Az ukránok engednek a nyelvtörvény ügyében?

Az ukránok állítólag mindenképp megállapodásra kívánnak jutni a sokat kritizált nyelvtörvény kérdésben az Európai Unióval a tagsági tárgyalások megkezdése előtt. Majd meglátjuk...

Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében Kijev kész megváltoztatni az iskolai nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat – írja az Index a Financial Times információira hivatkozva.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes, Olga Sztefanisina kijelentette,

Ukrajna kész módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényeit annak érdekében, hogy még idén megállapodásra jusson az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

A miniszterelnök-helyettes bejelentése nem véletlen, hiszen épp ez a kérdés vált a legnagyobb akadállyá az Ukrajnával folytatott uniós tagsági tárgyalások megkezdése előtt, a blokk vezetőinek pedig decemberben kell dönteniük a tárgyalások megkezdéséről. A magyar kormány álláspontja szerint a jövőre életbe lépő szabályozás ellehetetlenítené a magyar nyelvű oktatást Kárpátalja magyarlakta részein.

A Financial Times információi szerint az ukrán tisztviselők ezen a héten

kétoldalú tárgyalásokat kezdenek Magyarországgal és Romániával, hogy megpróbáljanak megállapodást kötni az ukrán és a kisebbségi nyelvű oktatás egyensúlyáról a középiskolákban.

„Módosítani fogjuk a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat, és szükség esetén további módosításokat is beiktathatunk, de mindenekelőtt tárgyalásokra van szükség” – fogalmazott Olga Sztefanisina, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, szerinte az etnikai kisebbségeknek meg kell tanulniuk az államnyelvet, vagyis az ukránt, hogy országszerte élni tudjanak a lehetőségekkel.

Ma még egyre inkább elkeserítő a helyzet...

Ellenáll az ukránosítási törekvéseknek a munkácsi magyar közösség, miután a város magyar iskolájának az élére ukrán igazgatót és igazgatóhelyettest neveztek ki. Az új ukrán vezetés első dolga az volt, hogy eltávolíttatta a magyar zászlót, valamint betiltotta a magyar nemzeti jelképek használatát az intézményben. Munkácson nem ez az első hasonló intézkedés, hiszen egy éve a turulmadarat döntötték le a vár bástyájáról, majd pedig a magyar feliratokat szedették le a kistérségben. A magyar kormány magyarázatot vár arra, hogy mindez hogyan történhet meg egy Európai Unióba és NATO-ba igyekvő országban.

A munkácsiak szerint a legsötétebb sztálini időket idézi mindaz, amit az utóbbi időben a város magyarsága ellen elkövet a helyi vezetés. Teszi, teheti mindezt úgy, hogy közben az önkormányzatiságra hivatkozva az államhatalom a kisujját sem mozgatja meg a maroknyi közösség védelme érdekében. Ráadásul az Andrij Baloga polgármester és a hírhedt Baloga-klán vezette városban háborús időben szítanak nemzetiségi konfliktust – mutatta be a munkácsi történetet K. Debreceni Mihály, a közmédia helyi tudósítója.

Majd hozzátette, minden a turulmadár múlt októberi ledöntésével kezdődött a munkácsi vár fokáról, majd az obeliszk elbitorlásával és kisajátításával folytatódott, később a magyar feliratokat és zászlókat szedték le a kistérségben, végül pedig a város magyar iskolájának köztiszteletben álló magyar igazgatóját, Schink Istvánt távolították el az intézmény éléről. Kétszer is megtették úgy, hogy közben a bíróság visszahelyezte székébe.

Nemrég pedig Marija Pauk személyében egy olyan igazgatót neveztek ki az intézmény élére, aki egy kukkot sem tud magyarul, de hogy legyen kivel társalognia, és aki szívesen beszélget is vele, kapott egy ukrán igazgatóhelyettest. A tanévnyitó előtt nem sokkal mindketten kijelentették:

rövid távú céljuk az iskola ukránosítása, a magyar idegen nyelvként oktatása, már most szeptembertől ukrán első osztály indítása, és a tantárgyak egy részének ukrán nyelvű oktatása.

A magyar tantestület határozott tiltakozása ellenére részben visszakoztak, ukrán osztály nem indul még, de a pedagógusok szerint egyértelmű cél a magyar oktatás megszüntetése.

Idén tehát a sokéves hagyományoktól jelentősen eltérően zajlott a Rákóczi-iskola tanévnyitója: reggel a tanintézet udvarán az ukrán állami lobogó és az oktatási intézmény zászlaja mellől hiányzott a magyar zászló, nem csendült fel a magyar himnusz, és a csengőről is lekerült a nemzeti színű szalag. Az iskola magyar tantestülete, valamint egykori tanárok és szülők nemzeti színű gyertyákkal az udvar közepére vonultak, és csöndben, szinte farkasszemet néztek az új iskolavezetéssel, csendes tiltakozással fejtették ki véleményüket a kialakult helyzetről. Popovics Zente végzős tanuló elszavalta Reményik Sándor Templom és iskola című versét, végül a tömegből kivált egy diáklány, és piros-fehér-zöld színű gyertyát helyezett el a feszület mellé az asztalra, az iskola ukrán vezetői elé.

A sajtó megkérdezte Marija Pauk megbízott igazgatót, hogy a magyar közösség miért nem gyakorolhatta a jogait az ünnepségen, mire a válasz lesújtó volt:

„Jelenleg még Ukrajnában élünk. Az állami szimbólum, a címer, a zászló és a himnusz ukrán, ezért Ukrajna-szerte csak ilyen zászlók lesznek. Mi csak a törvényeket alkalmazzuk, Ukrajnában élünk, és ukrán szimbólumokat használunk”

– zárta európainak nem mondható és sovinizmussal átitatott gondolatait az igazgatónő. Ez a nyilatkozat egy intézmény vezetőjétől már csak azért is sértő, mert köztudott, hogy az ukrán törvények és az alkotmány is biztosítja a kisebbségek számára a szabad szimbólumhasználatot.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az ügy kapcsán így fogalmazott: „Magyarország 32 éve elsőként ismerte el az újonnan létrejött, független Ukrajnát. Ukrajna pedig most a jogszűkítő ukrán törvényekkel asszimilációra vagy távozásra kényszerítené az 1100 éve a szülőföldjén élő magyarságot. Határozott gyakorlati intézkedéseket várunk Kárpátalja megye vezetésétől és Zelenszkij elnöktől.”

Az államtitkár álláspontjával nagyon sokan egyetértenek Kárpátalján.