Dupla bűn, hogy Ukrajna blokkolja a kőolajszállítást

Duplán bűnnek számít az, hogy Ukrajna egy eddig megbízhatóan működő, kiszámítható, Magyarország számára kulcsfontosságú szállítási útvonalat blokkol – fejtette ki a külgazdasági és külügyminiszter szombaton Budapesten.

Szijjártó Péter a Védelmi Tanács ülésén ismertette, az Iránt ért izraeli-amerikai támadások nyomán sajnos a közel-keleti események egyértelműen az eszkaláció irányába mutatnak, ezt erősítették meg azok a telefonhívások, amelyeket a térségbeli külügyminiszter-kollégákkal folytatott le az elmúlt órákban.

A közel-keleti biztonsági helyzet romlásának és az Irán elleni támadásoknak van, illetve a jövőben hosszú távon is lehet egy súlyos következménye a globális energiapiacok működésére és az energiaárak alakulására világszerte – hangsúlyozta.

A helyzet ugyanis az, hogy bár Irán részben az infrastruktúrájának elöregedettsége, részben a vele szemben érvényben lévő szankciók miatt jóval kevesebb kőolajat és földgázt bocsátott a világpiacra, mint azt a készletei lehetővé tennék, de ezzel együtt is a Közel-Kelet térségében, valamint az ázsiai és Európa-Ázsia határán lévő területeken az iráni energiahordozók fontos szerepet játszanak egyes nagy országok energiaellátásában.

Ebben a helyzetben Oroszországra, amely az elmúlt időszakban jelentős mértékben csökkentette az Európába irányuló energiakivitelét, nagyobb szerep hárulhat a világpiac ezen részén, ami a közel-keleti és az eurázsiai térséget illeti

– mutatott rá.

Hozzátette, ebben a helyzetben, amikor adott esetben radikálisan átalakulhatnak a szállítási útvonalak, ebben az esetben, amikor rendkívüli bizonytalanság övezi a globális energiapiacot, ebben az esetben, amikor a globális ármozgásokat senki nem tudja igazából előrejelezni vagy kiszámítani duplán bűnnek számít az, hogy Ukrajna egy eddig megbízhatóan működő, kiszámítható, Magyarország számára kulcsfontosságú szállítási útvonalat blokkol.

„A Barátság kőolajvezeték minden valódi ok nélküli blokkolása ebben a globális biztonsági helyzetben duplán bűnnek számít Magyarországgal szemben”

– erősítette meg Szijjártó Péter. Hozzátette, békés, normális, kiszámítható körülmények közepette is teljes mértékben indokolatlan és politikai zsarolás az, amit az ukránok csinálnak, így viszont duplán bűn, hogy a globális biztonság és a globális energiapiac működése gyakorlatilag tele van bizonytalanságokkal, ezért határozottan felszólítjuk az ukránokat, fejezzék be a szórakozást!

„Ma reggeltől új helyzet van a világon, a közel-keleti biztonsági helyzet romlása a globális energiapiac abszolút bizonytalanságához vezet. Ilyen esetben eddig megbízhatóan működő, fontos szállítási útvonalak blokkolása dupla bűnnek számít. Felszólítjuk őket, hogy fejezzék be, nyissák újra a Barátság kőolajvezetéket Magyarország irányába”

– mondta Szijjártó Péter.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal, hogy lezárta a Barátság kőolajvezetéket olajblokád alá vette Magyarországot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén szombaton Esztergomban.

Hozzátette, ezt az olajblokádot mi le fogjuk törni, nem fogadjuk el, amit Zelenszkij követel, hanem visszautasítjuk. Ezt a „csatát” meg fogjuk nyerni – jelentette ki a miniszterelnök. Megjegyezte, azt tanulta, ha egyszer megzsarolnak, mindig megzsarolnak, és „ha az elején nem állsz bele, másodszor, harmadszor már késő lesz”. Ezért az elején kell világosan megmondanunk, hogy Magyarországot nem lehet zsarolni, Magyarországot nem lehet tönkre tenni – hangoztatta a kormányfő.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szombaton a százhalombattai finomítóban megtudta,

az ukránok bár „hitegettek minket hetek óta”, de kiderült, hogy szó sincs arról, hogy újra akarnák indítani a Barátság kőolajvezetéket.

Hangsúlyozta, úgy tudják, semmilyen technikai akadálya nincs annak, hogy ezen a vezetéken olaj érkezzen Magyarországra, itt valami más van a háttérben.

