kulcsár edina
A tét, lesz-e magyar képviselet Pozsonyban.
Rekord részvételi arányra számítanak az előre hozott parlamenti választáson Szlovákiában, a voksolás szombat reggel hét órakor kezdődött – mondta az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítója a közmédia Híradójában.
Szavazóurna a Királyhelmeci Gimnáziumban kialakított szavazóhelyiségben az előre hozott szlovákiai parlamenti választások napján, 2023. szeptember 30-án
Fotó: MTI/Vajda János
A szlovákiai Szepsiből élőben bejelentkezve Bartók Csaba azt mondta, hogy rekord levélszavazat érkezett külföldről, több mint 1700-an jelezték a büntetésvégrehajtási intézményekből is szavazási szándékukat, emellett Kassán, ahol vasárnap rendezik a nemzetközi békemaratont, külön szavazókört alakítottak ki a több ezer résztvevő számára.
Elhangzott, hogy az előzetes felmérések szerint a délelőtti részvételi adatok a legtöbb helyen meghaladták a három és fél évvel ezelőttit, Dunaszerdahelyen magas a választási részvétel, de Komáromból és Galánta környékéről is hasonló hírek érkeztek.
Felidézte, hogy a legutóbbi parlamenti választáson – amikor a mostanihoz hasonlóan szintén kormányváltó hangulat uralkodott – 65,8 százalékos volt a részvételi arány. A mostani voksoláson az ukrán–orosz háború, a brüsszeli politika vagy a liberális vonal erősödése miatt még nagyobb részvételi aránnyal lehet számolni.
Hozzátette: a déli-délkeleti régiók magyar lakosságának zöme abban bízik, hogy újra lesz magyar érdekképviselete a pozsonyi törvényhozásban.
A tudósító kiemelte, hogy a Szövetség a parlamentbe jutással a mérleg nyelve lehet, amihez legalább 180 ezer szavazatra van szüksége Forró Krisztián pártjának.
Elemzők szerint a 8,5 százalékos felvidéki magyarságnak „gond nélkül” meg kellene szereznie a szavazatok öt százalékát, ugyanakkor a gyengébb magyar szereplésnek nem csak szélsőséges szlovák körökből drukkolnak, hanem „a liberális érdekeket kiszolgáló magyar hangadók is ezt kívánják”.
A Szövetség képviselői ezért mozgósítottak az utolsó percig az ukrán határtól Pozsonyig – fogalmazott a tudósító.
A szlovák előre hozott parlamenti választáson este tíz órakor zárják az urnákat, az első részeredmények éjfél körül várhatók.
A felvidéki magyarság megmaradása és az általuk lakott régiók fejlődése szempontjából létfontosságúnak nevezte a szombati szlovákiai előrehozott parlamenti választást Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke az M1-en pénteken.
Forró Krisztián, akit élőben kapcsoltak a szlovák fővárosból, Pozsonyból, azt mondta, a szlovák pártok és politikusaik nem oldják meg a magyarság problémáit.
Úgy fogalmazott: „Ha azt akarjuk, hogy a magyarság megmaradjon Szlovákiában és a régióink fejlődjenek, akkor ez most egy létfontosságú választás”, mindenkit arra kérve, hívják fel ismerőseik, rokonaik, barátaik figyelmét a választás fontosságára, és buzdítsák szavazásra őket.
lehetőségük van arra, hogy ismét legyen parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak. A Szövetség az egyetlen párt, amelynek magyar pártként esélye van arra, hogy bekerüljön a parlamentbe – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a régió fejlődéséhez kell a magyar parlamenti képviselet, így mindenkire szükség van, aki szavazásra jogosult.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt: a szombati választás eldöntheti, hogy hosszú távon lesz-e magyar párt a szlovák belpolitikában. Az előző választáson nem került be magyar párt a parlamentbe.
Ha a Szövetségnek sikerül átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt, „akár gyökeret is ereszthet”, és a szlovák belpolitika egyik fontos alakító erejévé válhat – vélekedett. Hiszen – magyarázta – annyira bizonytalanok az erőviszonyok, hogy könnyen előfordulhat, a Szövetség nélkül, ha bekerül a parlamentbe, nem lehet kormányt alakítani.
A Nézőpont Intézet vezetője kiemelte, a parlamentbe jutásra a matematikai esély és a történelmi lehetőség megvan, „csak a felvidéki magyarságon múlik, hogy bizalmat szavaz-e”.
Mráz Ágoston Sámuel szólt arról is: „sajnos az a hagyomány”, hogy a magyarok kevésbé aktívak, mint a szlovák választópolgárok. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy a magyar választók azt érezhették korábban: elveszhet a szavazatuk, amelyet magyar pártra adnak le, mert nem hitték el, hogy átlépi az ötszázalékos küszöböt.
– emelte ki. Mráz Ágoston Sámuel szerint akár előfordulhatna az is, hogy szlovákok is a magyar pártra szavaznak, mert regionális érdekeket is képvisel ez a párt, „nem csupán a magyar etnikai érdeket”.
A szlovákiai választás valódi tétjének azt nevezte, hogy milyen koalíció jön létre, hány párt éri el az ötszázalékos küszöböt. Továbbá, hogy a koalícióba be tud-e lépni a stabilitást képviselő magyar Szövetség.
A Szövetség bekerülése a parlamentbe a stabilitás erejeként egy stabil kormány megalakulásához is hozzájárulhat, és „ez nemcsak magyar érdek, hanem összszlovák érdek is lehet” – mondta a Nézőpont Intézet vezetője.
