Dróntámadás a kurszki atomerőmű közelében

Ukrán dróntámadás érte  hajnalban a kurszki atomerőmű közelében fekvő nyugat-oroszországi Kurcsatovot, de az orosz hatóságok szerint nem keletkeztek komoly károk.

Roman Sztarovojt kormányzó közölte, hogy egy ukrán drón megrongálta a város egyik épületének homlokzatát, de a támadásnak nem volt sérült vagy halálos áldozata.

Péntek reggel egy Moszkva felé közelítő másik drónt kilőtt az orosz légvédelem – közölte Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester. A dróntámadás miatt rövid időre leállították a moszkvai Vnukovói repülőtér forgalmát.

Belgorodban, Oroszország nyugati részén szintén lelőttek egy drónt Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó jelentése szerint.

A szovjet korszakban épült kurszki nukleáris erőmű a csernobili atomerőműhöz hasonló grafitmoderátorú reaktorral működik. Az orosz állami atomvállalat közlése szerint jelenleg a kurszki atomerőmű három RBMK-1000 reaktora működik, egyet leállítottak.

Az orosz külügyminisztérium júliusban egy közleményben a „nukleáris terrorizmus” támogatásával vádolta meg a Nyugatot, miután „ukrán dróntámadás” érte Kurcsatovot.

Folytatódik a drónháború Ukrajnában. Az ukrán hadvezetés  eddigi legnagyobb dróntámadását indította Oroszország ellen, amit ma is folytatott. Ezúttal Bahmutot és Moszkvát célozták, erre Oroszország Donyeck megye bombázásával reagált. A frontvonalon is rég nem látott hevességgel dúl a háború: 24 óra alatt 40 összecsapást jelentettek, az oroszok és az ukránok is sikerekről adtak hírt.

Ukrajna szerda hajnalban a háború eddigi legnagyobb dróntámadását indította meg Oroszország ellen. Ezúttal nem csak az ukrán területeket, de hat oroszországi megyét is célba vettek, valamint a fővárost, Moszkvát is megtámadták.

Ukrán források szerint a drónok az oroszországi Pszkovban négy orosz katonai repülőt pusztítottak el. Az orosz védelmi erők közlése szerint közben ukrán rakéták a Krímet is célba vették, ám sikerült mindet hatástalanítani.

Az orosz ellentámadás sem maradt el: Kijevet hónapok óta a legsúlyosabb légicsapás érte, amely során két ember életét vesztette, két sérültet pedig kórházban ápolnak.

Az orosz drónok a fronton is lecsaptak. Egy cseh televíziócsatorna épp Donyeckben forgatott, amikor drónok repültek el felettük, és az egyik célba vette őket, de végül sikerült elmenekülniük. A technológia azonban mindkét táborban óriási pusztításokat okoz, ugyanis a kisméretű repülőket

a legfejlettebb radarrendszerek is rendkívül nehezen azonosítják.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán egy radarokat gyártó üzembe látogatott. Felszólította az állami tulajdonú vállalatot, hogy növeljék a termelési kapacitásukat.

„A különleges katonai műveletben a legfontosabb szerepet az ellenütegek játszák. Katonáinknak óriási szüksége van minden olyan eszközre, amivel ellentámadásokat tudnak indítani. Ehhez van szükség ezekre a radarokra” – mondta Sojgu.

A délkelet-ukrajnai fronton ezalatt megújult erővel lendült harcba a gyalogság.

Egyetlen nap alatt 40 szárazföldi összecsapásra került sor.

Az orosz védelmi minisztérium által közzétett felvételeken állítólag látható, amint a donyecki Kramatorszknál aknavetős egységeik az ukránok egyik fontos harcállását pusztították el.

Ukrán közlés szerint azonban szerdán a védők is jelentős sikereket értek el. A hadvezetés állítja: a zaporizzsjai Melitopolnál sikerült előrenyomulniuk és erős harcállásokat kialakítaniuk.

A dróntámadások csütörtökön is folytatódtak: ukrán közlések szerint Bahmutnál egy orosz parancsnokságot sikerült elpusztítaniuk. A moszkvai polgármester pedig jelezte: újabb támadás érte az orosz fővárost is, ám a légvédelemnek sikerült hatástalanítania a drónt.

Ukrán drónok támadtak meg egy légi bázist Oroszországban – állítja a moszkvai védelmi minisztérium. Beszámolók szerint több katonai repülőgép is megsérült, több mint 700 kilométerre az orosz–ukrán határtól. Öt másik oroszországi helyszínről is dróntámadást jelentettek. Közben újabb heves rakétatámadás érte Kijevet. Ukrán közlés szerint a légvédelem több rakétát lelőtt, a lehulló darabok viszont épületekre zuhantak. Ketten meghaltak, ketten megsebesültek.

Robbanások, lángok, sűrű füst – ez látszott azokban a percekben, amikor ukrán dróntámadás érte az Oroszország észak-nyugati részén fekvő Pszkov repülőterét.

Az Észtországhoz és Lettországhoz közeli településen az orosz hadsereg légvédelme azonnal reagált a dróntámadásra, de az ukránoknak így is sikerült négy Il 76-os katonai szállító repülőgépet megrongálni, orosz források szerint közülük kettő kigyulladt.

„A légvédelem megsemmisítette a drónokat, személyi sérülés nem történt. A károk felmérése még tart, a helyszínen sokan dogoznak, vészhelyzeti tanácskozást hívtunk össze” – mondta Pszkov megye kormányzója.