A miniszterelnök arra is rámutatott, hogy a százhalombattai finomító ráadásul nem tud akármilyen olajat finomítani, csak bizonyos fajtákat tud feldolgozni. Ha nem ismernénk az ukránokat – „ide értve az elnököt is, aki megéri a pénzét” – és nem készültünk volna fel erre a lehetőségre, nem járattuk volna csúcsra a tartalékainkat, akkor nagy bajban lennénk, a benzin ára akár ezer forint fölé is fel tudna menni – mondta.

Orbán Viktor beszéde elején emlékeztetett, hogy a kormánypártok 2010 óta mindegyik választást mindegyik választókerületben megnyerték Komárom-Esztergom vármegyében, ezért itt a cél nem a kétharmad, hanem a háromharmad. Felidézte ugyanakkor, hogy a 1990 és 2010 között lezajlott öt választáson két jobboldali és három baloldali győzelem született, azaz ez „folyamatos csatatér”, amit „jó észben tartani (.), az ilyesmi pedig nem múlik el hamar”.

Közölte, hogy bár folyik egy „pszichológiai hadviselés”, és „el akarják velünk hitetni, hogy ez a választás már eldőlt”, érdemes figyelmeztetni az ellenfeleket és a nekik dolgozó bérelemzőket arra, „nehogy túlszaladjanak a 100 százalékon”, mert „az már törvénytelen”. Kiemelte, hogy a vármegyében méréseik szerint Bencsik János 6 százalékkal, Czunyiné Bertalan Judit 8 százalékkal, míg Erős Gábor „csak egy kicsivel” vezet, esetében pedig az orrhossznyi előnyből utcahossznyit kell csinálni.

Orbán Viktor: Le fogjuk őket tolni a pályáról

Mindenki végezze el a vállalt feladatát, akkor „le fogjuk őket tolni a pályáról” – biztatta közönségét Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: Csongrádon nézte az aláírásgyűjtés állását és azt látta, hogy a média által keltett ellenkező benyomás dacára „nekünk sok, nekik kevés” jut; ahogy egy helyi aktivista mondta az ellenzékről, „nekik látványpékségük van, nekünk meg kenyérgyárunk”. Orbán Viktor kijelentette, az ellenzéki oldalról megtámadják, lerohanják, megfélemlítik azt, aki nem ért velük egyet, és ez ellen védekezni kell, majd jelezte: „jelenleg 230 ezer hadrendbe állított digitális harcosunk van, akik bármikor, bárhol hajlandóak kiállni”.

Az elmúlt tíz évben Komárom-Esztergom vármegye ipari teljesítménye a háromszorosára nőtt, a 4,8 százalékos munkanélküliség 2,5 százalékra esett; aki dolgozni akar, az dolgozhat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén Esztergomban.

A kormányfő kiemelte: a kormányzat hármasával építi ki az ipari centrumokat, ami azt jelenti, hogy Komárom-Esztergom vármegyét Fejérrel és Győr-Moson-Sopronnal alakították egy ipari övezetté; a vármegye az ország ipari értékének harmadik legmagasabb mennyiségét állította elő.

A vármegyébe hoztak 146 nagyberuházást, amihez 160 milliárd forintos támogatást biztosítottak – jelezte, hozzátéve: 13,5 ezer munkahelyet hoztak létre, 24 ezret pedig megvédtek a koronavírus-járvány idején.

Orbán Viktor szerint van egy olyan illúzió, különösen baloldali liberális körökben, hogy a gyáripar és a munkások a múlthoz tartoznak, de „olyan gazdaság nincs, amiben nincs ipar, amiben nincsenek melósok, nincsenek szakmunkások,” akik a munkájukkal viszik a hátukon a nemzetgazdaságot.

Kijelentette: az iparnak van jövője, a fiatalok pedig jól teszik, ha minél nagyobb számban akarnak jó szakmunkásokká válni.

A miniszterelnök elmondta, hogy az Esztergom-Budapest vasútvonalat nyolcvanmilliárd forintból fejlesztették, 2020-ra felépítették a monostori Duna-hídat, a Magyar Falu Program keretében pedig az esztergomi járás települései kaptak 3,3 milliárd forintot.

