kulcsár edina
Létrehozva: 2023.09.16.
Ha a lengyel ellenzék nyer, lesz migránspaktum
Elszólta magát egy német politikus
Michael Gahler brüsszeli politikus, az Európai Néppárt (EPP) tagja a német rádiónak adott interjút, melyet a Polskie Radio szemlézett. A beszélgetésben arról beszélt, hogy „októberben lehet, új kormánya lesz Lengyelországnak. Remélem, hogy politikai bajtársaim másfajta politikát fognak csinálni” – fogalmazott. .„Emlékszem, 2015-ben, a PiS hatalomra kerülése előtt 165 ezer migráns elosztásáról született döntés. Az akkori kormány rengeteget közülük el is fogadott” – folytatta, és ezután következik csak a leghajmeresztőbb gondolata:
Politikai értelemben ez nem az országtól függ, hanem a kormányzó párttól. Így van ez Magyarország esetében is”
– mondta, hozzátéve, hogy nemsokára Lengyelországban választások lesznek, és ha a mostani ellenzék kerül hatalomra, akkor ők el fogják fogadni a brüsszeli migrációs paktumot.
Lengyelországban október 15-én tartanak parlamenti választásokat, a Donald Tusk vezette baloldal mérkőzik meg a jobboldali tömbbel, élén a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárttal. Hogy mennyire fontos ez a voksolás, azt jól mutatja, hogy Brüsszel és a németek is igyekeznek befolyásolni a kampányt, hiszen a Mateusz Morawiecki vezette kormány a magyarhoz hasonlóan nem hajlandó fejet hajtani a brüsszeli bürokraták törekvéseinek, miszerint egyetlen kézbe kerülnének a tagállami jogosultságok.
A közelgő októberi lengyelországi választások meghatározzák Európa jövőjét, a júniusban esedékes európai parlamenti választásokkal együtt
– írja Hermann Tertsch, a spanyol jobboldali Vox befolyásos konzervatív EP-képviselője az El Debate című lapban megjelent véleménycikkében, hívta fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség. Tertsch szerint Lengyelország az elmúlt évtizedben gazdasági sikertörténetté vált, amely társadalmi stabilitással párosult, és mindezt a politikai polarizáció, a határain dúló háború és az uniós intézményekben tapasztalható ellenségeskedés ellenére sikerült elérni.
Tertsch Lengyelországot a konzervatív forradalom vezéralakjának nevezi, mert gazdasági, társadalmi és kulturális eredményein túlmenően a Nyugat védelmének és biztonságának fontos tényezőjévé vált.
Megjegyzi, hogy a változások a háború előtt kezdődtek, de az ukrajnai konfliktus vezetett oda, hogy Lengyelország Amerika legfőbb szövetségesévé vált Európában, és az EU-n belül a dekadens francia–német tengelyt elutasító nemzetek természetes vezetőjévé. Meggyőződése, hogy nem fog visszatérni az a régi rendszer, amelyben Németország és Franciaország irányította az Európai Bizottságot és rákényszerítette akaratát a többi tagállamra.
Tertsch úgy véli, hogy a közelgő lengyelországi választások kulcsfontosságúak Európa egészének jövője szempontjából, és szerinte az eredmény megoldja azt az óriási dilemmát, amellyel az európai jobbközép a második világháború vége óta szembesült. Szerinte az Európát irányító szocialistákkal való szövetség a progresszivizmus felé terelte a jobbközép fejlődését, amely ellenséges a nemzetállamok szuverenitásával és a gazdasági növekedéssel szemben, ugyanakkor nyitott a szociális mérnöki tevékenységre, a radikális környezetvédelemre és a klíma-vészmadárkodásra.
Gőzerővel zajlik a parlamenti választási kampány Lengyelországban, a baloldal vezére, Donald Tusk sem lustálkodik, és egyik lakossági fórumról a másikra utazik. Az egyik ilyen eseményen azonban nem várt helyzetbe került – olyanba, amit még sokáig emlegetni fognak Lengyelországban.
Történt ugyanis, hogy a volt miniszterelnök a beszédében éppen azzal vádolta a jelenlegi, jobboldali kormányt, hogy több milliárd zlotyit lop el az emberektől. – Az első száz napban megmutatjuk, hogy mi volt a lengyelek meglopásának mechanizmusa, méghozzá olyan szemtelen módon, hogy néha nem találni rá szavakat – ígérte Tusk, majd ekkora a közönség soraiban felállt egy férfi, aki kérdőre vonta a baloldal vezérét.
Tolvaj! Hol vannak az ellopott milliárdjaink?!
– kiabálta a színpad felé a férfi, aki később arról mesélt a médiának, hogy több kérdésre nem volt lehetősége, hiszen azonnal elhallgattatták. Úgy fogalmazott:
Különben is, Tusk számára én egy senki vagyok. Ugyanúgy senki voltam, amikor ellopta a pénzemet. Számomra ő egy tolvaj, ennyi.
Közvetlenül a lengyel választások előtt a Soros Györgyhöz köthető, amszterdami székhelyű Pluralis vállalat többségi tulajdonos lett két meghatározó lengyel lapnál – számolt be az Exxpress osztrák lap. Mint írják, a Rzeczpospolita napilap és a Parkiet című pénzügyi napilap tulajdonosa, Grzegorz Hajdarowicz eladta a Gremi Media médiacsoportban tulajdonolt részvényeinek nagy részét a Pluralisnak, melynek részvényesei közé tartozik a Soros Economic Development Fund is.
