kulcsár edina
Mi is itt a gond valójában?
Bekérette a pozsonyi magyar nagykövetet a szlovák külügyminisztérium szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentéseire hivatkozva – közölte a szlovák tárca a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint.
Balogh Csaba nagykövetet arra kérték, hogy tolmácsolja a magyar diplomácia vezetőjének a szlovák fél fenntartásait a szlovákiai választási kampányba való beavatkozásával és konkrét politikai szubjektumok támogatásával kapcsolatban.
„A szlovák külügyminisztérium úgy véli, az ilyen cselekedetek túllépnek a sztenderd diplomáciai kommunikáción” – közölte a minisztérium Szijjártó Péter szeptember 26-i és 27-i látogatása során, dél-szlovákiai településeken tartott gyűléseken tett kijelentéseire hivatkozva.
Hozzátették: Szlovákia normális szomszédi kapcsolatok építésében érdekelt Magyarországgal, arra akar építeni, ami összeköt, és a jövőbe kíván nézni.
A külgazdasági és külügyminiszter nem lát kivetnivalót abban, ha néhány nappal a szlovákiai választás előtt a Szövetség jelöltjeivel vesz részt nyilvános eseményen, Szijjártó Péter az Új Szó című lapnak adott interjújában azt mondta, egyetlen célja, hogy Magyarországnak és Szlovákiának jó viszonya legyen, de elismerte, vannak témák, amelyekben soha nem fog a két ország egyetérteni, ugyanakkor azt is szeretné, ha újra lenne a szlovákiai magyarságnak képviselete a parlamentben Szlovákiában.
A szerdán megjelent interjúban elmondta: azért hívták meg Szlovákiába, hogy egyrészt átadjanak egy olyan beruházást, amely a helyi embereknek teremt munkahelyet és a magyar kormány finanszírozta, másrészt átadjanak egy újabb út kapcsolatot, amely immáron a 38. ilyen kapcsolat a két ország között.
Hozzátette, azt szeretné, ha a Szövetség sikeres lenne;
„Mi szurkolunk a Szövetségnek, de nem azért, mert minket a szlovák belpolitikai eredmény érdekelne, hanem azért, mert mi Szlovákiával jó kapcsolatokra törekszünk. A jó szlovák-magyar kapcsolatokban pedig mi mindig erőforrásként és összekötő kapocsként tekintünk a felvidéki magyarságra. Úgy gondoljuk, hogy ha lesz a felvidéki magyarságnak erős képviselete Pozsonyban, akkor az segíteni fog abban, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat azon a magas szinten tudjuk tartani, ahol már most is vannak, vagy akár tovább is javíthatjuk” – hangsúlyozta a tárcavezető.
Megjegyezte, hogy nem véletlenül most hívták meg, minthogy nem véletlenül most jött el.
„Még egyszer mondom, én nagyon szeretném azt, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok jövőbeli alakításában egy erős, pozsonyi magyar képviseletre számíthatnánk erőforrásként. Ez azt jelenti, szeretném, ha a Szövetség bejutna a parlamentbe. De ezt nem azért szeretném, mert engem érdekel a szlovák belpolitika, hanem azért, mert a romániai, szerbiai, szlovéniai, horvátországi tapasztalatokból kiindulva azt gondolom, hogy ha az ottani magyarságnak erős képviselete van az ország fővárosában akkor az hozzátesz a két ország kapcsolatához” – húzta alá.
Arra a felvetésre, hogy Szijjártó Péter nemrégiben a szlovákiai belügyeket is kommentálta, a miniszter azt válaszolta, hogy ha az ember tárgyilagosan figyeli a folyamatokat, nagyon nehéz nem észrevenni, hogy amikor egy választás közeledik, akkor valahogy mindig a patrióta, konzervatív, nemzeti érdekek mellett állást foglaló politikusok kerülnek bíróság elé. Így van ez az Amerikai Egyesült Államokban és Csehországban is így volt – tette hozzá.