A kormányfő bejelentette, hogy az M100-as autóút húsz kilométer hosszú szakaszát a következő két és fél évben megépítik és összekötik az M1-essel. Egymilliárd forintból felújítják a város állami fenntartású útjait és a polgármesterrel „kezet ráztunk arra, hogy megépítjük” az új esztergomi Duna-hidat – sorolta. Kiemelte, hogy a gátrendszer első ütemét megcsinálták 14 milliárd forintból, a második ütem tavasszal indul, és egy új kis-Duna-sétány is épül.

Kétszeres bűn, hogy Magyarországot elzárták az olcsó kőolajtól

Orbán Viktor azt mondta, hogy a mikor a világban mindenütt az a veszély fenyeget, hogy nő az energia ára, kétszeres bűn, kétszeres veszély az a lépés, hogy Magyarországot elzárták az olcsó kőolajtól.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy szombat reggel Százhalombattán kezdett, mert a héten elrendelték a kiemelt fontosságú energiainfrastruktúra létesítményeinek katonai védelmét. Elmondta, Esztergom felé utazva kapta meg az Irán elleni légicsapásokról szóló első elemzéseket.

A kormányfő rámutatott arra, hogy

Irán a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője, Kína olajellátásának 15 százalékáért felelős. Valamint ott van egy szoros, amelyen keresztül a többi arab ország olaját is kiviszik a világpiacra tankereken, és ezt a szorost le lehet zárni – fogalmazott, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy jelentős világpiaci energiaár-emelkedés fenyeget.

Bejelentette, szombaton a Védelmi Tanács ülésén mérik fel a veszély pontos mértékét.

Az ukránok úgy döntöttek, hogy leválasztják Magyarországot az olcsó orosz energiáról – közölte a kormányfő, hozzátéve: a gázt már korábban elzárták, de azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek köszönhetően meg tudták oldani, déli irányból tudnak behozni gázt.

Amit Volodimir Zelenszkij tett, az összes magyar ember ellen tette

Orbán Viktor később hangsúlyozta, hogy az olajon megtermelt pénz egy tekintélyes részét a Mol a rezsicsökkentési alapba ajánlja fel, ezért a rezsicsökkentéshez szükséges támogatást részben ebből fizetik. Ha az olaj megáll, akkor a rezsicsökkentésre sem lesz elegendő pénz – fogalmazott Orbán Viktor. Amit Volodimir Zelenszkij tett, azt nem a magyar ipar, nem a Mol ellen, hanem az összes magyar ember ellen tette – jelentette ki.

Elmondta, hogy pénteken beszélt a szlovák miniszterelnökkel, mert a szlovák ellátás össze van kötve a magyarral, a Zelenszkij-féle olajblokád őket is sújtja.

Robert Fico miniszterelnök ezt követően beszélt Volodimir Zelenszkijjel és elmagyarázta neki, hogy tönkreteszi Szlovákiát és Magyarországot ezért kérjük, hogy nyissa meg a vezetéket, amire nemet mondott

– emelte ki. A szlovák kormányfő azt az előzetesen egyeztetett javaslatot tette, hogy egy szlovák-magyar-uniós-ukrán vizsgálóbizottságot küldjenek ki a helyszínre, de ezt Volodimir Zelenszkij a leghatározottabban visszautasította – közölte Orbán Viktor.

Orbán Viktor azt mondta: meg vagyunk zsarolva. Az első lehetőség, hogy tudomásul vesszük Zelenszkij követeléseit, leválasztjuk magunkat az olcsó olajról, és valamilyen megoldás után sokkal magasabb árszinten veszünk olajat.

Van, aki ezt az álláspontot képviseli Magyarországon, a Tisza Pártnak ez az álláspontja – közölte. Szerintük el kell fogadni Zelenszkij követeléseit, hiszen az ő energetikai programjuk szíve közepe, hogy Magyarországot le kell választani az orosz olajról. Hát most megtörténik, „legyártják nekik az ukránok a programjukat” – tette hozzá

Ha olyan kormányod van, ami az elején befogadja az ellenség követelését és nem csatázik, hanem megadja magát, az sose nyer semmit, először ő, aztán mi mindannyian veszíteni fogunk. Tehát az első és legfontosabb dolog, hogy akarjuk megnyerni ezt a csatát – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő ismertette: először is leállítottuk az összes dízelszállítást, amit Ukrajnába küldtünk, a másik lehetőség, amit nem vetettünk még be, hogy leállítjuk a Magyarországról Ukrajnába menő villamosenergia-szállítást is. A szlovákok és a magyarok adják az ukrán villamosenergia-import 40 százalékát – magyarázta. Hozzáfűzte: ezt azért nem vetettük be azonnal, mert a határ másik oldalán is magyarok vannak, és ezt csak a legvégén fogjuk használni, ha szükséges, nem pedig most az elején.

