Bebizonyosodott: Ukránok lőtték a lengyeleket

Lengyel nyomozók megállapítása szerint Ukrajnából indították el a kelet-lengyelországi Przewodów településen tavaly novemberben becsapódott rakétát – erősítette meg csütörtökön Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter újságírók kérdésére lublini látogatásán.

A miniszter hozzátette, hogy a rakétát még a Szovjetunió fennállása alatt gyártották Ukrajnában, és egy ukrán alakulat indította el ukrán területről. Sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajna több hónap óta nem működik együtt a lengyel hatóságokkal. Pedig a lengyel ügyészek „egészségüket és életüket is kockáztatva” segítettek Ukrajnának az orosz erők által elkövetett háborús bűncselekmények helyszíni dokumentálásában – jegyezte meg. „Mindig tiszteletben tartottuk az ukrán jogot, és figyelembe vettük elvárásaikat” – tette hozzá.

A przewodówi rakétabecsapódást érintő vizsgálatban az ukrán fél nem volt együttműködő. „Nem hiszem, hogy erről ügyészségi szinten döntöttek volna, inkább magas, állami szinten történt politikai döntésről van szó” – jelentette ki Ziobro.

Tavaly november 15-én a Przewodów településen becsapódott rakéta két lengyel állampolgár halálát okozta.

Két nappal később Piotr Müller lengyel kormányszóvivő közölte: a lengyel és a szövetséges nyomozók által a helyszínen összegyűjtött minták arra utalnak, hogy a rakétabecsapódást Ukrajnának az orosz támadással szembeni védelmi tevékenysége okozta. Müller már akkor szovjet gyártmányú ukrán rakétát említett.

A Rzeczpospolita lengyel napilap kedden forrás megnevezése nélkül azt írta: a lengyel nyomozók az ukrán fél együttműködése nélkül, egy komplex, titkosított eljárás során megállapították a rakéta elindításának pontos helyét, és kizárták, hogy az orosz vagy fehérorosz lett volna. Az ügy lezárásához azonban az ukrán félnek a jogi segítségnyújtás keretében adandó válaszai is szükségesek – írta a lap.

Mint ismert a rakétabecsapódás után az első hírek arról szóltak, hogy orosz rakéta csapódhatott be Lengyelországba. Mivel egy NATO országról van szó a hír nagy riadalmat kelletett világszerte.

Joe Biden amerikai elnök rögtön a becsapódás után kijelentette, hogy a rakéta röppályája alapján „nem valószínű, hogy a Lengyelországot eltaláló rakétát Oroszországból lőtték ki”.

Ennek ellenére Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még másnap is az ellenkezőjét állította.

„Nincs kétségem afelől, hogy ez nem a mi rakétánk vagy rakétatámadásunk volt”

– szögezte le az ukrán államfő.

Az oroszok kezdettől kezdve provokációnak minősítették az esetet.

„Nincs kétségem afelől, hogy ez nem a mi rakétánk vagy rakétatámadásunk volt” – szögezte le az  Zelenszkij a történtek után egy újságírókkal folytatott televíziós beszélgetés közben. Elmondta, hogy megkapta az ukrán hadsereg, illetve a légierő parancsnokságának jelentéseit, és „nem tud nem bízni bennük”.

Zelenszkij meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna részt fog venni az eset kivizsgálásában. „Azt akarom, hogy tisztességesek legyünk, és ha ez a mi légvédelmünk működése közben történt, akkor erre bizonyítékot akarok” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a legfontosabb a vizsgálat lefolytatása, amelyben Ukrajna is részt kíván venni,

és betekintést akar a többi résztvevőnél lévő adatokba. Kifejtette, hogy az ukrán szakembereket már be kellett volna engedni a baleset helyszínére. Szavai szerint azonban Ukrajna még nem kapott felkérést a lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálására.

„Nem mondhatjuk ki a végső következtetéseket? Van jogunk a nyomozócsoportba tartozni? Természetesen” – konstatálta az elnök. Zelenszkij nehezményezte, hogy bár szerinte Ukrajna egész Kelet-Európa „élő pajzsa”, ő ezt még nem hallotta a Nyugattól.

Mint ismeretes két ember meghalt Lengyelországban, amikor az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba. A két becsapódott rakéta ügyében a lengyel hatóságok nyomozást indítottak el.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök összehívta a nemzetvédelmi bizottságot is. Korábban rakétatalálat érte a Barátság kőolajvezeték egyik szivattyújának áramellátását biztosító transzformátort is, az eseményekre reagálva pedig Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a Védelmi Tanács ülését a Karmelita kolostorba.

A NATO-tagországok védelmi miniszterei folyamatosan kapcsolatban álltak, az amerikai elnök pedig arról adott tájékoztatást, hogy a rakéta röppályája alapján

„nem valószínű, hogy a Lengyelországot eltaláló rakétát Oroszországból lőtték ki”.

– nyilatkozta Biden. Joe Biden hangsúlyozta: mindaddig nem akar konkrét állítást megfogalmazni, amíg teljesen ki nem vizsgálták az incidenst, azonban

„a rakéta röppályája alapján nem valószínű, hogy Oroszországból lőtték ki”.