A háború kitörése óta az elmúlt éjjel hajtották végre a legkomolyabb összehangolt ukrán támadást Oroszország területén.

Találat érte Brjanszkban a helyi TV tornyot, egy mikroelektronikai cikkeket gyártó üzemet, Kalugában egy üzemanyag raktárat, de támadás érte Orlovot és Rjazanyt is. Orosz források szerint a Krím-félszigeten Szevasztopol környékén víz alatti drónokkal mért csapást az ukrán hadsereg.

A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint az Oroszországot ért jelentős támadássorozat miatt lezárták a moszkvai domogyedovói és a vnukovói nemzetközi repülőteret.

Idén már 160 célpontot ért dróntámadás Oroszországban, ennek ellenére az ukrán vezetés hivatalosan nem ismeri el, hogy ők állnak az incidensek mögött. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor korábban úgy fogalmazott, az orosz célpontok elleni támadások elkerülhetetlenek, természetesek és igazságosak.

Moszkva nem várt sokat a válasszal: helyi idő szerint hajnali 5 órakor megkezdődött a Kijev elleni eddigi legsúlyosabb támadás.

Ukrán források szerint a légvédelem 20 drónt és rakéták tömkelegét semmisítette meg a főváros Szvjatosinszkij és Sevcsenszkij negyede felett, ennek ellenére az orosz támadásban ketten életüket vesztették. Úgy tudni, a lelőtt drónok darabjai okozták a halálukat. Ketten súlyosan megsebesültek, amikor betört ablaküvegek darabjai estek rájuk.

„Nem tudom hogy drón vagy rakéta csapódott be, de nagyon pusztító volt. Nézze, mi maradt a házból!. A garázsok leégtek, még nem tudjuk hogy hány autó semmisült meg, a tűzoltók és a rendőrök nem engednek bennünket a támadás helyszínére” – mondta egy kijevi nő.

Az elmúlt éjjel és hajnalban Ukrajna több térségében megszólaltak a légvédelmi szirénák. Az ukrán hadsereg beszámolója szerint országszerte 28 rakétát és 15 drónt semmisítettek meg.

A Szoltszij és Pszkov elleni támadások bebizonyították, hogy az ukrán drónok a korábbi elképzelésekhez képest jelentősen nagyobb hatótávval rendelkeznek – áll a brit katonai hírszerzés csütörtökön ismertetett helyzetértékelésében. A kérdés csak az, hogy pontosan honnan érkeztek az ukrán pilóta nélküli repülőgépek.

A brit védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint augusztus 30-ra virradóan Oroszországot legalább öt különböző helyszínen érte drónok által végrehajtott támadás.

A háború kirobbanása óta ez volt a legnagyobb, orosz területeket érő offenzíva.

Robbanásokat jelentettek Moszkvából, Brjanszkból, Rjazanyból, valamint az észt határ közelében található Pszkov repülőtérről is. Az utóbbi támadás valószínűleg több orosz katonai szállítógépet is megsemmisített. Oroszország ellen augusztusban mintegy 25 különálló drónokkal kivitelezett művelet indult – írta a brit minisztérium.

A hírszerzési jelentés kiemeli, a drónok egy része el is érte célpontját, ami azt jelenti, hogy az orosz légvédelemnek nehézséget okoz a pilóta nélküli repülőgépek elfogása és kiiktatása. A Kremlnek most vélhetően alaposan át kell gondolnia a légvédelmi ütegek elhelyezését annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon fellépni.

Az orosz katonai repülőtereket ért korábbi támadások következtében Moszkva arra kényszerült, hogy szétszórja az országban a bombázóflottáját,

a Szoltszij és Pszkov elleni támadások azonban bebizonyították, hogy az ukrán drónok a korábbi elképzelésekhez képest jelentősen nagyobb hatótávval rendelkeznek.

Ez jelentősen megnehezíti a bombázók újbóli áttelepítését. Oroszország valószínűleg további légvédelmi rendszereket fog telepíteni azon repülőterek közelébe, melyeket fenyegetve érez – zárul a beszámoló.

A Pszkov katonai repülőtere elleni támadásban legkevesebb négy darab Iljusin Il-76 szállítórepülőgép megrongálódott, vagy meg is semmisült. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint felmerül a kérdés, vajon ekkora utat tettek meg az ukrán drónok, vagy több tucat ukrán diverzáns alakulat közlekedik szabadon Oroszországban (250-300 kilométeres hatótávolságú) drónokat cipelve magával?

„Vagy – ne adj’Isten – valamelyik közeli balti államból érkeztek?”

– tette hozzá a kutató.

Kevés erőforrás felhasználásával ennyi veszteséget okozni komoly siker – hívta fel a figyelmet a dróntámadásokkal kapcsolatban Demkó Attila. Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője hozzátette, még legalább 100 darab Il-76-os repülőgép van az orosz légierőben, de ez „mindenképpen fájdalmas, egyébként meg PR katasztrófa” Oroszország számára.

Véleménye szerint

nem nagyhatalmi ellenféllel szemben van értelme ismét a betonnak, de minimum a hangároknak, ugyanis Ukrajna aligha lenne képes 640 kilométerre eljuttatni egy egytonnás robbanófejet, ami egy megerősített hangár megsemmisítéséhez kell.

Ugyanakkor nagy teherszállítóknak vagy bombázóknak sokba kerül még egy sima hangár is, ráadásul az oroszoknak a vadászgépeik és helikoptereik számára sincs elegendő hely – hangsúlyozta Demkó.