Dührohamot kapott az ukrán elnöki tanácsadó

A német BILD azt állítja, birtokába jutott egy levél, amelyből kiderül, hogy az ENSZ hajlandó lenne engedményeket tenni Oroszország számára a fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállításának érdekében. A levelet António Guterres, az ENSZ főtitkára írta Szergej Lavrov külügyminiszternek, és négy pontba szedi javaslatait Oroszország felé – számolt be a Mandiner.

Podoljak

Fotó: NurPhoto via AFP/Hennadii Minchenko

Az augusztus 28-i üzenet egyik javaslata, hogy oldják fel az EU által az Orosz Agrárbankkal (RAB) szemben bevezetett pénzügyi szankciókat. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó ezt megtudva őrjöngeni kezdett az X-oldalán. Legújabb bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az ENSZ vezetése ezzel a lépéssel „meg akarja hosszabbítani Putyin rezsimjének életét”.

„Ez azonban egy újabb emlékeztető arra, hogy Oroszország jelenléte az ENSZ Biztonsági Tanácsában megmérgezi a szervezet egészét” – írta Podoljak.

Az ENSZ számos engedményt ajánl az orosz műtrágyaexport terén a fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállításáért cserébe – derül ki António Guterres ENSZ-főtitkár Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek átadott leveléből, amelyet pénteken a dpa német hírügynökség rendelkezésére bocsátottak.

A világszervezet vezetőjének javaslata szerint Moszkva az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító – nyugati szankciók hatálya alá került – Roszszelhozbank részeként egy leányvállalatot alapíthatna, amelyet meghatározott nemzetközi fizetések lebonyolítása végett ismét rákapcsolhatnák a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatra. Ezzel a műtrágyák és bizonyos mezőgazdasági termékek exportja 30 napon belül ismét lehetségessé válna.

Az augusztus 28-án keltezett levélben – amelyről elsőként a Bild című német lap számolt be – Guterres további három javaslatot tett az orosz export megkönnyítésére.

Ezekben az orosz hajók megfelelő biztosítását, a műtrágyaexporttal foglalkozó cégek zárolt európai vagyonának feloldását, illetve orosz teherhajók európai kikötőkbe való behajózásának engedélyezését ajánlják fel. A levélből közvetetten az is kiderül, hogy az engedmények végett a világszervezet együttműködik az Európai Unióval.

A javaslat célja, hogy meggyőzzék Oroszországot arról: tegye ismét lehetővé az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztül történő exportját.

Az orosz kormány júliusban nem hosszabbította meg a korábban kétszer megújított megállapodást, azzal vádolva a Nyugatot, hogy akadályozza Oroszország saját gabona- és műtrágyaexportját, amely szintén az egyezség része.

A Kreml álláspontja szerint a megállapodás nem érte el célját, mert az egyezmény segítségével nem sikerült megszüntetni az éhínséget Afrikában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap elején leszögezte, hogy Moszkva mindaddig nem tér vissza a megállapodáshoz, amíg a Nyugat nem teljesíti az ezzel kapcsolatban Oroszországnak tett ígéreteit.

További – 2,3 milliárd dolláros – nem katonai segélyt jelentett be Ukrajnának Jun Szok Jol dél-koreai elnök vasárnap a G20 újdelhi csúcstalálkozóján.

Háromszáz millió dollárt 2024-ben folyósítanak humanitárius segélyként, a fennmaradó 2 milliárd dollárt 2025-től kapja meg Ukrajna hosszú lejáratú, alacsony kamatozású kölcsönök formájában a Dél-Korea és más országok közötti együttműködés ösztönzésére létrehozott Gazdaságfejlesztési Együttműködési Alap (EDCF) révén.

Dél-Korea részt vesz az Oroszország elleni pénzügyi szankciókban, és humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának. Kijev kérése ellenére a kelet-ázsiai ország nem küld fegyvereket Ukrajnának.

Legutóbb májusban, a hét legfejlettebb ipari ország (G7) hirosimai csúcstalálkozóján tett ígéretet a dél-koreai elnök ukrán kollégájának, hogy olyan eszközöket küld, amelyekre Ukrajnának nagy szüksége van, köztük aknamentesítő berendezéseket és mentőautókat a hadsereg számára.

Még nem lehet teljes bizonyossággal megítélni, hogy milyen eredménnyel végződik az ukrán fegyveres erők nyáron indított ellentámadása – mondta vasárnap Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

Milley, aki Washingtonban tárgyalt Sir Tony Radakin tengernaggyal, a brit fegyveres erők vezérkari főnökével, a találkozó után, a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette azt is: elengedhetetlen, hogy Ukrajna szabad, szuverén, független, területileg csorbítatlan ország maradjon.

Ha a nemzetközi közösség megengedi, hogy fennmaradjon az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán előállt helyzet, „akkor ezek a szabályok és elvek a továbbiakban semmit nem jelentenek, sőt a második világháborút is felesleges volt megvívni”

– fogalmazott az amerikai katonai vezető.

Milley tábornok hozzátette: a nemzetközi közösség nem bocsátkozik harcba Ukrajnáért, Ukrajna nem is kérte, hogy bárki harcoljon érte, az ukrán kormány csak segítséget kért kiképzés és hadianyagok szállításának formájában, és a külvilág eleget is tesz ennek a kérésnek. Kijelentette: e segítség nélkül Ukrajna nagyon komoly katonai hátrányba kerülne, de akkor sem adná fel a harcot.

Radakin tengernagy a BBC-műsorban azt mondta: Ukrajna győzelemre, Oroszország vesztésre áll, mivel az orosz kormány célja az volt, hogy alávesse és orosz ellenőrzés alá vonja Ukrajnát, ez azonban nem történt meg és nem is fog megtörténni.

A brit vezérkari főnök szerint Ukrajna az orosz fegyveres erők által elfoglalt területek ötven százalékát már visszaszerezte.

Az ukrajnai ellentámadás haladására vonatkozó kérdésre Mark Milley tábornok azt mondta: a hozzávetőleg 90 napja kezdődött ukrán katonai művelet lassabban halad a támadás tervezőinek várakozásainál, „de Clausewitz meghatározásával élve a papíron megvívott háború és a tényleges háború nem ugyanaz”.

Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Carl von Clausewitz 18-19. századi porosz tábornokra és rendkívül befolyásos hadtudósra utalt ezzel a kijelentésével.

Mark Milley a vasárnapi BBC-interjúban elmondta:

egyelőre korai lenne megítélni, hogy az ukrán ellenoffenzíva miként végződik, így nagyon korai lenne meghatározni azt is, hogy a támadás sikeres vagy sikertelen.

Ukrajna „legalábbis részsikereket elért” kitűzött céljainak elérésében, de az időjárás még 30-45 napnyi harci tevékenységet tesz lehetővé, utána kezdődik az esős évszak, amikor a hadszíntér sártengerré válik, igen megnehezítve a manővereket, majd a kemény tél következik, „és majd akkor meglátjuk, hogyan haladnak a dolgok” – fogalmazott a BBC-műsorban az amerikai tábornok.

Sir Tony Radakin brit vezérkari főnök „a kétségbeesés jelének” nevezte, hogy Oroszország olyan „kétes hírnevű” országokhoz fordult segítségért, mind Észak-Korea vagy Irán. Radakin tengernagy szerint mindez azt is tükrözi, hogy Oroszország katasztrofális hibát követett el, amikor megtámadta Ukrajnát, és azt is, hogy Moszkvának milyen kevés olyan nemzetközi partnere maradt, akihez segítségért fordulhat.