Ezek után bejelentette, hogy Magyarország blokkolja a 90 milliárd eurónyi, ukránoknak szánt uniós kölcsönt, és bejelentette, hogy a most elfogadás alatt álló, huszadik, Oroszországgal szembeni szankciós csomagot sem vagyunk hajlandóak elfogadni. Azt is bejelentették, hogy a következőkben egész addig, amíg az olajszállítás újra nem indul, semmilyen egyhangúságot igénylő, ukrán érdeket szolgáló uniós döntést nem fog Magyarország jóváhagyni – erősítette meg.

A rezsicsökkentés nem magától értetődő dolog

A kormányfő felhívta rá a figyelmet, hogy a rezsicsökkentés nem magától értetődő dolog, a gazdaságpolitika különböző elemeit az adótól az energiapolitikáig úgy kell összeilleszteni, hogy a végén rezsicsökkentés jöjjön ki.

Mi, magyarok éves átlagban 250 ezer forintot fizetünk a rezsire, a lengyelek fizetnek 900 ezer forintot, a csehek egymilliót – mondta. Ha elvennék a rezsicsökkentést, az olyan lenne, mintha elvennének egy havi átlagjövedelmet – mutatott rá Orbán Viktor. Ezért nem mindegy, hogy az ukrán zsarolásnak és követeléseknek engedő kormányunk lesz, vagy olyan, amely megharcol Magyarországon az olcsóbb benzinért és megharcol a rezsicsökkentésért – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy

ha nem tud a Mol hozni olcsón orosz olajat, akkor máshonnan kell hoznia, például a Shelltől, „ami egyébként a háború alatt a legnagyobb profitot tette zsebre”. Ha valaki nyert a háborún, azok a nagy nyugati energiacégek, élen a Shellel.

„Ők a háború kutyái. Ők szedték meg magukat más emberek szenvedésén” – fogalmazott.

Hozzátette: amikor kimegy innen az olcsó olaj, ők behozzák a drágát, azon nekik profitjuk lesz, azon ők nyernek, meg akik ott dolgoznak, meg akiket onnan ide küldtek, és akiknek részvényeik vannak. Ez itt a valóság. A végén minden a pénzről szól – jelentette ki a kormányfő.

Arra a kérdésre, hogy április 12-ig vajon újra fog-e indulni a kőolajszállítás a Barátság vezetéken, Orbán Viktor kijelentette: arra érdemes fogadni, hogy erre csak a választás után lesz esély.
A dolgok mögött éppen az húzódik meg, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon – vélekedett, kifejtve, hogy vannak arra utaló jelek, miszerint Brüsszel és Kijev megegyezett, s mindketten egy ukránbarát kormányt akarnak.

Mindez azért lehetséges, tette hozzá, mert Magyarország, a magyar kormány „nagyon komoly akadályt jelent a háborús európai vezetők számára”, ugyanis „mi vagyunk az egyetlenek, akik nem adunk fegyvert, pénzt, és soha nem is fogunk adni katonát sem”, miközben „ők adják a pénzt, adják a fegyvert és már aláírták a megállapodásokat, hogy majd adnak katonát is” – húzta alá.

A kormányfő szerint az európai vezetők fő problémája az, hogy „olyan politikát visznek, ami mögött nincs ott a saját népük”, ezért számukra veszélyes Magyarország. Az európai emberek azt látják Magyarország példáján keresztül, hogy „lehet másképpen gondolkodni”, a problémát másképp megközelíteni és viselkedni – mondta.

Úgy vélte, Magyarország az EU nézőpontjából nem a mérete, hanem a példaadása miatt veszélyes, ugyanis azt mutatja meg, hogy „így is lehet”. „A nép egyszer fölteszi a kérdést, miért nem csinálják azt, amit a magyarok”, ahogy föltették a migráció kérdésében is – emlékeztetett.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen az esztergomi Suzuki Arénában 2026. február 28-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)

Kijelentette: „el akarják takarítani ezt a veszélyes példát, el akarják takarítani az útból Magyarországot”, és „megegyeztek a brüsszeliek, a kijeviek meg a Tisza, hogy ezt együtt végre fogják hajtani”. Ehhez szerintük az egyetlen eszköz, hogy „gazdasági káoszt idéznek elő Magyarországon” – mondta Orbán Viktor.

