Berlin megtelt az ukrán menekültekkel és a migránsokkal

A befogadóközpontok kapacitása „kvázi nulla” – mondta a hivatal szóvivője. Kimutatásuk szerint az év eleje óta 9936 menedékkérő érkezett a tartományi rangú német fővárosba, 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mellettük mintegy 11 ezer ukrajnai menekültről is gondoskodni kellett, a tavaly érkezett bő húszezer után. Teljességgel megteltek a menedékkérőkkel és az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekült embereket befogadó központok Berlinben – írta szerdán a Tagesspiegel című berlini lap a tartományi menekültügyi hivatal (LAF) adatai alapján.

A befogadóközpontok kapacitása „kvázi nulla” – mondta a hivatal szóvivője. Kimutatásuk szerint az év eleje óta 9936 menedékkérő érkezett a tartományi rangú német fővárosba, 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mellettük mintegy 11 ezer ukrajnai menekültről is gondoskodni kellett, a tavaly érkezett bő húszezer után.

Az utóbbi időszakban hetente nagyjából ezer menedékkérő – többnyire szíriai, török, afganisztáni, grúz és moldovai állampolgár – és 350 ukrajnai menekült érkezett. Az év végéig további 9-10 ezer emberre lehet számítani.

A hatóságok a többi között azt tervezik, hogy kibérelnek egész szállodákat és hosteleket, közösségi szállássá alakítják a 2008-ban bezárt tempelhofi repülőtér egy újabb hangárját, menedékkérőket és ukrajnai menekülteket helyeznek el egy bezárt ideggyógyászati klinika épületeiben is, amelyeket az eredeti tervek szerint le kellene bontani.

További gond, hogy a hivatalt túlterhelik az adminisztrációs feladatok. Naponta csupán nagyjából 120 embert tudnak nyilvántartásba venni, az érkezők így általában nagyjából tíz napot, esetenként csaknem három hetet kénytelenek várakozni regisztrációjukra. Ezért a befogadóállomások, közösségi szállások kapacitása mellett a LAF személyi állományát is bővíteni kell – írták.

Hasonlóan a helyzet számos további tartományban, és a menekültügy a 2015-2016-os időszak után ismét a belpolitika egyik fő témája Németországban. Az október 8-i helyi törvényhozási (Landtag-) választásra készülő Hessenben és Bajorországban is bekerült a kampány fő témái közé. Ezt jelzi például, hogy Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) listavezetője elővette elődje, Horst Seehofer elsőként 2016-ban megfogalmazott követelését, miszerint Németországnak évi 200 ezer főben korlátoznia kell a befogadható menedékkérők számát.

A testvérpárt Keresztényszociális Unióban (CDU) egyre több szakpolitikus, köztük Michael Stübgen Brandenburg tartományi belügyminiszter alapvető reformot sürget. Elképzelésük szerint szakítani kell azzal a felfogással, hogy mindenkinek lehetőséget kell adni menedékjog iránti kérelem benyújtására, és helyette az úgynevezett intézményi garancia megoldását kell alkalmazni. Ez azt jelentené, hogy egy szakhatóság révén az állam döntene arról, hogy a területén kívül tartózkodó menedékkérők közül kiket fogad be és hogyan helyez el. A kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – elutasítják a CDU/CSU javaslatát, felfogásuk szerint Németország területére lépni és menedékjogot kérni alapvető emberi jog.

Németország felfüggeszti az Európai Uniót Olaszországban elérő menedékkérők önkéntes befogadását – írták német lapok csütörtökön a szövetségi kormány tájékoztatása alapján.

A belügyminisztérium egyelőre nem folytatja az önkéntes európai szolidaritás keretében Olaszország támogatására indított programot, amelyben 3500 menedékkérő átvételét tervezték, és több mint 1700 kérelmezőt már be is fogadtak.

Ezt a döntést két okból kellett meghozni. Az egyik a Németországra nehezedő migrációs nyomás, amely a menedékkérők elhelyezésében tapasztalható „nagy kihívások” révén mutatkozik meg – fogalmazott a minisztérium szóvivője.

A másik ok az úgynevezett dublini eljárás alkalmazásának felfüggesztése Olaszország és más partnerországok részéről,

ami azzal jár, hogy Németország az együttműködés hiányában nem tud visszaküldeni menedékkérőket a kérelmük elbírálására a menekültügyet szabályozó közösségi előírások alapján illetékes országba.

Az önkéntes átvételi program folytatásának feltétele, hogy a dublini eljárás ügyében „más helyzet alakuljon ki”, vagyis az olasz hatóságok visszavegyék az illetékességi körükbe tartozó kérelmezőket.

