Csak nagyon kevesen dolgoznak az Európába menekült ukránok közül

A Lengyelországban és Csehországban menedéket kereső ukránok általában rosszabb, alacsonyabb bérezésű munkákat vállalnak. Ezzel szemben Németországban más stratégiát alkalmaznak: a menekülteket hat hónapos nyelvi és integrációs tanfolyamra küldik, hogy végzettségüknek megfelelő pozíciókban helyezkedjenek el. 

Emellett a bürokrácia sem könnyíti meg az elhelyezkedni vágyó ukránok számát, hosszú hónapokon áttartó biztonsági ellenőrzéseken és más eljárásokon kell átesniük. A legtöbb ország ezt a procedúrát megpróbálta minél rövidebbre szabni, Berlin ez alól kivételt képez.

A Németországba menekült ukránok nyolcvan százaléka munkanélküli – írta cikkében a Die Welt német lap. Az ENSZ adatai szerint valamivel több mint egymillió ukrán menekült érkezett a nyugat-európai országba, azonban csak töredékük, mintegy húsz százalékuk tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ehhez képest Lengyelországban vagy Csehországban az ideérkezők kétharmada talált munkát – mutat rá a lap. 

Hogy milyen okok állnak-e mögött? A legfőbb indok a már jól ismert német ellátórendszer, ami 2015-ben is olyan vonzóvá tette az országot bevándorlók milliói számára. Az ukrán menekültek ugyanis jelentős pénzügyi támogatásban részesülnek annak ellenére, hogy nem vállalnak munkát. 

 Ezzel szemben Lengyelországban a menekülteknek nyújtott havi juttatás mindössze 66 euró, míg Csehországban ez az összeg eleinte 200 euró, majd öt hónap után 130 euróra csökken. A lengyeleknél emellett akik befogadóközpontokban élnek, azoknak négy hónap után fedezniük kell lakhatási költségeiknek felét. 

Július végére egyébként már 4,1 millió fölé emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – közölte az MTI pénteken.

Évtizedek óta először nőtt tavaly Románia lakossága annak köszönhetően, hogy a migrációs mérlegnél egy uniós határozat alapján a tagállamoknak a bevándorlók közé kell számolniuk az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező (átmeneti védelemben részesülő) ukrán menekülteket is – derült ki az országos statisztikai intézet (INS) szerdán közzétett jelentéséből.

Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentés szerint tavaly 9100-zal nőtt Románia rezidens lakossága 2021-hez képest. Az INS számításai szerint az országnak az idei év első napján 19 051 562 lakosa volt. A 2021. december elsejei állapotokat tükröző legutóbbi népszámlálás 19 053 815 lakost állandó lakost mutatott ki Romániában.

A statisztikai intézet szerint tavaly 201 ezer lakos hagyta el Romániát, miközben a hazatérő román állampolgárok, illetve az egy évnél hosszabb időre itt letelepült külföldi bevándorlók száma (a Romániában átmeneti védelmet igénylő ukrán menekültekkel együtt) megközelítette a 287 ezret.

A migrációs mérleg így első ízben hozott lakosságtöbbletet, méghozzá olyan mértékűt (85 480 ember), ami ellensúlyozni tudta a továbbra is negatív tartományban lévő természetes szaporulatot.

A statisztikai hivatal jelentése szerint Romániában tavaly is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (16,2 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén (0,3 százalékponttal) emelkedett (19,7 százalékra). Az úgynevezett függőségi ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív (15-65 év közötti) felnőttre – 55,5-ről 56,1 százalékra nőtt.

A rendszerváltáskor még több mint 22 milliós ország drasztikus népességfogyásáért – főleg az uniós csatlakozást követő években – elsősorban az elvándorlás felelős, Romániából ugyanis több mint hárommillió vendégmunkás költözött Nyugatra. Bár a kivándorlás mérséklődött, továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a demográfiai adatokat azáltal, hogy a külföldre költözött román állampolgárok zöme a gyermekvállalás szempontjából fontos 25-45 év közötti korosztályhoz tartozik.

A lakosságfogyás miatt súlyos munkaerőhiánnyal küzdő Románia az utóbbi időszakban egyre több Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár letelepedését engedélyezte, a vendégmunkáskvótát 2022-ben és 2023-ban is százezerben szabta meg a bukaresti kormány. A román média beszámolói szerint azonban a távol-keleti bevándorlók többsége csak ugródeszkának tekinti a román munkavállalói vízumot, amely révén törvényesen bejuthat az Európai Unióba, de nem marad Romániában, hanem megpróbál illegálisan Nyugat-Európába jutni.

