RETRO RÁDIÓ

Létrehozva: 2023.09.24.

Felháborító, elfogadhatatlan

Ez a magyar válasz Brüsszelnek és az ukránoknak.

Ukrajna

Nagy István

WTO

kereskedelmi világszervezet

Felháborító, elfogadhatatlan és nem átlátható, ahogy Brüsszel arról döntött, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát az Ukrajnával határos öt európai uniós tagországban – jelentette ki az MTI tudósítása szerint Nagy István agrárminiszter hétfőn Brüsszelben. A politikus arra reagált, hogy Kijev pert indított a Kereskedelmi Világszervezetnél Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen az ukrán termékek importjának tilalma miatt, ezt az ukrán gazdasági minisztérium közölte a nap folyamán.

Nagy István, aki az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán vett részt, a magyar közmédiának tartott sajtótájékoztatóján elmondta: komoly gondokat idéz elő, hogy az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az ideiglenes importtilalmat, de az külön politikai kérdéseket vet fel, hogy Ursula von der Leyen, a testület elnöke nem az uniós tagországok vezetőivel egyeztetett az ügyben, hanem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az EU vezetőit a tagállamok választották meg. Feléjük tartoznak elszámolással, őket kellene támogatniuk, ehelyett azonban egy teljesen kívülálló harmadik ország érdeke sokkal fontosabb nekik, mint az uniós tagországoké

– mutatott rá Nagy István. Az agrárminiszter szerint az EU Ukrajna kezébe adta az ukrán gabona importjának megoldási lehetőségét, mégpedig úgy, hogy majd Kijev vállal kötelezettséget az importellenőrzésre vonatkozóan, ami már önmagában is nevetség tárgya.

Felhívta a figyelmet, hogy az ukrán gabona behozatali tilalma hatmilliárd eurót jelent az öt tagországra kivetítve.

Brüsszel ezt nem akarja megérteni, ezért kell bátor, kemény és egyoldalú nemzeti intézkedéseket hozni. Mert ha nem védjük meg a határainkat, akkor eláraszt bennünket aratás előtt az az ukrán gabona, amivel nem tudunk aztán mit kezdeni

– hangsúlyozta. Nagy István kiemelte: vissza kell állítani a gabonabehozatali tilalmat, és ha valamelyik ország ezt szeretné fölpuhítani, vagy kivételt kérne, azt megteheti. Hozzátette: az a megoldás, hogy a nagy mennyiségű gabonát a szolidaritási folyosókon keresztül nem európai piacokra, hanem a harmadik országokba szállítják.

Támogatni a szárazföldi szállítást, hogy a gabona eljusson tengeri kikötőkbe, aztán hagyományos piacára, Afrikába. Arra is figyelmeztettük a bizottságot, hogy ha az ukrán gabona nem érkezik oda, a helyét átveheti az orosz gabona

– emlékeztetett az agrárminiszter.

A lengyel kormány is megszólalt az ügyben.

Kitartunk álláspontunk mellett. Egy ilyen panasz a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) nem hat meg bennünket. Nem áll szándékunkban visszalépni az emiatt bevezetett embargótól, mert úgy véljük, hogy az pontos gazdasági elemzés, valamint az uniós és nemzetközi jogból és jogkörökből eredő hatáskörök eredménye

– jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a Polsat News hírportálnak.

Az ukrán miniszterhelyettesnek ahelyett, hogy kioktatja Lengyelországot, el kellene gondolkodnia azon, hogy milyen példát mutat a világnak Ukrajna, amikor így bánik azzal az országgal, amely a legdrámaibb pillanatokban megmentette

– fogalmazott Beata Szydlo lengyel kormánypárti európai parlamenti képviselő, volt miniszterelnök a közösségi oldalán.

Ukrajna egy háborúban álló ország, a diplomáciai nyomásgyakorlás különböző eszközeit használja, néha nagyon nem szokványos és bizonyos határokat átlépő módon – jelentette ki Szymon Szynkowski vel Sek lengyel uniós ügyekért felelős miniszter. Ahogy egy rádióműsorban fogalmazott:

Ez nem hat meg minket, mert a mi prioritásunk a lengyel gazdák, a lengyel állampolgárok védelme. Az ilyen jellegű gesztusok vagy fenyegetések pedig nem hatnak meg minket, ezek egyszerűen a nyomásgyakorlás elemei, de a nyomásgyakorlás nem lesz hatékony.

Hozzátette, hogy néha, ha nincs uniós szintű fellépés, akkor a nemzeti fellépés elemeit kell felhasználni, de a lengyel kormány azért küzd, hogy uniós szintű döntések szülessenek, mert erős érveik vannak.

A kormányfő a lakossági fórumon megjegyezte, hogy a Jog és Igazságosság kormánya számára a lengyel gazdák érdekeinek védelme a legfőbb prioritás.

Ez egy olyan kormány hozzáállása, amely nem fél az idegenektől, nem Brüsszel vagy Németország kezét fogja, mint Donald Tusk, hanem bátran cselekszik a lengyel gazdák és a lengyel polgárok védelmében

– emelte ki a lengyel kormányfő.

Kijev pert indított a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen az ukrán termékek importjának tilalma miatt – közölte az ukrán gazdasági minisztérium.

Ukrajna hetek óta fenyegeti Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, amiért azok nem hajlandók feloldani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmat.