Forró Krisztián a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szintén arról beszélt: a szombati előrehozott parlamenti választásnak nagy a tétje, hiszen azt látják, hogy a szlovák politikusok csak egymással veszekednek, nemcsak a magyarokkal nem törődnek, hanem a régióikkal sem.
Ha azt szeretnék, hogy a felvidéki magyarságnak legyen képviselete a parlamentben, akkor össze kell fogniuk és együtt, közösen kell fellépniük, hiszen „rólunk csak mi akarunk megfelelően dönteni” – hangsúlyozta a politikus.
Forró Krisztián azt mondta, ha azt akarják, hogy a közösségük, a kultúrájuk, az anyanyelvi oktatásuk megmaradjon, kell a saját képviselet. Szükség van a magyar képviseletre ahhoz, hogy fejlődjenek azok a régiók, ahol élnek – tette hozzá.
Emlékeztetett: az egyetlen sikeridőszak a felvidéki magyarság életében akkor volt, amikor egységes magyar képviseletük volt a pozsonyi parlamentben.
– hangsúlyozta Forró Krisztián.
Szükség van a stabilitásra és a megbízhatóságra, és ezt már bizonyították is: amikor az egységes magyar párt bent volt a parlamentben, mindig segítettek az országnak, „kilábalni a Meciar-korszakból”, bejutni az Európai Unióba és a NATO-ba – tette hozzá.
Forró Krisztián azt hangoztatta, hogy amikor nincs képviseletük, akkor megfeledkeznek róluk. Ezen változtatni kell – mondta, majd arra buzdított mindenkit, hogy segítsenek a mozgósításban. Reális célnak nevezte a parlamentbe jutást.
A Szövetség kapocs Magyarország és Szlovákia között. Számukra fontos, hogy Magyarország sikeres legyen, hiszen a magyar nemzet részei és ugyanúgy fontos számunkra Szlovákia sikere is, hiszen „itt élnek és itt is akarnak érvényesülni” – mondta Forró Krisztián, hangsúlyozva, az az érdekük, hogy a két ország minél szorosabban együtt működjön.
A kormány készen áll gazdaságfejlesztési programja folytatására a Felvidéken, amelynek keretében az utóbbi években már több száz új munkahely jött létre, így segítve a helyi magyar közösség megmaradását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szlovákiai Szomotoron.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a településen megépült mezőgazdasági integrációs központ átadásán arról számolt be, hogy az Agro-Somotor szerződéses formában fogja biztosítani a kisgazdálkodók számára a termeléshez szükséges anyagokat, majd megveszi és versenyképes áron a külpiacokon értékesíti a terményeiket. A nagyjából 3,5 milliárd forint értékű projektet a magyar kormány 1,7 milliárd forinttal támogatta.
„Több mint száz gazda integrálásával, több tízezer tonna mennyiségű termék versenyképes módon történő értékesítésére nyílik itt tehát lehetőség (…) Ezen beruházásban találkozik a felvidéki magyarok, Szlovákia és Magyarország közös érdeke” – mutatott rá.
Kiemelte, hogy a helyi termelőket az elmúlt időszak kihívásai nehéz helyzetbe hozták, ez a beruházás azonban lendületet adhat a gazdáknak, illetve egyúttal Délkelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország gazdaságának is.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a felvidéki magyarság kérésére és tanácsai alapján a kormány 2017-ben elindította a Baross Gábor tervet, amelynek keretében 3827, főleg élelmiszeripari, mezőgazdasági és feldolgozóipari vállalatot támogattak 21,7 milliárd forint értékben, aminek nyomán 41,5 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Szlovákia déli részén.
„Ezekkel a beruházásokkal több száz új munkahely jött létre egy olyan térségben, amelyről a politikai döntéshozatali központokban viszonylag gyakran feledkeznek meg. Ezek a programok kiszámíthatóbb jövőképet adnak a fiataloknak, és megállítják vagy legalábbis jelentős mértékben le tudják lassítani a külföldre vándorlást, ezáltal pedig ez a gazdaságfejlesztési program segít abban, hogy megállítsuk a felvidéki magyar közösség fogyását” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a program hatása átnyúlik a határokon, amit jól példáz, hogy a Magyarországról beszerzett eszközök aránya meghaladja a 60 százalékot.
Fontos külgazdasági törekvésnek nevezte a hazai cégek külföldi, főleg magyarok lakta területeken történő beruházásainak előmozdítását. „Ha ezt még hozzáadom az előbb említett gazdaságfejlesztési számokhoz, akkor azt tudom önöknek mondani, hogy a gazdaságfejlesztés és a beruházás programjai összességében négyezer projektet támogattak itt, Szlovákia területén, és ezek nyomán összesen 82 milliárd forintnyi beruházás jött létre” – szögezte le.
A miniszter aláhúzta, hogy a magyar kormány készen áll továbbra is közös fejlesztéseket végrehajtani. „Őszintén reméljük, hogy Szlovákiának a szombaton megtartandó választások nyomán olyan kormánya lesz, amely szívén fogja viselni ennek a térségnek az ügyét, és amely közös érdekként fog tekinteni a közös gazdaságfejlesztési programra” – fogalmazott.
Elmondta, a magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika, stratégiai középpontja pedig a közép-európai térség erősítése, márpedig mindkét szempontból lényeges a jó kapcsolat fenntartása a szomszédokkal.
„
Ez Szlovákia esetében is így van. Ugyanis sokkal több dolog köt minket össze, mint ahogy azt egyesek sugallni próbálják” – hangsúlyozta, rámutatva, hogy Szlovákia hazánk harmadik legfőbb kereskedelmi partnere, a két ország közös határa pedig 654 kilométer hosszú.