A zsarolás mögött tehát valójában egy átgondolt szándék húzódik meg

A miniszterelnök azt mondta: a gazdasági káosszal azt szeretnék elérni az ország ellenfelei, hogy legyen drágább az üzemanyag, növekedjen az infláció, ezért pedig a kormányt hibáztassák az emberek. A zsarolás mögött tehát valójában egy átgondolt, a nemzeti magyar kormányt eltakarítani akaró szándék húzódik meg – szögezte le. Éppen ezért „nekünk itt április 12-én egy olyan csatát kell megvívni, ahol egyszerre kell legyőznünk a Tiszát, Zelenszkijt és Ursula von der Leyent” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, „nehéz csata lesz az ukránok elleni”, hiszen ők „mindenre képesek”, 2022-ben például „felrobbantották a németek gázvezetékét”, ráadásul „Ukrajna elég mélyen beépült már az európai politikába”.

Kiemelte, hogy Zelenszkij követelésének visszautasítása, a zsarolásokkal szembeni ellenállás, az olajblokád letörése olyan komoly vállalások, amelyekhez „nemzeti egységre van szükség”, hiszen „azért nyertük meg a migrációról szóló vitát is (.), mert a magyar nemzet egységes volt; ez a kulcsa mindennek” – húzta alá.

Brüsszel és Berlin verte szét a V4-et, de jövőre, a lengyelországi választások után helyreállhat az együttműködés

– jelentette ki Orbán Viktor.

Kiemelte: az zavarta őket, hogy annyira megerősödött ez a számos kérdésben azonos érdekekkel bíró 75 milliós országcsoport, hogy a vitás kérdésekben a francia elnöknek és a német kancellának meg kellett egyeznie velük. Ez a négy ország együtt nem megkerülhető tényező az európai politikában – szögezte le, hozzátéve, hogy ezen államok nélkül nincsen se német, se európai gazdaság.

Orbán Viktor kitért arra: a korábban „Brüsszel és Berlin által megbuktatott” szlovák és cseh miniszterelnök már visszaszerezte hivatalát, a 2027-es lengyelországi választások után pedig újra összeáll a V4, és akkor „újra minden csatát meg fogunk nyerni”.

Felhívta a figyelmet: aki a nyugat-európai sajtót követi, azt látja, hogy bár sok ügyben vagyunk együtt a szlovákokkal és a csehekkel, ott még mindig az elszigetelt Magyarországról írnak, mert nem fogadják el, hogy ezekben az ügyekben regionális érdekekről van szó, „nem egy renitens tízmilliós magyar állam hóbortjáról”.

Egy új európai biztonsági rendszerre is szükségünk van az összeomlott helyett

Azt hangsúlyozta: kormányt lehet buktatni Brüsszelből, de kormányozni nem; megemlítette, korábban „brüsszeli” vezetőt ültettek a másik három állam kormányának élére, „most úgy gondolják, hogy a melót be kell végezni, meg kell buktatni Magyarországon a nemzeti kormányt, és be kell tenni a helyére a Tiszát; ezt csinálják”. Nemcsak ukrán-orosz békére van szükségünk, hanem egy új európai biztonsági rendszerre is az összeomlott helyett – közölte Orbán Viktor.

A kormányfő kiemelte: az új rendszer része kell, hogy legyen egy hosszú távon is biztonságot adó erőegyensúly, ezen belül pedig egy fegyverzetkorlátozási egyezmény, mert így érhető el, hogy észszerű keretek között legyen a hadseregre költött összeg.

Hozzátette, a növekvő katonai kiadások olyan fontos területekről vennék el a forrásokat, mint az egészségügy vagy a gazdaságfejlesztés. Nem Amerikával kell lépést tartanunk, de a szomszédokkal lépést kell tartanunk. Merthogy az ördög nem alszik. És ezért nekünk az ország biztonsága érdekében folyamatosan azon a fegyverzeti szinten kell lennünk, mint a minket körülvevő országoknak – jelentette ki.