Három amerikai tisztviselő is megszólalt az ügyben. Az Associated Press-nek elmondták, hogy az első megállapítások szerint a Lengyelországba csapódott rakétát az ukrán erők lőtték ki egy érkező orosz rakétára. Hozzátették: az ukránok egy, az elektromos infrastruktúrájuk ellen irányuló orosz rakéta ellen próbáltak védekezni.

Az orosz védelmi tárca provokációnak nevezte azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint orosz rakéták csapódtak be Lengyelország területére, elmondásuk szerint ezeknek a kijelentéseknek a célja a konfliktus eszkalációja.

„A lengyel média és tisztviselők nyilatkozatai a Przewodów község közelében állítólagosan becsapódott orosz rakétákról szándékos provokáció a helyzet eszkalálása érdekében. Az ukrán-lengyel államhatár közelében egyetlen célpontra sem mértek csapást orosz fegyverek”

– hangzott a tárca közleménye. A védelmi minisztérium szerint a roncsoknak, amelyeket a helyi médiában bemutattak, semmi közük az orosz fegyverekhez.

Az incidens azt követően történt, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktus februári kirobbanása óta a legnagyobb szabású rakétatámadását hajtotta végre Ukrajna ellen. A támadások fő célpontjai ukrán energetikai infrastruktúrák voltak.

A lengyel területen történt rakéta becsapódás miatt elmarad Rishi Sunak brit miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója. Brit tisztviselők szerint a lengyelországi fejlemények következtében megváltozott a vezetők időbeosztása.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán azt írta: „Higgadtságra van most szükség”.

Németország érdekében állhat, hogy megromlott a viszony a lengyelek és az ukránok között, legalábbis így gondolja egy lengyel politológus. Lassan mindennapossá válik az üzengetés a két ország között. Úgy tűnik, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hiába látogatott a hétvégén Lengyelországba, Ukrajna az egyik legnagyobb fegyverszállító szövetségesét veszíthette el.

Németország lehet a legnagyobb nyertese a lengyel–ukrán adok-kapoknak. Úgy tűnik, a konfliktus szálait a háttérből Berlin mozgatja – ezt írja a Mandiner egy lengyel politológusra hivatkozva.

Tomasz Grosse szerint ugyanis Berlin azon dolgozik, hogy éket verjen Kijev és Varsó közé, ezzel védve a német vállalatok ukrajnai érdekeit. A politológus szerint a mögött a brüsszeli döntés mögött is német ármánykodás van, ami feloldotta az ukrán gabona importjának tilalmát.

Az Európai Bizottság ugyanis nemrég ismét megnyitotta volna a kapukat az ukrán gabonadömping előtt. Csakhogy Szlovákia, Magyarország és Lengyelország – saját termelőit védve – megtiltotta az ukrán gabona behozatalát.

Az ukrán elnök szinte azonnal közölte, hogy válaszul Ukrajna pert indít a Világkereskedelmi Szervezetnél, sőt importtilalmat is bevezet a lengyel termékekre.

Volodimir Zelenszkij burkoltan oroszbarátsággal is megvádolta Lengyelországot.

Tovább élesedett a konfliktus, amikor a lengyel elnök sem volt hajlandó találkozni az ENSZ-ben Volodimir Zelenszkijjel.

„Egy fuldokló ember rendkívül veszélyes, mert a mélybe rántja az embert” – fogalmazott Ukrajnáról Andrzej Duda lengyel elnök.

A diplomáciai háború kulcsmondatát a lengyel kormányfő mondta ki, amikor megüzente:

nem támogatják tovább a háborút.

„Nem szállítunk semmilyen fegyvert Ukrajnába” – fogalmazott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Vagyis Ukrajna ezzel az egyik legnagyobb támogatóját és szövetségesét haragította magára. Lengyelország ugyanis rengeteg fegyvert és lőszert szállított korábban az ukránoknak.

Volodimir Zelenszkij valószínűleg a békülés szándékával érkezett szombaton Lengyelországba.

„Köszönöm Lengyelország támogatását és szolidaritását” – fogalmazott az ukrán elnök. Csakhogy egyetlen lengyel tisztviselő sem találkozott vele.

Példátlan, hogy egy külső segítségre szoruló ország ennyire durván és agresszíven lépjen fel az őt támogató szövetségeseivel szemben

– erről a Mathias Corvinus Collegium elemzője beszélt az M1-en. Somkuti Bálint szerint a lengyelek erőn felül segítették Ukrajnát, ezért joggal várhattak volna el barátságosabb hangnemet.

„Ezzel a fellépéssel, hogy Ukrajna nem megpróbálta kétoldalú módon, kétoldalú tárgyalások keretében rendezni a gabonavitát, hanem rögtön erőből próbált tárgyalni, és nemzetközi bírósághoz, nemzetközi fórumokhoz fordult, ezzel nagyon mély sebet ejthet ezen a kapcsolaton. Azt még túlzás lenne kiejteni, hogy végzetes vagy végleges, de nagyon mélyet az biztos” – fogalmazott az MCC kutatója.

Az elemző szerint cinikus, amikor a Nyugat a lengyel-ukrán vita kapcsán arról beszél, hogy Kijev elveszítheti szövetségeseit. Hiszen Volodimir Zelenszkij már több támogatóját is bírálta korábban. Az Egyesült Államok azonban akkor nem lépett közbe.