Ennyit vesztett Ukrajna a nyár eleje óta

Először számolt be T-122-es Sakarya típusú török sorozatvető megsemmisítéséről kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium napi hadijelentését ismertetve.

Azt mondta, hogy a sorozatvetőt a Kupjanszk környékén vívott harcok során lőtték ki. A tábornok szerint az orosz erők a nap folyamán különböző frontszakaszokon kilenc ukrán támadást vertek vissza, és az ukrán fél mintegy 580 katonát veszített. A letöbben, több mint 255-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el.

Konasenkov szerint Zaporizzsja megyében légicsapásokkal, tüzérségi tűzzel és nehézlángszóró rendszerekkel az ukrán fegyveres erők 47. gépesített és 71. hegyivadász dandárjának három támadását hiúsították meg Rabotine és Verbove térségében, 35 ellenséges katonát megölve, és megsemmisítve egyebek között egy harckocsit és hat gyalogsági harcjárművet is, köztük három amerikai gyártmányú Bradley-t.

A frontvonal egészén felszámolt ukrán katonai célpontok között említett meg egyebek között egy vezetési- és megfigyelőpontot, négy lőszerraktárt és egy harckocsit.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén azt mondta, hogy Ukrajna az ellentámadás kezdete, vagyis a nyár eleje óta 71,5 ezer embert, 543 harckocsit és 18 ezer páncélozott járművet veszített. Az állította, hogy az ellenoffenzíva ennek ellenére nem tud eredményt felmutatni.

A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos oroszországi régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Naponta átlagosan 50–200 métert halad előre az ukrán hadsereg ellenoffenzívája a déli frontvonalon – közölte a Tavrija frontszakasz katonai szóvivője.

„Néha kilométerekről van szó, máskor meg egyáltalán nincs semmi mozgás, mert meg kell vetnünk a lábunkat, és óvnunk kell csapatainkat” – mondta Olekszandr Stupun szóvivő az Ukrinform hírügynökségnek az állami hírtelevízió jelentése szerint.

Hozzátette, hogy az orosz erők mindeközben folyton azon vannak, hogy visszafoglalják az elvesztett állásokat, és egyre újabb tartalékokat mozgósítanak.

„A Tavrija frontszakasz harcosai az ellenoffenzíva kezdete óta több mint 255 négyzetkilométer ukrajnai területet szabadítottak fel”

– hangsúlyozta Stupun.

Andrij Kovaljov vezérkari szóvivő kedden további előrehaladásról számolt be más frontszakaszokon, így például a zaporizzsjai Robotine településtől délre, illetve délkeletre. Tájékoztatása szerint

az ukrán csapatok éppen most ássák be magukat az új állásokba.

Ukrajna mintegy három hónapja indította ellenoffenzíváját megszállt területei visszafoglalására. Ennek ellenére Oroszország a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is beleértve továbbra is mintegy 100 ezer négyzetkilométer területet tart ellenőrzése alatt.

Az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásól szóló béketárgyalásokhoz – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kormányfő a katolikus Szent Egyed közösség nemzetközi békekonferenciáján a beszédét követő fórumon egy résztvevő azon kérdésére, hogy nem kellene-e jobban szorgalmazni a tűzszünetet Ukrajnában, elmondta, hogy nem lenne elfogadható, ha egy tűzszünet „legitimálná a rablóhadjáratot”.

Az a tény, hogy Oroszország megszállta Kelet-Ukrajna egy részét, nem vezethet ahhoz, hogy a szomszédos országtól katonai erővel elvett terület „örökre Oroszországé marad”.

Ezért a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz elengedhetetlen az a belátás Moszkva részéről, hogy „a csapatok kivonásáról is szó van”. Ebben az esetben megnyílik a lehetőség a tárgyalásokra, amelyeken „az ukrán kormány részt is vesz, ebben biztos vagyok”

– húzta alá Olaf Scholz.

Hozzátette: nem szabad elhinni a „meséket”, amelyek szerint Kijev és Moszkva röviddel az orosz támadás megindítása után már egy kidolgozott békeszerződésről tárgyalt, de az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia megakadályozta a megállapodás megkötését.

Tárgyalások valóban zajlottak, de nem voltak sikeresek, mert az orosz elnök csak kihasználta a tárgyalásokkal töltött időt, hogy a Kijev elleni művelet kudarca után átszervezze csapatait és újabb támadást indítson, ezúttal Kelet-Ukrajna ellen

– fejtette ki a német kancellár.

Olaf Scholz a pódiumbeszélgetés előtt elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy valószínűleg egész Európában nincsen senki, aki erősebben kívánná a békét, mint bárki Ukrajnában, de óvakodni kell „a látszatmegoldásoktól, amelyek csak a nevükben hordozzák a békét”, mert „a béke szabadság nélkül elnyomás, igazságosság nélkül pedig diktátum”.

Arról is szólt, hogy kormánya közreműködésével sikerült megnyerni a közös gondolkodásra számos fontos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országot, köztük Kínát, Indiát, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és Brazíliát, amelyekkel Németország együtt dolgozik az úgynevezett ukrán békeformula továbbfejlesztésén és a békés rendezés alapelvein.

Ez a munka az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos felfogások, megközelítések különbözősége miatt is „nem könnyű, erőfeszítést és időt igényel”, holott „időnk valójában nincsen, mert Oroszország mindeközben továbbra is bombáz, gyilkol és kínoz Ukrajnában” – mondta Olaf Scholz.

Ha az Egyesült Államok szerint Ukrajna készen áll a rendezési tárgyalásra, akkor törölni kell Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletét, amelyben ezt megtiltotta magának – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon.

„Ami a tárgyalási folyamatot illeti, ha az Egyesült Államok úgy véli, hogy Ukrajna kész a tárgyalásokra, akkor vonja vissza Ukrajna elnökének rendeletét, amely megtiltja a tárgyalások folytatását” – mondta.

Putyin Antony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, és el is kezdi őket, ha majd Putyin kész lesz erre, de egyelőre nincs jele annak, hogy ő „bármilyen érdeklődést mutatna a konstruktív diplomácia iránt”.

Zelenszkij október elején – válaszul négy ukrajnai régió elcsatolására – hagyta jóvá az ukrán nemzetbiztonsági tanács határozatát, amely szerint Ukrajna mindaddig elutasítja az Oroszországgal való tárgyalást, amíg annak Putyin az elnöke.

Az orosz elnök Vlagyivosztokban megismételte, hogy Oroszország nem hagyhatja abba a harcot, amíg Ukrajna folytatja ellentámadását. Azt mondta, hogy ahogy az ukrán hadsereg kazettás lövedékekkel való ellátása nem változtatott a harctéri helyzeten, ugyanúgy nem fog az F-16-os harci gépek szállítása sem.

Putyin úgy vélekedett, hogy az amerikai elnökválasztásig a washingtoni vezetésnek valamilyen eredményt fel kell mutatnia az ukrajnai háborúban, és nem számol az ukrán emberveszteségekkel.

Hozzátette, hogy a jelenlegi ukrán vezetés sem sajnálja polgárait.

Az orosz elnök megítélése szerint Washington oroszellenes politikájának vektorán nem fog változtatni az elnökválasztás, bárki legyen is a nyertes. Putyin szerint mindazokat, akik jó baráti és üzleti kapcsolatokat akarnak kiépíteni Oroszországgal, vagy osztják az orosz álláspontot, mindenekelőtt a hagyományos értékek megőrzése tekintetében, elnyomják Amerikában.

„A jelenlegi hatóságok az amerikai társadalmat oroszellenes hangnemre és szellemre hangolták. Ez a lényeg. Megtették ezt, és most már nagyon nehéz lesz nekik ezt az egész hajót valahogy más irányba fordítani – ez az első. Másodszor: Oroszországra állandó ellenfélként, sőt ellenségként tekintenek, ezt beleverik az egyszerű amerikaiak fejébe, és ez rossz, mert ez áthangolja a társadalmat”

– mondta.

Hangot adott álláspontjának, miszerint az, ami az újraválasztására törekvő Donald Trump volt elnökkel történik, „egy politikai rivális üldözése politikai indítékokból”. Azt mutatja, hogy az amerikai rendszer „rothadt”, és a politikai verseny tisztességtelen. Ennek az Egyesült Államok és a világ előtti lelepleződése Putyin szerint hasznos Oroszország számára, mert megmutatja, hogy ki az, aki ellene harcol.

Egy újabb mozgósítás lehetőségével kapcsolatban azt, mondta, hogy az elmúlt hat-hét hónap során 270 ezer ember szerződött önként a fegyveres erőkhöz, ami napi 1000-1500 olyan jelentkezőt jelent, aki tudatában van annak, hogy a frontra kerül, és életét veszítheti. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly őszi részleges mozgósítás alkalmából 300 ezer embert hívtak be.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke szeptember 3-án 280 ezer idén leszerződött katonáról tett bejelentést. Más témákról szólva Putyin a fórumon egyebek között kijelentette, hogy Oroszország és Kína nem katonai szövetséget, hanem barátságot köt népei érdekében.

A Moszkva és Jereván között kiéleződött ellentéteket érintve rámutatott, hogy az örmény kormány lényegében elismerte Azerbajdzsán szuverenitását Hegyi-Karabah felett.

Leszögezte, hogy Oroszországnak nincsenek problémái Örményországgal, és valószínűtlennek nevezte, hogy fordulat következett volna be Örményország és az Egyesült Államok kapcsolataiban.

Az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországból eltávozott emberekkel kapcsolatban jó tendenciának nevezte a visszatérésüket. Putyin becslésekre hivatkozva azt mondta, hogy a kultúra 160-170 olyan ismert művelője hagyta el az országot, aki nem ért egyet a hivatalos irányvonallal. Úgy vélekedett, hogy jobb viszont, ha ők inkább külföldön dolgoznak, minthogy Oroszországban „csöpögtessenek az agyakba” és népszerűsítsenek a hagyományostól eltérő értékeket.

Putyin azt mondta, nem világos számára, hogy Anatolij Csubajsz, a Rosznano volt vezetője miért bujkál Izraelben, utalt rá ugyanakkor, hogy a cégnél nagy pénzügyi hiányra bukkantak.

Arkagyij Volozsról, a Yandex orosz multinacionális informatikai vállalat társalapítójáról azt mondta, a nyilatkozatai arra utalnak, hogy külföldön akarja tartani az üzletét és a vagyonát. Putyin megjegyezte: lehet, hogy Volozs jól él Izraelben, de az embereknek általában hálásnak kellene lenniük az országuknak, ahol sikeressé váltak.