Felháborító, elfogadhatatlan

Felháborító, elfogadhatatlan és nem átlátható, ahogy Brüsszel arról döntött, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát az Ukrajnával határos öt európai uniós tagországban – jelentette ki az MTI tudósítása szerint Nagy István agrárminiszter hétfőn Brüsszelben. A politikus arra reagált, hogy Kijev pert indított a Kereskedelmi Világszervezetnél Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen az ukrán termékek importjának tilalma miatt, ezt az ukrán gazdasági minisztérium közölte a nap folyamán.

Nagy István, aki az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán vett részt, a magyar közmédiának tartott sajtótájékoztatóján elmondta: komoly gondokat idéz elő, hogy az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az ideiglenes importtilalmat, de az külön politikai kérdéseket vet fel, hogy Ursula von der Leyen, a testület elnöke nem az uniós tagországok vezetőivel egyeztetett az ügyben, hanem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

– mutatott rá Nagy István. Az agrárminiszter szerint az EU Ukrajna kezébe adta az ukrán gabona importjának megoldási lehetőségét, mégpedig úgy, hogy majd Kijev vállal kötelezettséget az importellenőrzésre vonatkozóan, ami már önmagában is nevetség tárgya.

Felhívta a figyelmet, hogy az ukrán gabona behozatali tilalma hatmilliárd eurót jelent az öt tagországra kivetítve. 

– hangsúlyozta. Nagy István kiemelte: vissza kell állítani a gabonabehozatali tilalmat, és ha valamelyik ország ezt szeretné fölpuhítani, vagy kivételt kérne, azt megteheti. Hozzátette: az a megoldás, hogy a nagy mennyiségű gabonát a szolidaritási folyosókon keresztül nem európai piacokra, hanem a harmadik országokba szállítják.

– emlékeztetett az agrárminiszter.

A lengyel kormány is megszólalt az ügyben.

– jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a Polsat News hírportálnak.

– fogalmazott Beata Szydlo lengyel kormánypárti európai parlamenti képviselő, volt miniszterelnök a közösségi oldalán.

Ukrajna egy háborúban álló ország, a diplomáciai nyomásgyakorlás különböző eszközeit használja, néha nagyon nem szokványos és bizonyos határokat átlépő módon – jelentette ki Szymon Szynkowski vel Sek lengyel uniós ügyekért felelős miniszter. Ahogy egy rádióműsorban fogalmazott:

Hozzátette, hogy néha, ha nincs uniós szintű fellépés, akkor a nemzeti fellépés elemeit kell felhasználni, de a lengyel kormány azért küzd, hogy uniós szintű döntések szülessenek, mert erős érveik vannak.

A kormányfő a lakossági fórumon megjegyezte, hogy a Jog és Igazságosság kormánya számára a lengyel gazdák érdekeinek védelme a legfőbb prioritás.

– emelte ki a lengyel kormányfő.

Kijev pert indított a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen az ukrán termékek importjának tilalma miatt – közölte  az ukrán gazdasági minisztérium.

Ukrajna hetek óta fenyegeti Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, amiért azok nem hajlandók feloldani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmat. 

Kijev már hetek óta perrel fenyegette ezeket az országokat. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek kiemelte, hogy 

Ukrajna is élhet ezzel a jogával, miután 2008 májusa óta tagja a jelenlegi formában 1995 óta működő szervezetnek. 

Nyomásgyakorlásnak jó

– A vitarendezési mechanizmus olyan keretet biztosít, amelyben a jogvitában részt vevő feleknek mindig meg kell kísérelniük legalább a rendezés megtárgyalását, így az Oroszországgal háborúban álló állam a politikai és jogi nyomásgyakorlás jó lehetőségeként tekinthet erre az eszközre. Miközben az ukrán állam cselekvőképessége és tranzakciós képessége (a jogi, pénzügyi és kereskedelmi ügyletek és viták tekintetében) egyes vélemények szerint jóval korlátozottabb a háború előtti időszakhoz képest. 

– magyarázta a Századvég jogi tanácsadója. 

A világszervezet lehetővé teszi a tagállamai számára, hogy saját nemzeti rendszerük és szükség esetén intézkedéseik legyenek a kereskedelmi szabályok betartatására, ez vonatkozik több faktorra, például az állami támogatások esetére, de a határokon átnyúló dömpingmódszerek okozta kihívásokra is, márpedig az ukrán dömping (és egy rossz irányú európai uniós agrárpolitika) még bizonytalanabbá teheti a gabonapiacot. Ezzel kapcsolatban a szakértő úgy fogalmazott: 

Ukrajnának is meg kell értenie, hogy a mezőgazdasági importtilalom összetett kérdését, a meghozott nemzeti intézkedéseket mindig a jogszabályokon alapuló (nemcsak uniós, hanem globális) kereskedelmi keretrendszer részeként lehet csak helyesen értelmezni. A szervezeten belüli vitarendezés lényege, hogy amennyiben egy WTO-tag nem tesz eleget a vitarendezés ajánlásainak, kereskedelmi kompenzáció vagy szankciók következhetnek (ezek azonban csak másodlagos és ideiglenes válaszeszközként állnak rendelkezésre a WTO-egyezmény megsértése kapcsán, a mechanizmus célja ugyanis nem az ellentétek elmérgesítése).

Nem kötelező erejű

Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy számos példa akadt egyébként a múltban arra, hogy a WTO vitarendezési testületének döntését megfellebbezték, és arra is, hogy a végső WTO-határozat teljes körű érvényesítését fogadta el magára nézve a vitarendezésben vesztes fél – a határozatok nyomán sok esetben jelentős összegű kártérítés követelhető peres úton. 

– Megjegyzendő, hogy a WTO és az EU közötti vonatkozó végrehajtási rendelet lehetővé teszi az uniónak, hogy fellépjen abban az esetben, ha egy harmadik ország blokkolja a WTO-val vagy a kétoldalú vitákkal kapcsolatos hatékony rendezést – tette hozzá a szakértő, aki szerint felsejlik egyfajta háborús lélektan is a jogi lépések mögött: radikálisabban tud viselkedni egy államvezetés súlyos nyomás alatt, amikor a „mindent vagy semmit” megoldások kerülnek a középpontba, és minden cselekvés jobbnak tűnik az ukrán fél számára, mintha egyáltalán nem tennének lépéseket.

– A kereskedelmi tranzitútvonalak kialakítása ugyanakkor jól mutatja, hogy a gazdasági-kereskedelmi szolidaritás eddig is megvolt Ukrajna szomszédjai részéről, illetve maga a WTO is tett Ukrajnát segítő lépéseket: a világszervezet tagjai megállapodtak például arról, hogy visszafogják az exportkorlátozásokat, és az Élelmezési világprogram humanitárius beszerzéseit kivonják e korlátozások alól. Emellett a WTO-tagok megállapodtak arról is, hogy a WTO következő miniszteri konferenciájáig meghosszabbítják az e-kereskedelmi vámmoratóriumot. Az is fontos szempont lehet, hogy a török külügyminiszter korábban rámutatott, hogy a korábbi többoldalú gabonaexport-egyezmény alternatívájaként veszélyes vagy rossz megoldásokat kereshet Ukrajna, ezért a törökök szerint nem kizárt az Oroszországgal kötött fekete-tengeri megállapodás felélesztése sem – magyarázta  ifj. Lomnici Zoltán.