A drónok hadi felhasználásának elterjedéséről jelezte: fel kell készülnünk arra, hogy egy ukrán-magyar konfliktusban „ilyen drónok megjelenhetnek Magyarország területén”. Az ilyen eszközöket elhárító rendszerek hazai kiépítéséről szólva elmondta: „ez a képességünk megvan, és ezt a képességünket fejleszteni kell”

Magyarországgal szemben nem engedhetnek meg az ukránok maguknak olyasmit, ahogy Volodimir Zelenszkij beszél velünk

– jelentette ki Orbán Viktor. Így nem lehet beszélni, aki megpróbálja, „az rá fog fázni, aki belénk harap, annak belénk törik a foga” – szögezte le. Ez nem személyes ügy, hanem nemzeti önbecsülés kérdése – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy 2024. nyarán, amikor Magyarország adta az EU-s elnökséget, akkor egy békemisszió keretében elutazott Kijevbe, ahol hosszan tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel, akinek vitt egy javaslatot és kérte az ukrán elnököt, hogy azt ragadja meg.

Orbán Viktor közölte, felkínálta, hogy közösen hajtsák végre a tervét, mert úgy látta, hogy az ukránok vesztésre állnak, az idő ellenük dolgozik, a helyzetük egyre rosszabb lesz, az oroszok pedig tovább bírják fegyverrel és katonával.

Hozzátette, akkor azt is elmondta, hogy Donald Trump nyerni fog és kilép a háborúból, csak az európaiak maradnak Ukrajna mögött, viszont Európa csak néhány évig bírja a finanszírozást, mert nincs pénz. A kormányfő ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy az ukrán államot is Brüsszelből tartják fent, az ukrán nyugdíjakat, egészségügyet és iskolákat az európaiak fizetik.

Szavai szerint 2024-ben azt mondta az ukrán elnöknek, hogy neki vannak gondolatai arról, hogy hogyan kellene az ügyet „a béke felé vinni”. Volodimir Zelenszkij azt felelte, hogy tévedés amit mond, mert győzelemre állnak, az idő az ő oldalukon van, majd „meglátjuk, hogy mit csinál” az amerikai elnök, az európaiaknak pedig nem kerül olyan sok pénzébe Ukrajna támogatása. „Kértem egy kávét és mondtam, hogyha mégis szükség lenne rá bármikor a jövőben állok rendelkezésre, mert úgy érzem a mai lehetőséget kimerítettük” – fogalmazott.

Orbán Viktor hangot adott annak a véleményének, hogy ha újra leülne Volodimir Zelenszkijjel és kérné, hogy beszéljenek a békéről „attól tartok ugyanezt mondaná”. Azt, hogy nyerésre állnak, az idő az oldalukon van, az amerikaiak direktbe nem adnak pénzt, de majd ott is lesz félidős választás, Európa bírja, ők meg adják a vérüket, mindenki jól jár, „ők a hősiességükért kapják a pénzt, mi pedig azért adjuk a pénzt, hogy ők meg harcoljanak az oroszok ellen” – fogalmazott.

A kormányfő hozzátette, miután ő erre ismét nemet mondana és nincs értelme ezt a vitát folytatni, ezért Volodimir Zelenszkij elzárta az olajvezetéket. Azért, hogy eltakarítsa az útból a nemzeti kormány és egy „ukránbarát Tisza-kormányt csináljon” Magyarországon, ahol Brüsszel és ők együtt fognak tapsolni az európai értékeket hangoztató ukránbarát politikai beszédeknek – jelentette ki Orbán Viktor.

Azt a tudósítást szeretnék látni a magyar parlamentből, amikor a miniszterelnök feláll, és azt mondja, hogy egy korszak véget ért és mostantól támogatjuk Ukrajnát, Ukrajna a barátunk, adunk fegyvert, adunk pénzt, mindent megszavazunk, amit Brüsszel kér, és együtt fogjuk legyőzni az oroszokat. Ezt a miniszterelnöki beszédet várják Brüsszelben, de „ilyen beszédet tőlem, amíg életben vagyok biztos nem várhatnak” – jelentette ki.

A család a legfontosabb dolog

Hozzátette: próbálja segíteni a fiatalokat abban, hogy ők is lássák be, hogy a család a legfontosabb dolog. Csak azt tudom mondani minden fiatalnak, hogy keressen társat, alapítson családot, és szeresse a hazáját, és akkor minden rendben – mondta a miniszterelnök. Arról is szólt, hogy március végén az amerikai elnök Kínába megy, „és ott nagy dolgok fognak történni”, komoly lépések történnek a világ helyzetének stabilizálása érdekében.

