Amíg a magyar kisebbség sorsa nincs garanciálisan rendezve, addig szó sem lehet Ukrajna semmilyen EU vagy NATO-csatlakozásról – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön.

Semjén Zsolt a Hír Tv Napi aktuális című műsorában felidézte: Magyarország korábban ajánlott megoldást erre a kérdésre. Az Európai Néppárt máltai kongresszusán Orbán Viktor azt mondta Porosenko akkori ukrán elnöknek, hogy ha Ukrajna az unió felé törekszik, akkor mind a nyelv, mind az oktatás kérdésében rögzítsék, hogy az unió tagállamainak a nyelve elfogadott Ukrajnában is. Ezt a javaslatot fenntartják továbbra is – erősítette meg.

Magyarország a kettős állampolgárság ügyében pedig azt ajánlja – folytatta Semjén Zsolt –, hogy az EU és a NATO-tagországok állampolgárságát ismerjék el.

A legegyszerűbb azonban amit Magyarország ajánl, hogy ismerje el Ukrajna a magyarságot őshonos nemzetiségnek

– mondta a miniszterelnök-helyettes, kiemelve: a krími tatárok esetében ez biztosított, és ha az ő jogaikat a magyarságnak is biztosítanák, akkor „nagyjából rendben volna”.

Kiemelte, vannak a magyarságnak szerzett jogai, amit az ukrán-magyar alapszerződés garantál, ehhez kell visszatérni, mert az nagyon ingoványos talaj, hogy ilyen-olyan részletkérdésekről kezdenek el tárgyalni, amit demonstrálnak az unió és a Velencei Bizottság felé. Aztán születik egy jogszabálymódosítás, azt visszacsinálják az ukránok, vagy ha nem csinálják vissza, akkor is elszabotálják miniszteriális vagy helyi szinten – fejtette ki.

Semjén Zsolt azt mondta,

ha Munkács polgármesterét, ezt a „magyargyűlölő maffiózót” nem tudja megfékezni az ukrán hatalom, akkor hogyan várhatják, hogy egy megállapodást végrehajtanak.

Kitért arra is, hogy a magyar nyelvű oktatást korábban a gyakorlatban is megvalósították, a magyar nyelvű oktatási rendszer a Maidan-i eseményekig tökéletesen működött. Ide kell visszatérni – rögzítette a kormányfő helyettese.

Semjén Zsolt arról, hogy Novák Katalin ukrán elnökkel tartott találkozóján Zelenszkij arról beszélt, hogy szorosabbra szeretnék a kétoldalú kapcsolatokat fonni, azokon javítanának, azt mondta: ezek szavak. Korlátlan lehetőségük lett volna a magyarság számára a minimális jogokat biztosítani.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta,

magyar nemzeti érdek Ukrajna létezése, Magyarország ismerte el elsőként a szuverén Ukrajnát. Felidézte, hogy Orbán Viktor „préselte ki” az unióból a vízummentességet az ukránok számára, és a magyarországi ukrán szószólóval Semjén Zsolt járta ki, hogy az Országgyűlés ismerje el a nagy éhínség megtörténtét. Annyi segélyt, oltóanyagot, támogatást senki nem szállított Kárpátaljára és Ukrajnába, mint Magyarország.

Kijelentette: nem rajtunk múlik a jó viszony, boldogan támogatjuk Ukrajna EU-s vagy NATO-s elképzeléseit, ha ez a magyar nemzeti érdekeknek megfelel. A magyar nemzeti érdekek egyik legfontosabb pillére, hogy a kárpátaljai magyarság jogait minden tekintetben és csorbítatlanul biztosítani kell garanciális jelleggel – fogalmazott, megjegyezve: ne történhessen meg még egyszer az, hogy egyszer van, aztán elveszik.

Semjén Zsolt azt mondta, szívesen segít és tíz perc alatt megírja azt a törvénymódosítást, ami összhangban van az Európai Unióval, a Velencei Bizottsággal, a józan ésszel, az ukrán-magyar alapszerződéssel és az ukrán alkotmánnyal egyaránt.

Beszélt arról is, hogy konkrét, Magyarország irányába történt megkeresésről ukrán menekültek kiadására vonatkozóan nem tud, de általánosságban ukrán részről ez elhangzott. Megjegyezte, hogy a lengyelek eljárásán – ha igaz, hogy kiadnak ukrán menekülteket – megvan döbbenve. Az osztrákok és a csehek elutasító magatartását egyúttal nagyon deréknak nevezte.

Kijelentette:

Magyarország egyetlen menekültet sem fog kiadni senkinek.

Ennek első okát az elemi humánumban jelölte meg, másodikként a nemzeti okot nevezte meg. Mint mondta, nem fognak kiadni egy magyart, hogy kiküldjék a frontra meghalni egy olyan ügyben, amihez a magyarságnak semmi köze. Jogilag sem lehet kiadni – folytatta -, hangsúlyozva: a legelemibb dolog, hogy nem lehet kiadni valakit egy olyan országnak, ahol az élete veszélyben van, márpedig a fronton az emberek meghalnak.

Minden ukrán menekült Magyarországon teljes biztonságban van, szabad emberek, akik azt tesznek, amit akarnak: ha akarnak maradnak, ha akarnak tovább mennek nyugatra és akár vissza is mehetnek, de mi nem adjuk ki őket

– húzta alá.

Semjén Zsolt szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy ellenséges hangulat fogadná az új ukrán nagykövetet Magyarországon. Aki most érkezik, nagyon szimpatikus interjút adott, úgy érzi, egy tiszta tanár ember, aki valóban az ukrán-magyar jó kapcsolatokért munkálkodik – mondta, egyúttal reményét fejezte ki, hogy van felhatalmazásra erre Kijevből. Milyen kár – jegyezte meg – hogy az elődjei nem ilyenek voltak.