A lakosság arányát figyelembe véve Csehország nyújtott menedéket a legtöbb ukránnak az Európai Unióban, szám szerint pedig Németországot választották úti célként a legtöbben azok közül, akik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt kényszerültek elhagyni hazájukat – közölte szerdán június végi adatok alapján az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.

Eddig csaknem 4,07 millióan hagyták el Ukrajnát a tavaly februárban kezdődött orosz invázió miatt és kaptak ideiglenes védelmet uniós tagországokban. A menekültek számát tekintve Németország áll az első helyen 1 133 420 fővel, Lengyelország a második 977 740, Csehország pedig a harmadik 349 140 befogadott menekülttel.

Május végéhez képest az unióban tartózkodó ukrajnai menekültek száma 45 800-zal, azaz 1,1 százalékkal nőtt.

A legnagyobb mértékű növekedést júniusban Németországban, Csehországban és Írországban rögzítették.

Lakosságarányosan a 10,5 milliós Csehország nyújtott ideiglenes védelmet a legtöbb ukrajnai menekültnek: június végén 32,2 menekült jutott ezer lakosra. Csehországot a listán Lengyelország (26,6), Észtország (25,8), Bulgária (24,9) és Litvánia (24,7) követi. Ez a szám az EU összes tagállamát tekintve átlagosan 9,1.

Az ideiglenes védelemben részesülő külföldiek több mint 98 százalékát tették ki az ukrán állampolgárok, akiknek 46,6 százaléka nő, 34,4 százaléka gyermek és 19 százaléka időskorú férfi – derült ki az Eurostat által közölt adatokból.

A Noviny cseh hírportál a PAQ kutatóintézetre hivatkozva szerdán arról számolt be, hogy Csehországban az ukrán menekültek kétharmadának a jövedelme a szegénységi küszöb alatt van, és jelentős részük szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik.

A felmérés eredménye szerint a menekültek 68 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, míg a háztartások 45 százalékának a megtakarításai kevesebb mint egy hónapra elegendők. A munkaképes menekültek 67 százaléka talált munkát, de több mint felük a képzettsége alatti, több mint 40 százalékuk pedig a képzettségét jelentősen alul múló munkakörben dolgozik.

Speciális programot dolgoz ki a cseh kormány az országban élő ukrajnai menekültek önkéntes hazatérésének támogatására – közölte hétfőn a CTK hírügynökség. A program tervezetét a kormány sajtóosztálya bocsátotta a hírügynökség rendelkezésére.

A dokumentum szerint a cseh kormány konkrét segítséget nyújtana a hazájukba visszatérni kívánó ukrajnai menekülteknek, s átvállalná a költségek egy részét. Az állam például állná a menetjegyek árát, illetve biztosítaná a menekültek személyes dolgainak a hazaszállítását. A tervezet rövidesen a kormány elé kerül, amely az elfogadás után a szükséges pénzügyi alapot is létrehozza.

A dokumentumból kitűnik, hogy a cseh kormány előzőleg egy évvel meghosszabbítaná az ukrajnai menekülteknek ideiglenes védelmet nyújtó intézkedéscsomagot, mégpedig 2024 márciusától 2025 március végéig.

A tavalyi kormánydöntés alapján az ukrajnai menekültek ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, amely feljogosítja őket a cseh társadalom- és egészségbiztosítási rendszer igénybevételére, a gyerekek iskolába járhatnak, és a felnőttek szabadon munkát vállalhatnak. A menekültek bizonyos ideig havi több ezer koronás pénzügyi támogatást is kapnak.

Ukrajna tavaly februári megtámadása óta több mint félmillió ukrajnai menekült érkezett Csehországba. A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint közülük augusztus elején még 360 900-an tartózkodtak Csehországban, többségükben nők és gyerekek.

Az ENSZ menekültügyi biztosa a közelmúltban felszólította a tagállamokat, hogy erőszakkal ne küldjék vissza Ukrajnába a menekülteket, mert a háború elhúzódására lehet számítani. A cseh kormánytervezet szerint minden önkéntes alapon történne.