Brüsszel álmokat kerget a gázellátást és az energiapolitikát illetően

Európa hétszer annyit fizet a földgázért, mint az amerikaiak, és háromszor annyit az áramért, mint a kínaiak. Emiatt az Európai Unió versenyképessége soha nem látott szintre csökkent. Ennek ellenére a bizottság kitart eddigi politikája mellett, sőt követeli a családokat védő intézkedések, így a rezsicsökkentés eltörlését is. Brüsszel nem a valóságban él...

Az Európai Bizottság meggondolatlan döntései és elhibázott szankciós politikája miatti felelősségvállalás helyett Brüsszel inkább egy alternatív valóságban fogalmazza meg gondolatait az energiapolitikát illetően – jelentette ki Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője az MTI-hez csütörtökön eljutatott közleményében.

Az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi (ITRE) szakbizottsága csütörtökön megvitatta az európai energiapolitika eredményeit.

Az EP-képviselő arról tájékoztatott, hogy a vita során az Európai Bizottság pozitívan minősítette az energiaválság eddigi kezelését, azonban – mint kiemelte – az Európán eluralkodó gazdasági recesszió és a zuhanó ipari termelés más képet mutatnak.

„Bebizonyosodott, hogy Brüsszel a felelősségvállalás helyett inkább egy alternatív valóságban fogalmazza meg gondolatait” – fogalmazott a politikus.

Gyürk hangsúlyozta: a megfizethető energiához való hozzáférés biztosítása az Európai Unió és a tagállamok egyik legfontosabb feladata. Ebben Brüsszel kudarcot vallott. Az Európai Bizottság meggondolatlan döntései és elhibázott szankciós politikája hektikus ármozgásokat idéztek elő az energiapiacokon, ami megemelte a rezsiszámlákat és aláásta a befektetési bizalmat – húzta alá a képviselő.

Szavai szerint Európa hétszer annyit fizet a földgázért, mint az amerikaiak, és háromszor annyit az áramért, mint a kínaiak. Emiatt az Európai Unió versenyképessége soha nem látott szintre csökkent. Ennek ellenére a bizottság kitart eddigi politikája mellett, sőt követeli a családokat védő intézkedések, így a rezsicsökkentés eltörlését is – figyelmeztetett a politikus.

„Nyilvánvalóvá vált, hogy a bürokraták a felelősségvállalás helyett inkább a Berlaymont-palota (az Európai Bizottság székháza) alternatív valóságába menekülnek. Azonban a jövő évi európai parlamenti választásokon a polgárok egyértelmű véleményt mondhatnak Brüsszel energiapolitikai teljesítményéről is” – tette hozzá Gyürk András.

Magyarország közelebb került ahhoz, hogy a fekete-tengeri román földgázzal mérsékelje orosz energiától való függőségét, miután a nyersanyag kibányászásáért felelős vállalatok bejelentették, hogy 4 milliárd euróig terjedő tőkét fektetnek be a kitermelésbe. A terv szerint várhatóan egy évtizeden keresztül évi 8 milliárd köbméter földgázt hoznak majd a tenger mélyéről a felszínre, ebből Magyarország is jócskán részesülne.

A Fekete-tenger mélyén, Európa talán legnagyobb gázlelőhelyén hamarosan megkezdik a nyersanyag kibányászását. A Neptum Deep névre keresztelt program során az OMV Petrom és az állami tulajdonban lévő Romgáz közösen várhatóan egy évtizeden keresztül évi 8 milliárd köbméter földgázt hoznak majd a felszínre. Ebből a mennyiségből az előzetes információk alapján Magyarországnak is jut, akár évi 1-2 milliárd köbméter is. Így újabb forrással bővülhet Magyarország energiaellátása.

Ez azonban az elemző szerint nem 5 különböző forrást jelent. A hozzávetőleg 9 milliárd köbméternyi éves gázfogyasztásunk több mint felét az orosz gázmezők fedezik.

A legnagyobb mennyiség mintegy 3,5 milliárd köbméter a Török Áramlaton keresztül érkezik Magyarországra. De orosz nyersanyag jön, illetve jöhet Ausztria és Szlovákia irányából is. Számottevő gáz érkezik Horvátországból is, ahonnan légneművé visszaalakított cseppfolyós gázt szállít a rendszer. Az úgynevezett LNG gáz pedig lényegében a világ bármely pontjából érkezhet a Krk szigeti terminálba és onnan Magyarországra. És ezek a források bővülnek majd a fekete-tengeri gázzal. És bővülhetnek az azeri, illetve a türkmenisztáni nyersanyaggal, amiről ugyancsak előrehaladt tárgyalások folynak.