Kijev már hetek óta perrel fenyegette ezeket az országokat. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek kiemelte, hogy

a genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezet, a WTO tagországai számára – azok politikai-diplomáciai súlyától vagy gazdasági erejétől függetlenül – valóban lehetőséget biztosít a WTO szabályainak feltételezett megsértésével kapcsolatos panasz benyújtására és kártérítés követelésére.

Ukrajna is élhet ezzel a jogával, miután 2008 májusa óta tagja a jelenlegi formában 1995 óta működő szervezetnek.

Nyomásgyakorlásnak jó

– A vitarendezési mechanizmus olyan keretet biztosít, amelyben a jogvitában részt vevő feleknek mindig meg kell kísérelniük legalább a rendezés megtárgyalását, így az Oroszországgal háborúban álló állam a politikai és jogi nyomásgyakorlás jó lehetőségeként tekinthet erre az eszközre. Miközben az ukrán állam cselekvőképessége és tranzakciós képessége (a jogi, pénzügyi és kereskedelmi ügyletek és viták tekintetében) egyes vélemények szerint jóval korlátozottabb a háború előtti időszakhoz képest.

Jóllehet az ukrán fél álláspontja a háborús helyzet miatt a saját szempontjukból részben érthető, ugyanakkor egy WTO előtti jogvitát tekintve erősen kétséges, hogy mennyire lenne értelmezhető a magyar vagy például lengyel, szlovák tilalom megtorló, retorzív (vagy bármilyen módon a nemzetközi egyezményeket sértő) jellegűnek, mintsem inkább jogos alapú, piacvédő, a nagyobb károkozást elhárítani igyekvő intézkedésnek

– magyarázta a Századvég jogi tanácsadója.

A világszervezet lehetővé teszi a tagállamai számára, hogy saját nemzeti rendszerük és szükség esetén intézkedéseik legyenek a kereskedelmi szabályok betartatására, ez vonatkozik több faktorra, például az állami támogatások esetére, de a határokon átnyúló dömpingmódszerek okozta kihívásokra is, márpedig az ukrán dömping (és egy rossz irányú európai uniós agrárpolitika) még bizonytalanabbá teheti a gabonapiacot. Ezzel kapcsolatban a szakértő úgy fogalmazott:

Általános vélekedés, hogy a WTO tartós jelleggel biztosan nem kényszerítheti a piacvédő (nem szankciós jellegű) nemzeti intézkedések megszüntetésére ezeket az országokat, pláne piactorzító, versenytorzító folyamatokkal szembeni fellépésük esetén.

Ukrajnának is meg kell értenie, hogy a mezőgazdasági importtilalom összetett kérdését, a meghozott nemzeti intézkedéseket mindig a jogszabályokon alapuló (nemcsak uniós, hanem globális) kereskedelmi keretrendszer részeként lehet csak helyesen értelmezni. A szervezeten belüli vitarendezés lényege, hogy amennyiben egy WTO-tag nem tesz eleget a vitarendezés ajánlásainak, kereskedelmi kompenzáció vagy szankciók következhetnek (ezek azonban csak másodlagos és ideiglenes válaszeszközként állnak rendelkezésre a WTO-egyezmény megsértése kapcsán, a mechanizmus célja ugyanis nem az ellentétek elmérgesítése).

Nem kötelező erejű

Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy számos példa akadt egyébként a múltban arra, hogy a WTO vitarendezési testületének döntését megfellebbezték, és arra is, hogy a végső WTO-határozat teljes körű érvényesítését fogadta el magára nézve a vitarendezésben vesztes fél – a határozatok nyomán sok esetben jelentős összegű kártérítés követelhető peres úton.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a WTO határozatai mindössze ajánlásokat tartalmaznak, és magának a vitarendezési testületnek nincs is joga ilyen ügyekben szankciókat kiszabni. A tagállamok dönthetnek szankciók, ellenintézkedések meghozataláról.

– Megjegyzendő, hogy a WTO és az EU közötti vonatkozó végrehajtási rendelet lehetővé teszi az uniónak, hogy fellépjen abban az esetben, ha egy harmadik ország blokkolja a WTO-val vagy a kétoldalú vitákkal kapcsolatos hatékony rendezést – tette hozzá a szakértő, aki szerint felsejlik egyfajta háborús lélektan is a jogi lépések mögött: radikálisabban tud viselkedni egy államvezetés súlyos nyomás alatt, amikor a „mindent vagy semmit” megoldások kerülnek a középpontba, és minden cselekvés jobbnak tűnik az ukrán fél számára, mintha egyáltalán nem tennének lépéseket.

– A kereskedelmi tranzitútvonalak kialakítása ugyanakkor jól mutatja, hogy a gazdasági-kereskedelmi szolidaritás eddig is megvolt Ukrajna szomszédjai részéről, illetve maga a WTO is tett Ukrajnát segítő lépéseket: a világszervezet tagjai megállapodtak például arról, hogy visszafogják az exportkorlátozásokat, és az Élelmezési világprogram humanitárius beszerzéseit kivonják e korlátozások alól. Emellett a WTO-tagok megállapodtak arról is, hogy a WTO következő miniszteri konferenciájáig meghosszabbítják az e-kereskedelmi vámmoratóriumot. Az is fontos szempont lehet, hogy a török külügyminiszter korábban rámutatott, hogy a korábbi többoldalú gabonaexport-egyezmény alternatívájaként veszélyes vagy rossz megoldásokat kereshet Ukrajna, ezért a törökök szerint nem kizárt az Oroszországgal kötött fekete-tengeri megállapodás felélesztése sem – magyarázta ifj. Lomnici Zoltán.