Az ukrán ellentámadás nehéz, de mégis lenyűgöző?

Az ukrán fegyveres erők ellentámadása nehéz, de az elért előrehaladás lenyűgöző, figyelembe véve annak körülményeit – jelentette ki Victoria Nuland megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes a Jaltai Európai Stratégia (YES) nemzetközi fórumon az Ukrinform ukrán hírügynökség hétfői jelentése szerint.

Nuland különösen az ukrán erők déli frontszakaszon kivívott eredményeit tartotta figyelemreméltónak, annak ellenére, hogy az előrehaladás „kilométerről kilométerre halad”. Ennek okát a poltikus abban látja, hogy az orosz erők néhány hónap alatt az elmúlt száz év legnagyobb védelmi rendszerét építették ki az általuk megszállt területek peremén.

„Meg kell értenünk, hogy mire van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy felszámolja ezeket a védműveket, és ezt addig nem tudjuk megtenni, amíg Ukrajna nem száll szembe a védművekkel” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz védekezést az amerikai és az ukrán kormány szoros együttműködésével lehet legyőzni.

Az amerikai kormány igyekszik együttműködni az ukrán vezetéssel, a harcokhoz nagy hatótávolságú tüzérséget, gépesített aknamentesítéshez való felszerelést és más eszközöket is biztosítanak.

A külügyminiszter-helyettes felidézte továbbá, hogy kormánya minden európai, ázsiai és afrikai partnerének kifejtette, milyen negatív következményekkel járna a globális biztonságra nézve, ha Ukrajna nem nyerné meg ezt a háborút.

„Ha Ukrajna nem győz, ha Putyin sikerrel jár, akkor ez a fajta gonoszság általánossá válik az egész világon. Ukrajna a demokrácia jó oldalán áll, és szüksége van a támogatásunkra” – magyarázta.

Az Ukrinform jelentése szerint Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője közben bejelentette, hogy Ukrajna ellentámadása a hideg és csapadékos időjárás beállta után is folytatódni fog.

Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes az ukrán erők délen és keleten végrehajtott újabb sikeres műveleteiről számolt be hétfőn a Reuters brit hírügynökség jelentése szerint. A politikus elmondta, hogy keleten, az orosz csapatok által májusban elfoglalt Bahmut körül csaknem két négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza, ezzel a három hónapja tartó ellentámadás kezdete óta 49 négyzetkilométert szabadítottak fel a város közelében.

Az ukrán csapatok elfoglalták az Avdijivka várostól délre fekvő Opitne település egy részét is, és „részleges sikert” értek el Novomajorszke település közelében Donyeck megye keleti részén – mondta.

A déli frontszakaszon, ahol az ukrán erők az Azovi-tenger felé próbálnak előrenyomulni az orosz erők megosztására irányuló hadjáratban, Kijev 1,5 négyzetkilométert foglalt vissza az elmúlt héten – közölte Maljar.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a júliusi, Vilniusban megrendezett NATO-csúcs fejleményeiről számolt be az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt csütörtökön, ezt követően pedig a képviselők kérdéseire is válaszolt. Noha a parlamenti bizottságban továbbra is elsöprő többségben voltak az Ukrajnát feltétel nélkül támogató hangok, az eddig megszokottakkal ellentétben a szocialisták (S&D) és a liberális Renew csoportjában is akadt olyan képviselő, aki eltért a kánontól. Mivel két olyan csoport politikusai mutatták az elbizonytalanodás jeleit, amelyek megingathatatlannak tűntek a háborúban álló ország támogatására, lapunk Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértőt kérdezte arról, hogy bizonytalanná válhatott-e a Nyugat elkötelezettsége.

Most egyfajta „blame game” zajlik, amelyben az ukránok a Nyugatra, a nyugatiak pedig az ukránokra próbálják hárítani a felelősséget – fogalmazott Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő a hirado.hu kérdésére válaszolva. A szakértő rámutatott, hogy az ukrán seregek tavaszi ellentámadása kapcsán egyértelműen látható a nyugati politika elbizonytalanodása, miután a kezdeti, hatalmas sikert előrejelző narratívákat fokozatosan váltották fel előbb az offenzíva nehézségeit taglaló, később pedig már sok helyen annak kudarcát beismerő értelmezések.