Folytatódik a munkácsi magyar tannyelvű II. Rákóczi Ferenc Középiskola kálváriája, miután az új igazgató és az ugyancsak ukrán helyettese a tantestület magyar pedagógusait kezdte terrorizálni. „Sötét lelkű megrendelőik gonosz akaratát valósítják meg rákos daganatként, bármi áron. Iskolánk történetének talán legnehezebb időszakát éljük” – olvasható az iskola felháborodott tanárainak segélykiáltásként is felfogható közleményében.

Folytatódik a munkácsi magyar tannyelvű II. Rákóczi Ferenc Középiskola kálváriája. Az új igazgató ugyanis határozott ütemben ukránosítja az iskolát. A magyar tannyelvű gimnáziumban a magyart már csak idegen nyelvként kívánja oktatni, miközben ukrán osztályokat indítana – írták bejegyzésükben korábban az iskola pedagógusai.

A legfrissebb fejleményekről a tantestület szintén a közösségi oldalán adott tájékoztatást. „Folytatódik iskolánk bedarálása. Lemondatták egyik igazgatóhelyettesünket, a másikkal nem egyeztetnek, csak utasítják, újabb, »saját« igazgatóhelyettest hoznak, külsősökkel nézetik át az iskola iratait, hibákat keresve, új órarendet csináltatnak, mert órákat akarnak elvenni a tanárainktól, hogy a máshonnan jötteknek adhassák oda” – olvasható a posztban. „Teljesen szembefordulva a tantestülettel, sötét lelkű megrendelőik gonosz akaratát valósítják meg rákos daganatként, bármi áron. Iskolánk történetének talán legnehezebb időszakát éljük” – tették hozzá.

„Kitartunk!” – zárták bejegyzésüket.

Nem most kezdődött a II. Rákóczi Ferenc Középiskola kálváriája, mint ahogyan a munkácsi magyarság szisztematikus jogfosztása sem. A helyiek mégis bíznak abban, hogy Kárpátalja a háború ellenére is a béke szigete marad.

A turulszobor eltávolítása, a magyar zászlók és feliratok leszedetése, illetve a magyar vezetők célkeresztbe kerülése után tovább folytatódik a munkácsi „magyartalanítás”, az ukrán nacionalista ámokfutásnak koránt sincs vége.

A történet úgy indult, hogy több, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ) közel álló, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőnek is felmondtak Munkácson és a környező falvakban, köztük a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának, Schink Istvánnak is.

A KMKSZ munkácsi alapszervezete akkor közleményben reagált. Mint írták, értetlenül állnak Schink István iskolaigazgató valós indok nélküli felmentése előtt, „aki tevékenysége tizenhét esztendeje alatt tiszteletet vívott ki a munkácsi pedagógustársadalom és a polgárok körében”.

(Fotó: FB)

A kommüniké úgy fogalmazott: a jelenlegi nehéz helyzetben az igazgató menesztése nem szolgálja a magyar iskola zökkenőmentes működését és a nemzetiségek közötti békés együttélést sem, és szorgalmazzák ennek a megalapozatlan döntésnek az azonnali felülvizsgálatát.

Áprilisban visszahelyezték posztjára a munkácsi magyar középiskola igazgatóját. „A munkácsi járási bíróság azonnali hatállyal visszahelyezte posztjára Schink Istvánt, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola menesztett iskolaigazgatóját” − tudatta akkor az intézmény, ám az öröm nem tartott sokáig.

A munkácsi városvezetés május 8-án azonnali hatállyal ismételten elbocsátotta Schink Istvánt.

Az erről szóló határozatot a tanintézmény hivatalos közösségi oldalán osztotta meg. A közlemény szerint az igazgatót annak ellenére menesztették, hogy a bíróság kimondta: jogtalan volt korábbi menesztése.

Nem sokkal ezután derült ki, hogy ukrán vezetőt neveztek ki az intézmény élére, amelyről a középiskola szintén a közösségi oldalán számolt be.

„Durva támadás érte iskolánkat a városvezetés részéről” – írták posztjukban. Mint fogalmaztak: „Pauk Mariját nevezték ki iskolánk élére. Semmi kötődése magyar közösségünkhöz, iskolánkhoz. Kitartunk!”

A Mandiner az ügy kapcsán megkereste Dobsa Beátát, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) beregszászi központjának vezetőjét.

„Eddig azt tapasztaltuk, hogy a háború ellenére Kárpátalja valóban a béke szigete volt, és ezt mindenképpen szeretnénk megőrizni. Éppen ezért tartjuk nagyon-nagyon sajnálatosnak, hogy ilyen jellegű események zajlanak nálunk” – mondta Dobsa Beáta, majd hozzátette: „már az iskola igazgatóhelyettes személyének kérdését sem a helyi közösséggel vagy az iskola vezetőségével beszélik meg. Ezt rendkívül szomorúnak és aggályosnak tartom!”

„A II. Rákóczi Ferenc Középiskola ügye azért is kiemelten fontos a kárpátaljai magyarok számára, mert ez az egyetlen teljesen magyar nyelvű gimnázium. S mivel nincs több, így ez az iskola a magyar oktatás és identitás egyetlen menstvára a városban” – tette hozzá.

Dobsa Beáta szerint a történelem számtalanszor megmutatta már, hogy a kárpátaljai magyar nép egy igazán erős és összetartó közösséget alkot. Véleménye szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a háború nehézségei ellenére – napi 18 órás áramkimaradások, állandó légiriadók, üres boltok – az emberek nagy része mégis helyben, a szülőföldjén maradt.

Garanciák szükségesek a kárpátaljai magyaroknak