeként.

Az államfő, az ENSZ Közgyűlés ülésén részt vevő magyar delegáció vezetőjeként is, üzenetként fogalmazta meg, hogy együtt kell dolgozni a béke útjának keresésén a világ valamennyi konfliktus sújtotta térségében, mert béke híján növekszik fenyegetettség, fokozódik a fegyverkezési verseny, valamint megszakadnak a nemzetközi kapcsolatok.

Hangsúlyozta, hogy azok hangját szeretné felerősíteni az ENSZ-ben a világ vezetői előtt, akik elszenvedik a háborút. Továbbá beszámolt arról, hogy a közelmúltban Ukrajnában járt, és az ott élő emberek üzenetét is elhozta New Yorkba a világszervezet ülésére.

Novák Katalin második üzenetként, a társadalmakat fenyegető veszélyként arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a családokat tönkreteszik, az iskolákat elhanyagolják, egyházat pedig lejáratják, akkor „elveszítjük életünk és az emberiség erkölcsi horgonyát, és ez végzetes hiba”.

Beszédének harmadik pontjaként felelős gyermekvállalást és szülői magatartást sürgetett, ami a fenntarthatóság elveivel is egyezik. Ahogy fogalmazott, meg kell őrizni a világ számára a gyermekeket, mert az „üres bölcsők világáért” nem érdemes harcolni.

Novák Katalin hozzászólásában Magyarország fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét azzal támasztotta alá, hogy a 2023-as globális fenntartható fejlődési rangsorban Magyarország a 22. helyen szerepel 166 ország között.

Az állam és kormányfők részvételével zajló, a fenntarthatóságról szóló vezetői párbeszéden felszólalt Zoran Milanovic horvát elnök, Alexander van der Bellen osztrák államfő, és Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke is, valamint szintén levezető társelnökként Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök.

Az ENSZ 2015-ben fogadta el a 2030-ig szóló Fenntartható Fejlődési Célokat, amelynek félidős értékelésére, és a következő években a cselekvés felgyorsításához szükséges lépésekről tárgyalnak vezető politikusok az ENSZ magas szintű politikai hetének keretében. A közelmúltban az ENSZ közgyűlésének szeptember elején leköszönt magyar elnöke, Kőrösi Csaba a magyar közmédiának adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 15 évre tervezett célok végrehajtásában a világ országai le vannak maradva, ugyanis azoknak csupán 12 százalékát sikerült elérni.

Novák Katalin hétfőn külön is tárgyalt a kazah államfővel, akivel a kétoldalú kapcsolatokról, kulturális együttműködésről és Magyarország európai uniós tagságából fakadó lehetőségekről is szót váltott.

A magyar államfő hétfőn részt vett ugyancsak a fenntartható fejlődés jegyében szervezett, a nők jogairól szóló munkaebéden, amelyet Amina Mohammed, az ENSZ női jogokkal foglalkozó főtitkár-helyettesének szervezésében tartottak, és amelyen mások mellett részt vett Matild belga királyné, Ráníja jordániai királyné, valamint az ENSZ jószolgálati nagyköveteként Natalie Portman színésznő.

Novák Katalin képviselte Magyarországot a Németország ENSZ tagságának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi fogadáson, valamint részt vett az Appeal of Conscience zsidó szervezet éves gálavacsoráján is, amelyen kitüntetést vett át Henry Kissinger, az Egyesült Államok Nobel-békedíjas korábbi külügyminisztere, aki idén ünnepelte 100. születésnapját.