Szokatlan hangok az EP-ben

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtöki brüsszeli látogatása kapcsán érdemes kiemelni, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságában nem várt helyről hangzottak el a háború eredményeit megkérdőjelező mondatok. A szocialisták csoportjában politizáló német Dietmar Köster (S&D), és a liberális Renew Europe frakciójában dolgozó spanyol Javier Nart kérdései nem a megszokott kánont idézték. A német képviselő egyrészt azt kifogásolta, hogy az Egyesült Államok kazettás bombákat adott Ukrajnának, aminek használatát tiltja az ENSZ egyezménye, és amihez az Európai Unió tagállamai is csatlakoztak.

Második kérdésében pedig arra kért választ a NATO-főtitkártól, hogy mi a tervük, amennyiben Ukrajna nem éri el a célját? A képviselő azt is szerette volna megtudni, hogy a NATO-nak mi az elképzelése azzal a háborúval, ahol már látható, hogy csak még többen fognak meghalni, Ukrajna egyre nagyobb területe pusztul el, Európát pedig azzal fenyegeti, hogy tovább terjed.

A liberálisok frakciójában politizáló spanyol Javier Nart pedig kiemelte, hogy szeretné, ha Ukrajna visszaszerezhetné az Oroszország által elfoglalt területeit, valamint azt, hogy az EU és a NATO tagja legyen, de „a realitás más, mint amit látni szeretnék.” A spanyol képviselő kiemelte, hogy amíg Ukrajnában háború van, addig nem lehet a NATO tagja, különben az Atlanti Szövetség háborúban találja magát Oroszországgal.

Majd arra is emlékeztetett, hogy a második világháborúban a német hadsereg sem tudta legyőzni Oroszországot. Mint mondta, az ukránok legfeljebb kisebb eredményeket érhetnek el a frontvonalon, tehát „ez egy befagyott konfliktus, ez a valóság, amit Ukrajnában látunk.”

Az európai narratíva változása mellett az EP külügyi bizottságában az is látható volt, hogy már nem kizárólag az Ukrajna-kérdés dominálta az ülést. Teret kapott a Nigerben és Gabonban történt katonai puccsok problémája és azok negatív hatása, az orosz hadiflotta egyre aggasztóbb fekete-tengeri tevékenysége Bulgária és Románia vonatkozásában, illetve a Nyugat-Balkánon tapasztalható feszültségek is.

Amerikánál pattog a labda

Lapunknak adott válaszában Robert C. Castel elmondta, hogy Ukrajnával kapcsolatban az Egyesült Államok részéről látható bizonytalanság.

„Ukrajna soha nem volt az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági szempontból fontos helyszín. Inkább csak a belpolitikai hadszíntéren jelentett olyan témát, amellyel konszenzust lehetett kreálni és a centrista szavazókat is megszólítani” – mondta a szakértő, majd hozzátette: az amerikai elnökválasztások előestéjén „Ukrajna politikai tőkéből politikai teherré válik.”

Castel arra is figyelmeztetett, hogy a tél még számos nem várt nehézséget tartogathat Kijev számára, hiszen az állam gépezete teljes mértékben a nyugati támogatásoktól függ. Ukrajna sorsát tehát az fogja meghatározni, hogy „gátolja vagy segíti Biden újraválasztását az Egyesült Államokban.” A szakértő kiemelte, hogy a nagy tavaszi ellentámadás kudarca nyilvánvaló, hiába vannak olyan szakértők, akik megpróbálják „szétdumálni.”

„Amerikában nem kizárólagosan a benzinárak döntik el a választásokat”, tehát az ukrajnai politika kudarca elsöpörheti az egész Biden-adminisztrációt.

A szakértő Antony Blinken amerikai külügyminiszter e heti kijevi látogatásával kapcsolatban is megjegyezte, hogy az amerikai kabinet „fejeket követelhetett” Zelenszkijtől. Castel szerint ezt a trendet láthatjuk majd az európai országoknál is, amelyek vezetőit előbb-utóbb megkérdezik, hogy ki hatalmazta fel őket arra, hogy az ország védelmi képességeinek jelentős részét átadják Ukrajnának. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az ukrajnai háború továbbra is téma marad a politikában, és meghatározó kampányeszköz lehet a választások során.