„Nyilván Szlovákiában is teljesen véletlen, hogy most ért ide a jogi folyamat. A boszniai szerb vezető ellen pedig vádat emelnek. Egy Európában és Amerikában megfigyelhető folyamatról van tehát szó” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar választási felkészülés esetén is, mint utólag kiderült, volt ilyen szándék.
„Mindent egybevetve, én csak egy jelenségre kívántam felhívni a figyelmet, mindenfajta konkrétum ismertetése nélkül. Úgyhogy sok sikert kívánok a szlovák pártoknak, a szlovák rendőrségnek abban, hogy a jogállamot, az eddigi kifogástalan minőségében fenntartsa” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy miért a Smer mellett áll ki, Szijjártó Péter azt válaszolta: „én soha nem álltam ki egy szlovák párt mellett sem”.
„Ha mondjuk Robert Fico miniszterelnök lesz, mert éppen úgy alakult – nem mondom, hogy igen, csak ha miniszterelnök lesz – akkor nyilván lesznek ugyan vitáink, de lesznek olyan ügyek, hogy ugyanolyan jól tudunk együtt működni, mint korábban. Az azonban, hogy a volt miniszterelnökkel való találkozómat a Smer melletti kiállásomnak értékeli valaki, egy eléggé durva képzettársítás” – emelte ki.
A kettős állampolgárság szlovákiai tiltása kapcsán azt mondta: „ez egy olyan kérdés, amiben nem értettünk egyet soha, és nem tudom, hogy valaha egyet fogunk-e tudni érteni. Mi ebben az ügyben soha nem fogjuk megváltoztatni a pozíciónkat és attól tartok, hogy a volt miniszterelnök sem, ezért ez biztosan nem lesz egy olyan pont, amiben együtt fogunk tudni működni, vagy egyet fogunk tudni érteni” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Arra a felvetésre, hogy éppen most, a szlovákiai választás előtti hetekben jelentek meg nagy számban közel-keleti menedékkérők, migránsok a határ szlovákiai oldalán, Szijjártó Péter azt mondta: „ne csináljuk úgy, mintha a migráció kapcsán egy új jelenségről beszélnénk. Mi 2015 óta küzdünk ezzel, azóta védjük mi emberfeletti erővel a déli határunkat. A nyomás pedig nő. De már az is megtörtént, hogy rálőttek a határőreinkre. Fegyvereik vannak a migránsoknak, ahogy az embercsempészeknek is. És továbbra sem kapunk semmilyen segítséget Brüsszelből annak érdekében, hogy az Európai Unió külső határát meg tudjuk védeni”.
Hogy itt, vagy a szerb határon keresztül érkeznek-e a migránsok, azt nagyon nehéz megmondani – tette hozzá.
Egy másik kérdésre kifejtette, hogy Lengyelországgal továbbra is rendkívül szorosan együttműködnek minden európai ügyben. Korábban a V4-en belüli együttműködést is arra építették, hogy vannak ügyek, kérdések, amelyekben nem értettek egyet. Ezekben tiszteletben tartottuk egymás álláspontját és ezeket az ügyeket félretettük – mondta.
„Az egy más kérdés, hogy az az ügy, amelyben más típusú megközelítést alkalmazunk, tehát, hogy miként legyen béke Ukrajnában, az különböző irányba terelt minket. De csak ebben a kérdésben. Minden más ügyben a lehető legszorosabb együttműködést folytatjuk a lengyelekkel” – közölte.
A kormány folytatni kívánja a felvidéki gazdaságfejlesztési programot, az ugyanis jó Szlovákiának és jó Magyarországnak is, segíti a munkahelyteremtést, és ezáltal a helyi magyarság fogyásának megállítását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a szlovákiai Gútán.
A tárcavezető a Lebeco pékség fejlesztési beruházásának átadásán közölte, hogy a magyar kormány külpolitikájának szíve a nemzetpolitika, míg stratégiai középpontja Közép-Európa megerősítése, ebből a kettőből pedig rendkívül fontos feladat fakad: a jó kapcsolatok fenntartása a szomszédokkal.