Ebben az esetben „a szolidaritási mechanizmuson keresztül természetesen további menedékkérőket is befogadunk Olaszországból” – emelte ki a szóvivő. Hozzátette, hogy már augusztus végén tájékoztatták az olasz illetékeseket az önkéntes befogadási program felfüggesztéséről.

A tárca az állásfoglalással megerősítette a Die Welt című lap szerdai beszámolóját, amely szerint az olasz szervek az év eleje óta következetesen megtagadják minden egyes menedékkérő visszavételét, aki Olaszországban érte el az EU-t – és így Olaszországban kellene elbírálni a kérelmét –, majd továbbutazott Németországba.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) adatai szerint az idén augusztus végéig 204 461 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 77 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

Ennél több menedékkérő csak négy évben érkezett Németországba, a volt Jugoszlávia összeomlását követő háborúk idején, 1992-93-ban és a legutóbbi nagy menekülthullám idején, 2015-16-ban. A kormány a tervezett EU-s reformtól várja az ellátórendszerre nehezedő nyomás enyhülését.

Ennek legfőbb eleme az úgynevezett határeljárás, amelynek keretében a menedékjog megszerzésére csekély eséllyel rendelkező kérelmezőket az EU külső határán kialakítandó állomásokon kell elhelyezni, akár menekültügyi őrizet alatt, és a kérelem elutasítása esetén közvetlenül ezekből a létesítményekből kell őket visszajuttatni hazájukba.

Több mint 200 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet az idén Németországban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csütörtökön közölt adatai szerint.

Január és augusztus között 204 461 ember nyújtott be menedékjogi kérelmet Németországban, 77 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Augusztusban 27 738 ilyen kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ami 17 százalékos növekedést jelent éves szinten.

A 200 ezernél is több menedékjogi kérelem azt jelenti, hogy 2023 különösen erős év a menekültügy és a migráció területén – emelte ki a BAMF adatairól készített összeállításában a Die Welt című német napilap.

A cikk szerint az ideinél többen csak négy másik évben érkeztek Németországba:

a volt Jugoszlávia összeomlását követő háború során, 1992-ben és 1993-ban, valamint a legutóbbi migránsválság időszakában, 2015-ben és 2016-ban. A kérelmezők legnagyobb csoportjait szíriai, afganisztáni és törökországi állampolgárok alkotják mintegy 61 ezer, 36 ezer és 29 ezer fővel.

A szíriai és az afganisztáni állampolgárságú kérelmezők szinte kivétel nélkül megkapják a menedékjogot, bár rendszerint már áthaladtak más biztonságos országokon, mire Németországba értek.

A török állampolgárok kérelmét viszont mintegy 85 százalékos arányban elutasítják, de legtöbbször nem sikerül őket visszajuttatni hazájukba – tette hozzá a Die Welt, kiemelve, hogy idén eddig csupán 345 elutasított menedékkérőt vagy más okból kitoloncolt embert szállítottak Törökországba.

A német szövetségi parlamentben (Bundestag) csütörtökön a 2024-es költségvetés belügyminisztériumi fejezetéről tartott vitában a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU pártszövetség felszólította a kormányt, hogy működjön együtt egy azonnali intézkedéseket tartalmazó csomag kidolgozásában, amely a mostani migrációs válság kezelését szolgálná.

A CDU/CSU szerint a többi között arra van szükség, hogy ne csak a bajor-osztrák határon, hanem Németország teljes keleti határszakaszán folytassanak állandó ellenőrzést, a menedékkérők ellátásában pedig csökkentsék a készpénz, és növeljék a természetbeni ellátás arányát.

A CDU/CSU azt is sürgeti, hogy európai uniós szinten szakítsanak a mindenkit megillető, alanyi jogon járó menekültstátuszra vonatkozó eljárás eddigi gyakorlatával.

Ehelyett azt szeretnék, hogy az EU területén belül ne lehessen menedékjog iránti kérelmet benyújtani, és a közösség döntsön arról, hogy a területén kívül tartózkodó menedékkérők közül kiket fogad be és hogyan helyez el.

Az elképzelés szerint az EU egy évi 300-400 ezer fős menedékkérő kontingenst fogadna be és osztana szét az együttműködéshez csatlakozó tagállamok között.

A német kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – elutasítják a CDU/CSU javaslatát. Felfogásuk szerint az EU területére lépni és menedékjogot kérni alapvető emberi jog.

A németországi ellátórendszerre nehezedő nyomás enyhülését a tervezett EU-s reformtól várják. Eszerint az úgynevezett határeljárás keretében a menedékjog megszerzésére csekély eséllyel rendelkező kérelmezőket a közösség határán kialakítandó állomásokon kell elhelyezni, akár menekültügyi őrizet alatt. A menedékkérelmük elutasítása esetén közvetlenül ezekből a létesítményekből kell majd őket visszajuttatni hazájukba.