Térvesztés Afrikában

Miután az EP külügyi bizottságának ülésén az afrikai puccsok hatása is megjelent a képviselők kérdéseiben, lapunk arra volt kíváncsi, hogy a Nigerben és Gabonban történt katonai hatalomátvétel újabb front megnyitását jelenti-e a nyugati szövetségesek és Oroszország között? És hogy használhatja-e Oroszország az afrikai feszültségek fokozását arra, hogy a migrációs nyomás erősítésével gyengítse az európai országok képességét Ukrajna támogatására? Ezzel kapcsolatban Robert Castel kiemelte, hogy az afrikai helyzet nem jelenti újabb front megnyitását, és a migráció fegyverként alkalmazásában sincs semmi újdonság.

„Nem értékeljük eléggé, hogy mennyire fontos erőforrás egy háborúban vagy válságban a döntéshozók ideje, ha pedig ezt meg kell osztaniuk különbözők válsággócok között, az komoly hátrányt jelent” – mutatott rá.

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy az ukrán válság alapvetően nem Ukrajnáról szól, hanem a Nyugat dominanciájáról. Mint mondta, ebből a szempontból „nagyon fontos helyszín a nyugat-afrikai hadszíntér is, ahol lemérhető, hogy melyik fél halad előre.” Afrikában pedig „sokkal látványosabb a nyugati szövetségesek térvesztése, mint Ukrajnában.”

A média ereje

Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy a média meddig lehet képes meggyőzni a nyugati közvéleményt, hogy egy olyan külső probléma megoldását támogassa, aminek nincs látható eredménye. Válaszában Robert C. Castel elmondta, hogy a médiában erőltetett narratívát a „makacs tények” dönthetik meg. Rámutatott, hogy a média hiába erőlteti Ukrajna sikerességének magyarázatát, ha közben a menekülteket befogadó országok lakosai folyamatosan tapasztalják az Ukrajnából érkező újabb tömegeket.

„Már láttunk egy sor kormányt megbukni Európában, és ez a trend csak elkezdődött” – fogalmazott, majd hozzátette: a Nyugat által hozott áldozatot igazolnia kellene valamilyen sikernek, máskülönben kellemetlen kérdésekkel fognak szembesülni a felelősök, amit a politikai ellenfeleik ki fognak használni.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter az orosz hadsereg elleni ukrán ellenoffenzíva sikereit méltatta szerdán Kijevben tett látogatása során.

„Jó előrelépéseket láttunk az ellenoffenzíva során” – jelentette ki Blinken ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kuleba külügyminiszterrel tartott megbeszélésén.

Mint mondta, utazásának célja biztosítani azt, hogy Kijev minden szükséges eszközzel rendelkezzen a folyó műveleteihez, hosszú távon pedig a cél Ukrajna elrettentési és védelmi képességeinek erősítése. Hozzátette:

ezzel akarják elejét venni annak, hogy Oroszország később újabb háborút indítson.

Kuleba a kijevi vezetés fő szövetségesének számító Egyesült Államokkal fenntartott jó kapcsolatot méltatta. A két miniszter közösen rótta le tiszteletét az elesett ukrán katonák emléke előtt a Kijev határában lévő egyik katonatemetőben.

Amerikai értesülések szerint Blinken Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik. Blinken az este folyamán bejelentett egy újabb, több mint egymilliárd dollár értékű amerikai segélycsomagot, amely egyebek között 665 millió dolláros katonai és polgári biztonsági támogatást tartalmaz.

„Továbbra is ki fogunk állni Ukrajna oldalán” – hangsúlyozta Blinken. Az amerikai külügyminiszter látogatásával párhuzamosan a Pentagon egy 175 millió dolláros katonai támogatási csomagot jelentett be.

Ez utóbbiban szegényített uránt tartalmazó 120 milliméteres harckocsilövedékek is vannak az Ukrajnának januárban ígért 31 darab amerikai gyártmányú Abrams páncéloshoz. A csomag ezen felül az ukrán légvédelem erősítését szolgáló eszközöket, HIMARS-rakétavetőkhöz való lövedékeket és egyéb tüzérségi lőszereket is tartalmaz.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy ezek a segélyek nem lesznek hatással „a különleges katonai művelet” eredményére. Hozzátette:

Moszkva úgy véli, hogy Washington folytani fogja az ukrán hadsereg támogatását, hogy „az utolsó ukránig folytassa ezt a háborút”.

Az amerikai külügyminiszter Mette Frederiksen dán kormányfővel is találkozott Kijevben. Blinken köszönetet mondott Frederiksennek, amiért Dánia felajánlott F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának, és vezeti az ukrán pilóták átképzését segítő államok csoportját – közölte az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője.