Egyeztetések a magyar uniós elnökségről

Az Európai Uniónak békét kell teremtenie a szomszédságában, képesnek kell lennie arra, hogy megvédje külső határait az illegális migrációval szemben, és fel kell hagynia a kettős mérce alkalmazásával Lengyelországra és Magyarországra vonatkozóan, ez a magyar kormány egyértelmű álláspontja – szögezte le Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Bóka János az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve elmondta, hogy az informális munkareggeli során ismertette a magyar álláspontot a kárpátaljai magyar kisebbség jogaival és helyzetével kapcsolatban.

„A magyar kormány olyan megoldást szeretne, amely nemcsak az oktatási, hanem a nyelv- és a kisebbségi törvény hatálya alá tartozó kérdéseket is a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően, a 2015-öt megelőző állapot szerint szabályozza” – jelentette ki.

Mint mondta, Novák Katalin köztársasági elnök közelmúltbeli ukrajnai látogatása új lendületet adott a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos megbeszéléseknek. Véleménye szerint fontos, hogy a lendület valódi politikai szándékkal találkozzon, és annak eredménye konkrétan érezhető legyen.

Bóka János azt is elmondta, hogy hétfő óta egyeztetéseket folytat az Európai Bizottság főtisztségviselőivel, ezek témája a magyar uniós elnökségre való felkészülés.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint az Európai Bizottságnak nincs stratégiája arra, hogy az EU mit tehet a Magyarország szomszédságában folyó orosz-ukrán háború eszkalációjának elkerülésére, „deeszkalációjára”.

Bóka János a Facebook-oldalán Ursula von der Leyen bizottsági elnök évértékelő beszédére utalva a múlt héten azt írta: a magyar kormánynak az a fontos, hogy az elhangzottak miként viszonyulnak azokhoz a nagy problémákhoz, amelyekkel a kabinet szerint az Európai Uniónak foglalkoznia kell, és hogyan viszonyulnak a 2024 második félévében esedékes magyar uniós elnökség legfontosabb feladataihoz.

„Úgy látjuk, arra az alapvető kérdésre, hogy az Európai Unió mit tehet azért, hogy a háborús konfliktusnak a végét, lezárását keresse”, nem nagyon talált választ – tette hozzá.

A miniszter szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy a bizottságnak régi, ismert álláspontja Ukrajna töretlen támogatása.

„Az nem világos, hogy a katonai és pénzügyi támogatás hogyan visz közelebb a fegyveres konfliktus végéhez, amely konfliktus az unió számos problémájának a gyökere”

– jegyezte meg.

Kifejtette: a magyar kormány álláspontja szerint a fegyveres konfliktusnak csak azonnali tűzszünettel lehet véget vetni, ez teremti meg a keretet, amelyben tartós békéről lehet értelmes párbeszédet folytatni.

Kérdésre válaszolva azt mondta, az EU önmagában nem képes kikényszeríteni a tűzszünetet.

Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben és 2015-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor az unió komoly szerepet vállalt abban, hogy a fegyveres konfliktus eszkalációját elkerüljék. Akkor az EU-ban fel sem merült az, hogy ne kellene mindent megtenni a fegyveres konfliktus lehető leghamarabbi befejeződéséért. Ezt az elkötelezettséget akarják újra látni – jelentette ki.

Magyarország az EU Tanácsának soros elnöksége folyamán konstruktív együttműködésre fog törekedni valamennyi uniós intézménnyel, köztük az Európai Parlamenttel (EP) is – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szintén a múlt héten Strasbourgban, magyar újságíróknak adott sajtótájékoztatóján.

Bóka elmondta: a magyar uniós elnökség előkészítéseként az Európai Parlamentben folytatott megbeszéléseket, találkozott Roberta Metsolával, a testület elnökével, továbbá frakcióvezetőkkel és szakbizottsági elnökökkel. Mint mondta célja, hogy további találkozók keretében bemutassa a magyar soros elnökség prioritásait és egyeztetéseket folytasson az EP-vel folytatandó együttműködés kereteivel kapcsolatban.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a magyar soros elnökség prioritásai még előkészítés alatt állnak, de már határozottan körvonalazódnak.

„Tárgyalópartnereimmel egyetértettünk abban, hogy ezek olyan területek, ahol az Európai Unió számára fontos közös kérdéseket kell eldöntenünk, és amelyek terén fontos az együttműködés, hogy az integráció folyamatát előbbre tudja vinni”

– jelentette ki.

Azzal kapcsolatban, hogy az EP baloldali képviselői a közelmúltban aggályaikat fejezték ki a magyar elnökséggel kapcsolatban, Bóka János leszögezte: ilyen kétely egy tárgyalópartnere részéről sem merült fel.

„A trió elnökségi programját a tanács elfogadta. Úgy készülünk, hogy Magyarország 2024 második félében betölti a tanács elnökségét, és rajtunk kívül mindenki más is így készül”

– hangsúlyozta.

Bóka azt is elmondta, hogy az uniós pénzek kérdése, a keddi uniós parlamenti egyeztetései során nem merült fel. Mint mondta, a témában a tárgyalások az Európai Bizottsággal politikai és technikai szinten folytatódnak, és ez a kérdés a magyar elnökséget már nem fogja beárnyékolni. A miniszter megítélése szerint nincs szükség további jogalkotásra ahhoz, hogy Magyarországra megérkezzenek az uniós források.

Nekünk, magyaroknak van víziónk, stratégiánk és megoldási javaslatunk Európa válságtüneteire – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter.

Politikánk a nemzeti érdekeink és szuverenitásunk határozott és következetes érvényesítésére épült. Személyes ügynek is tekintem azt a méltatlan helyzetet, amibe belekényszerítenek bennünket, magyarokat csak azért, mert önállóan merünk gondolkodni Európáról. Ezt a harcot államtitkárként eddig is az első vonalból vívtam. Szóval finoman fogalmazva van bennem elég gyúanyag, hogy a kezemben lévő lehetőségeket és minden tudásomat közvetlenül a magyar emberek érdekeinek védelmében használjam” – mondta Bóka János.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter kifejtette: az önálló minisztérium létrehozását a magyar érdekek erőteljes és hatékony képviseletének igénye indokolta. Kijelentette: „a minisztérium elnevezése talán pontatlan, hiszen valójában nem európai uniós ügyekről, hanem magyar ügyekről van szó. Emiatt helyesebb lenne a minisztériumot magyar ügyek minisztériumának nevezni, mivel azonban a magyar kormány valamennyi minisztériuma a magyar ügyek minisztériuma, ezt valószínűleg a miniszterkollégák nehezményezték volna. A minisztérium létrejötte nem azt tükrözi, hogy az eddigi érdekképviselet nem volt hatékony, hanem azt, hogy a körülmények alapvetően megváltoztak. Az Európai Unió a korábbiaknál is rosszabb állapotban van. A belső immunrendszere legyengült. Az uniónak van egy belső sokszínűsége, ami az értékek, a kultúra, a történelem, valamint a világnézet sokféleségét jelenti. Az unió akkor működik jól, ha van egyfajta nyitottság ezeknek az elfogadására és megértésére. Az EU belső toleranciája biztosíthatná a lehetőséget, hogy a sokféle megközelítésből és alternatívából a számára legkedvezőbbet tudja kiválasztani.”

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a jogállamisági feltételekről szóló panelbeszélgetésen a Mathias Corvinus Collegium esztergomi rendezvényén, az MCC Feszten 2023. július 29-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Bóka János hozzátette:

az EU a külső kihívásokra is rossz válaszokat ad. Az intézményeinek van egy olyan tapasztalata, hogy a válságokból mindig megerősödve kerülnek ki, újabb hatáskörökkel és eszközökkel felvértezve, miközben a tagállamokat fokozatosan megfosztják azoktól az eszközöktől és erőforrásoktól, amik lehetővé tennék a krízisek hatékony kezelését. Az európai intézmények erre tudatosan rájátszanak, és egyfajta válsággyárként működnek.

Újabb és újabb helyzeteket kreálnak, amiknek a kezelésére állítólag a tagállamok nem képesek. A válsághelyzetek megoldására olyan eszközöket és módszereket javasolnak, amelyek nem magukat a problémákat kezelik, és nem is ez a céljuk, hanem az, hogy az európai integráción belül az uniós intézmények központosított hatalmát növeljék. Ez hatalmi átrendeződést eredményez a tagállamok és az intézmények között. Az európai integráció létjogosultságát az a feltételezés adja, hogy a tagállamok a szuverenitásukból fakadó egyes hatáskörök gyakorlásáról lemondanak. Ezért cserébe viszont egy olyan entitás részei lehetnek, ami gazdaságilag versenyképesebb és globális szinten meghatározóbb szereplő, mint külön-külön a tagállamok. Mint fogalmazott: „azt látjuk azonban, hogy a tagállamok a hatáskörök gyakorlásának egy részéről lemondtak, de az EU gazdasági visszaszorulása a globális piacon ennek ellenére egyre gyorsabb ütemben folytatódik, miközben a nemzetközi politikában sem játszik ambíciójának megfelelő globális szerepet. Ez a tendencia nem fogadható el.” Bóka János szerint az általa vezetett tárca feladata az, hogy a fenti problémákra megoldási javaslatot mutasson fel, és ehhez politikai támogatást szerezzen a tagállamok, valamint az intézmények részéről.

Kijelentette: nekünk, magyaroknak van víziónk, stratégiánk és megoldási javaslatunk Európa válságtüneteire.

„Az ajánlatunk pedig kapcsolódik a probléma gyökereihez. A belső immunrendszer meggyengülésére egy politikaitolerancia-ajánlatot tettünk. Amikor a tagállamok az európai integrációban való részvétel mellett döntöttek, akkor nem azt vállalták, hogy egyformák lesznek, hanem azt, hogy egységben lesznek. Ezt a gondolatot képviseljük az európai intézményekben is. Nemzeti és konzervatív politikát folytatunk, ami a közép-európai történelmi és kulturális tapasztalatunkhoz, valamint a magyar identitásunkhoz erősen kapcsolódik. Mi ezzel a sajátos identitásunkkal tudunk európaiak lenni és hozzájárulni az európai egységhez. A külső válságokra adott uniós reakciókkal szemben azt javasoljuk, hogy cselekvőképes, versenyképes tagállamok alkossák az EU-t” – mutatott rá.

Bóka János szerint az európai együttműködés lényege nem az, hogy a tagállamokat megfossza a gazdasági és politikai eszközeiktől, hanem, hogy hozzájáruljon azok erősítéséhez. „A föderális Európa helyett nemzetek Európájában gondolkodunk, és ezt az alternatívát fogjuk megjeleníteni a döntéshozatalban.”

Kijelentette: az EU működési rendjét illetően határozott meggyőződésünk, hogy az unió egy olyan intézményrendszer, aminek szerződéses, valamint jogi keretek között kell működnie, ahol megfelelő fékek és ellensúlyok biztosítják a szabályok érvényesülését.

„Nem értek egyet azzal a gondolattal, hogy ha megvan az Európai Unióban a politikai szándék valamire, akkor ahhoz valahogyan majd megtaláljuk a jogi és intézményi megoldást. Ez a jogállamisági elvekkel, amiket egyes tagállamokon nagy lelkesedéssel kérnek számon, nem egyeztethető össze. Vannak olyan területek, ahol az EU-nak nincsenek hatáskörei. Ez nem egy működési rendellenesség, hanem az európai integráció és a jogállamiság lényegéből fakad” – húzta alá a politikus, aki szerint akkor leszünk sikeresek, ha a nemzeti szuverenitás és az európai együttműködés elveinek egymás mellett élését tudjuk biztosítani a tagállamok körében.

Jövőre Magyarország fogja betölteni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. E kapcsán a miniszter kifejtette: „soros elnökeként azt akarjuk a gyakorlatban megmutatni, hogy miként működik az általunk elképzelt EU. Nem kívánunk kioktatni és marginalizálni más tagállamokat. Vissza akarjuk adni a politikai kezdeményezés, valamint a stratégiai iránymutatás lehetőségét a tagállamok kezébe.”

A miniszter számít arra, hogy a magyar elnökség idején is lesznek politikai jellegű konfliktusok, amelyek azokhoz az elvekhez és értékekhez kapcsolódnak, amelyet a magyar kormány képvisel. Valójában egy új Európa-politika és egy új európai politikai többség lehetősége a tét. A magyar elnökség ennek az alternatívának a megerősítésében is szerepet játszhat, aminek sok ellendrukkere van.

A hazánkkal szemben felhozott jogállamisági kritikákat Bóka János értékvitáknak nevezte, hiszen az európai értékeket sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nem kérdőjelezik meg. „Jogi vitáról sincs szó, mert azok az eljárások, amelyek Magyarországgal szemben zajlanak, nyilvánvalóan megalapozatlanok. Már az eljárásoknak a természete sem jogi jellegű, mert rajtunk kívül senkit sem érdekel, mi a valóság. Az sem érdekel senkit, hogy a magyar kormány mit vállalt ezekben az eljárásokban, és azokból mit és hogyan hajtott végre. Ha tehát nem érték- vagy jogi vitákról van szó, abból az következik, hogy valójában politikai viták zajlanak. Egy politikai vitának pedig csak politikai megoldása lehetséges. Ez pedig a korábban említett toleranciaajánlatunkhoz vezet minket vissza. Ehhez képest másodlagos jelentőségű, hogy az egyes eljárások éppen miként állnak, mert ezek is azonnal lezárhatók lennének abban a pillanatban, amikor a politikai vitákat is lezárhatjuk a kölcsönös elfogadás és a tolerancia alapján” – mondta.

Bóka János szerint a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy Magyarország és a magyar emberek hozzájussanak azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyek megilletik. Azok az eljárások, amelyek következményeként hazánk bizonyos uniós pénzekhez nem fér hozzá, politikai természetűek. Ezekre is igaz, hogy a megoldások egy bonyolult politikai alkufolyamat részei lesznek. Az eljárásokban konstruktívan és jóhiszeműen veszünk részt, a megindításukhoz kapcsolódó fenntartásaink ellenére.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter a hazánk elleni eljárásokat egyértelműen aggályosnak nevezte. Jogi szempontból azért, mert a megindításához szükséges feltételek sem korábban, sem most nem állnak fenn. Politikai szempontból hasonlóan problematikus mindez. Egy olyan helyzetben, amelyben az Európai Unió a fennállásának talán legkomolyabb egzisztenciális válságával néz szembe, akkor kifejezetten káros politikai és ideológiai törésvonalakat szándékosan létrehozni, ahelyett, hogy az EU egységét erősítenénk. Azonban legyenek bármilyen méltatlanok és jogszerűtlenek a velünk szemben alkalmazott eszközök, Magyarország sohasem tett olyat, ami ellehetetlenítette volna a közösségi döntéshozatalt, Európa működését. Európai politikánk kerete az Európai Unióban együttműködő nemzetek közössége – olvasható a Magyar Nemzet hasábjain.