„Mindig legyen a lehető legjobb a kapcsolatunk a szomszédos államokkal, mert akkor biztosak lehetünk benne, hogy az ott élő magyar nemzeti közösségnek is jó lesz” – hangsúlyozta.
Szavai szerint ez Szlovákiára hatványozottan érvényes, mivel Magyarországnak ez a leghosszabb határa 654 kilométerrel, s a kétoldalú kereskedelem értéke tavaly 17 milliárd eurós rekordot döntött. „A másik ok az, hogy a felvidéki magyarság helyzetét a szívünkön viseljük, kis híján félmillió ember, az kis híján félmillió ok arra, hogy Magyarország és Szlovákia jó kapcsolataira törekedjünk” – fogalmazott.
Rámutatott, hogy a viszony különösen szoros Szlovákia délnyugati és Magyarország északnyugati része között, amit csak tovább erősített a felvidéki magyar közösség kérésére és tanácsai alapján elindított, a helyi gazdaság fejlesztését célként kitűző Baross Gábor terv.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a program keretében 3837, főleg élelmiszeripari, mezőgazdasági vállalatot támogattak 21,7 milliárd forint értékben, aminek nyomán 41,5 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Szlovákia déli részén, több száz munkahelyet hozva létre.
„Ez a gazdaságfejlesztési program jó Szlovákiának, jó Magyarországnak, jó a felvidéki magyarságnak is, hiszen megteremti a lehetőségét, hogy a fiatalok itt helyben maradjanak, és kiszámíthatóbb jövőképük legyen, ezáltal a felvidéki magyar közösség fogyását is egy ilyen gazdaságfejlesztési programmal lehet leghatékonyabban megállítani” – húzta alá.
„Ez nyilvánvalóan nem ment volna akkor, hogy ha ezt itt Szlovákiában nem engedik. Ezért csak tényként jegyzem meg minden, választásba történő beavatkozási kísérlet szándéka nélkül, hogy Orbán Viktor és az akkori szlovák miniszterelnök, Robert Fico egyeztek meg arról, hogy a gazdaságfejlesztési programot mi itt végrehajthatjuk” – mondta.
Közölte, hogy mindez a magyar gazdaságnak már csak azért is jó, mert a program keretében végrehajtott beruházások esetében a megvásárolt eszközök, gépek 60 százaléka hazánkból érkezett.
A miniszter a hétvégi szlovákiai választás témáját is érintette, azt kérve a felvidéki magyaroktól, hogy a lehető legnagyobb számban vegyenek részt az ország jövőjének alakításában.
„Én hiszem azt, hogy egy sikeres Szlovákia Magyarország érdeke is, a felvidéki magyar közösség érdeke is, és (…) bizton állíthatom önöknek, hogy a két ország kapcsolatának fejlesztésében nagy segítséget tud jelenteni egy erős magyar képviselet Pozsonyban” – hangsúlyozta.
„A Felvidéken élő magyar nemzeti közösség összekötő kapocs Szlovákia és Magyarország között, és ha ennek a felvidéki magyar közösségnek van egy erős képviselete a szlovák politikában, az segít abban, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolata a jövőben még jobb legyen” – tette hozzá.
„Ezért arra kérem a felvidéki magyarság minden egyes tagját, hogy használja ki azt a lehetőséget, hogy végre van egy egységes, a szlovákiai parlamentbe bejutási eséllyel rendelkező magyar párt” – mondta.
Az átadott beruházásról közölte, hogy a Lebeco pékség fejlesztése segít a térség gazdaságának erősítésében, az elvándorlás megelőzésében és az élelmiszerellátás biztosításában is. A 215 millió forintos beruházást a kormány 96 millió forinttal támogatta.
„Ezen beruházásnak is önmagán túlmutató jelentősége van, amit bizonyít a tény, hogy az alapanyagok beszállításában számos, magyar tulajdonban lévő kis és közepes vállalkozásra számítanak” – tudatta.