„Hogyha elindul Romániából a nagy mennyiségű gáz szállítás Magyarországra az jelentősen csökkentheti a gázfüggőségünket, növeli a gázbiztonságunkat, hiszen egy újabb gázbeszerzési forrás nyílik meg, ráadásul innen nagy mennyiségben tudunk vásárolni gázt. Ugyan így segíthet majd az azeri gáz, a türkmenisztáni gáz, hiszen akkor már újabb távolkeleti országokból kaphatunk már gázt. így összességében már olyan nagy mennyiségű gáz érkezhet más forrásból, nem oroszországi forrásból, ami idővel, akár a teljes magyarországi teljes gázfelhasználásra is elegendő lehet” – fejtette ki Tóth Levente, a Bank360 Csoport vezető elemzője.

Azerbajdzsánból már év végén elindul mintegy 100 millió köbméter gáz, ami 2 milliárd köbméterre növekszik majd a következő években egy hosszútávú szerződés keretében. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben megerősödik a kaukázusi ország szerepe hazánk energiabiztonságában. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a MOL tulajdonosként is jelen van az ottani piacon.

A türk gáz érkezésének lényegében csak az infrastruktúra hiánya képez akadályt. A Kaszpi-tenger keleti és nyugati partjai között nincs nagy kapacitású földgázvezeték, viszont ennek megépítésére a szándék már megvan. Szakemberek szerint egy 300 kilométeres, mintegy 30 milliárd köbméter éves kapacitású vezeték megépítésére lenne szükség. A beruházást az Európai Unió is segítheti, hiszen ezzel jelentősen csökkenhetnének a kontinens energiabeszerzési gondjai.

A miniszterelnök korábban többször is fontosnak nevezte az energiabeszerzés kockázatainak csökkentését.

„Mindenki tudja Európában, hogy erre a helyzetre, amelyben most élünk az egyetlen biztató válasz a diverzifikáció. Minél több forrásból, minél több útvonalon kell energiát szállítani Európába”

– mondta Orbán Viktor.

A MOL legújabb hazai fúrótornya Monostorpályiban működik, ahol számottevő gázt rejt a föld mélye. A tavaly év végén indult fúrások közül az a negyedik, ahol nyersanyagra bukkantak. Így, itthon immár 1,5 milliárd köbméternyi gázt bányásznak ki évente, amivel ugyancsak a hazai gázellátás biztonságához járulnak hozzá.

A magyar gáztárolók fogyasztásarányos töltöttsége a negyedik legmagasabb Európában – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Az európai gáztárolók szövetsége (GIE) friss jelentése szerint a föld alatti tárolók átlagos töltöttsége elérte a 80 százalékot. Magyarországon az április óta folyamatos betárolás nyomán e mutató 71 százalékon alakul – ismertették, hozzátéve, hogy a kimagasló kapacitású hazai infrastruktúra miatt a fogyasztásarányos töltöttség összevetése hitelesebb képet ad a valós helyzetről. A 44 százalékos magyar adat a lett, osztrák és szlovák mutató után a negyedik legmagasabb érték a kontinensen, jócskán felülmúlja a 24 százalékos uniós átlagot.

A magyarországi tárolókban 4,5 milliárd köbméter földgáz áll már jelenleg is rendelkezésre – írták. A teljes készlet nemcsak a lakossági fogyasztás tavalyi, szerényebb szintjét (3,4 milliárd köbméter), hanem a háztartások által az energiaválság előtti évben, 2021-ben felhasznált mennyiséget (3,9 milliárd köbméter) is jelentősen meghaladja. A kormány döntése alapján ezen belül 1,9 milliárd köbméter védett állami gáztartalék szolgálja a magyar családok biztonságos ellátását – fogalmazott az EM.

Magyarország gázellátása szavatolt, már most több gáz van a tárolókban, mint a lakossági fogyasztás, az áramrendszer robusztus felépítésének köszönhetően megfelelő az ellátásbiztonság, így az ország energiaellátása biztosított – mondta az energiaügyi miniszter.

Lantos Csaba kiemelte, 5000 megawattnyi naperőmű termel ma Magyarországon. A napelemek és a paksi atomerőmű termelésével együtt vannak olyan negyedórák, amikor Magyarország teljesen karbonsemlegesen állítja elő az áramot.

Ösztönözni fogják, hogy minél inkább megújulókkal tudják kiváltani a hagyományos energiatermelést, és egyre inkább karbonsemlegessé tegyék az országot, mert a legfontosabb az ellátásbiztonság – mondta a miniszter.

A politikus a megfizethetőséget nevezte az energiaellátás másik sarkalatos pontjának, és hangsúlyozta, hogy a kormány háztartásokat segítő rezsivédelmi politikája eddig is működött, a lakosság háromnegyede a rezsivédett sávban fogyaszt, aminél olcsóbb áram és földgáz nincs Európában.