Így Sorosék már a Gremi Media részvényeinek 57 százalékát birtokolják.
A tranzakció árát nem hozták nyilvánosságra.
A Pluralis és Hajdarowicz már 2021-ben megállapodott arról, hogy az amszterdami székhelyű vállalat bevásárolja magát a lengyel médiacsoportba. Az Exxpress szerint a lengyel olaj- és földgázipari óriás, az Orlen is szemet vetett a Gremi Mediahoz tartozó különböző lapokra, ugyanakkor Hajdarowicz inkább úgy döntött, hogy külföldi befektetőknek adja el a részvényeket.
A lengyel parlament egyébként még 2021-ben megszavazott egy törvényjavaslatot, melynek értelmében korlátozták volna az unión kívüli vállalatok számára, hogy többségi tulajdont vásároljanak egy-egy lengyel médiumnál.
A javaslat hatalmas tiltakozást váltott ki, leginkább Brüsszel és Washington részéről, éppen ezért Andrzej Duda elnök megvétózta azt.
Látszatkivonulás?
A meghatározó lengyel lapokba történő bevásárlás, ráadásul közvetlenül a lengyel választásokat megelőzően nem illik abba a Soros-narratívába, miszerint a magyar származású amerikai milliárdoshoz köthető cégek, civil szervezetek és alapítványok csökkentik európai tevékenységüket. Néhány hete röppent fel a hír, miszerint a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) az elkövetkező években tulajdonképpen teljesen kivonulna Európából.
A döntést azzal indokolják, hogy az uniós intézmények és kormányok jelentős összegeket fordítanak az emberi jogok, a szabadság és a sokszínűség témáira, és épp ezek a területek azok, ahol az OSF is aktív.
Sorsdöntő választások
A mostani lengyel példa igazolja az Alapjogokért Központ elemzőjének szavait. Lengyelországban októberben rendeznek parlamenti választásokat, melynek Európa jövőjére nézve is kiemelt jelentősége lesz. Ezt jól mutatja az is, hogy az európai baloldal minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) győzelmét. Nemrégiben Manfred Weber az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a „jogállamellenesnek” nevezte a kormánypártot, és annak „legyőzéséről” beszélt. Mateusz Morawiecki miniszterelnök a választásokba történő beavatkozásnak nevezte Weber szavait.
A közelgő parlamenti választások valószínűsíthetően nem fogják megváltoztatni a hatalom dinamikáját Lengyelországban, mivel a jelenlegi konzervatív koalíció sorozatban harmadik győzelmét fogja aratni írja egy hétfőn közzétett közvélemény-kutatás eredményére hivatkozva az Euractiv hírportál. A United Surveys Institute közvélemény-kutató az RMF FM rádió és a Dziennik Gazeta Prawna hírportál számára készített felmérése nyolc hónappal a választások előtt mérte fel a lakosság politikai beállítottságát.
A felmérés szerint a lengyelek 52 százaléka úgy véli, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS, ECR) megnyeri a novemberi választásokat, míg a megkérdezettek 42,7 százalékának meggyőződése, hogy a PiS egyedül vagy koalícióban új kormányt alakít, és egymás után harmadszor is kormányozni fog.
A megkérdezettek mindössze 26,8 százaléka mondta azt, hogy hisz a Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke által vezetett, legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Koalíció (KO, EPP) győzelmében.
Annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok hosszú távú terveket fogalmaztak meg, az eltérő érdekek és a rendkívül eltérő politikai irányvonalak miatt eddig nem sikerült összefogniuk a kormányzó PiS párttal szemben. Jan Grabiec, a KO szóvivője szerint emiatt az emberek elvesztették hitüket az ellenzéki pártokban.
Néhány hónappal ezelőtt az ilyen felmérések még teljesen másképp néztek ki. Amikor a többi párt közölte, hogy nem akarnak közös választási blokkot alkotni a polgári koalícióval, és inkább a saját útjukat járják, az ellenzéki választók egy része elvesztette a bizalmát abban, hogy az ellenzék, amilyen megosztott, képes lesz győzni
– mondta Grabiec az Euractiv lengyel kiadásának. Hozzátette, hogy a polgári koalíciónak ezzel együtt megvannak a tervei a kampányra, és az elkövetkező hónapokat arra fogja felhasználni, hogy meggyőzze a bizonytalanokat arról, hogy érdemes szavazni.
A közvélemény-kutatásoktól függetlenül a KO szóvivője szerint a győzelem még mindig nincs látótávolságon kívül a párt számára. Szerinte a jelenlegi közvélemény-kutatási helyzet hasonló a 2007-es választások előtti helyzethez, amikor a polgári koalíciónak (akkori nevén Polgári Platform, PO) „jelentős előnnyel sikerült megnyernie a parlamenti választásokat” – tette hozzá.
Míg a Donald Tusk által vezetett PO mindig jó kapcsolatokat ápolt Brüsszellel, addig Jaroslaw Kaczynski PiS-ének nyolcéves kormányzását a jogállamisággal kapcsolatos konfliktus jellemzi az Európai Bizottsággal, nagyrészt az azóta bevezetett igazságügyi reformok kapcsán.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