Jelezte: az orosz-ukrán háborús helyzet rossz, és egyre rosszabb lesz. Nem voltunk még közel a közvetlen katonai konfliktushoz sem annyira, mint most – jelentette ki. A miniszterelnök megjegyezte: az amerikaiak „kijöttek” Ukrajna katonai támogatásából, és lassan ki fognak jönni a diplomácia erőfeszítésekből is. Azonban nagyobb bajnak nevezte, hogy az EU meg befele megy. Az uniós vezetők nem miniszterelnöki csúcstalálkozókat tartanak, az már „haditanács” – mondta, hozzáfűzve, hogy „ott csak arról van szó, hogy ez a mi háborúnk”.

Komolyan gondolják, hogy ők le akarják győzni Oroszországot Ukrajna területén – emelte ki, és – mivel a legnagyobb nukleáris arzenálja az egész világon Oroszországnak van – az egészet rendkívül felelőtlennek, sőt „Istenkísértésnek” nevezte.

Arról is beszélt, az unió nagy államai arról írtak alá megállapodást, hogy katonákat fognak küldeni Ukrajnába, és ami a legrosszabb hír, hogy Ukrajnát meg hozzák befele az unióba. Nem szándékokról beszélünk, dokumentumokról, le van írva, hogy 2027-ig föl kell venni a Ukrajnát az Európai Unióba – emlékeztetett.

Orbán Viktor azt mondta: biztos abban, amikor elzárták az olajvezetéket, akkor tudták, hogy mi erre válaszlépéseket fogunk tenni. Pontosan tudták, hogy a pénzügyi támogatást se fogjuk megadni – ez okoz átmeneti zavart – Brüsszel viszont megígérte nekik, hogy ezt majd kijátssza, áprilisig megoldja, hogy ez a pénz odamenjen, „áprilisban a magyar választások után pedig úgyis más világ jön”.

Napirendre is tűzték április 15-ére, három nappal a magyar választások utánra, azt a napirendi pontot, amikor végleg leválnak majd az orosz olajról. Ebből világosan kiolvasható, hogy mire készülnek – jegyezte meg.

Ez az utolsó választás egy lehetséges európai háború előtt

– jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt mondta: az a kormány, amelyiket most megválasztjuk, fog dönteni háború és béke kérdésében 2026 és 2030 között. Ezért kell nekünk olyan kormányt választani, ami nem befele visz bennünket a háborúba, nem adja el Magyarországot „egy tál lencséért, meg három brüsszeli szalonban hátba veregetésért, meg két jó fotóért”, hanem a magyar melósok mellett áll ki, meg a magyar emberek mellett áll ki – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor hozzátette: a történelem arra való, hogy tanuljunk belőle, mert a magyarok megpróbáltak kimaradni már nagy európai háborúkból kétszer is, és nem sikerült. Egy olyan dolgot kell végrehajtani, amihez a szív nem elég, ész is kell, eszközök kellenek, stratégia, meg bátorság, és olyan sikert kell elérni, ha bekövetkezik ez a háború – amire sajnos nagyon nagy az esély – olyasmit kell elérnünk, amit a nálunk jobb képességűek sem tudtak elérni az előző két alkalommal.

Ennek okai közt említette, hogy óriási volt a nemzetközi nyomás, nem tudtak gyűjteni szövetségeseket a kimaradás mellett. Én dolgozok ezen, látják a világ minden részén, ideértve Moszkvát, Kínát meg az európai V4-es államokat is – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A második ok pedig az volt, hogy az ország nem állt föl egységesen a kimaradás mellett. Olyan politikai viták voltak Magyarországon, amikor a legnehezebb döntéseket kellett meghozni, „mint amilyenek most vannak a Tisza és mi közöttünk, vagy még rosszabbak” – mutatott rá.

Orbán Viktor ezért kijelentette: április 12-én nemcsak egy választási győzelemre van szükségünk, hanem egy olyan erejű, olyan nagy arányú, „olyan mély, lelkileg olyan erős” győzelemre van szükség, hogy utána nagyon gyorsan helyre tudjuk állítani a nemzeti egységet, és együtt lehessen fölsorakoztatni az országot amellett a cél mellett, hogy maradjunk ki a háborúból.

Ez a feladat, ami előttünk áll – zárta szavait a kormányfő.