Az oroszok szerint eredménytelen az ukrán támadás

Az ukrán hadsereg dühödten, de eredménytelenül támad – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn Szocsiban újságíróknak.

Sojgu közölte, hogy csak megerősíteni tudja a főparancsnok, Vlagyimir Putyin elnöknek a nap folyamán elhangzott kijelentését, miszerint az ukrán ellentámadás kudarcot vallott.

„Az elmúlt tíz napban (az ukrán egységek) dühödt támadásokat hajtottak végre, nagy erőkkel, nagy reményekkel, szenvedélyes vágyakozással, hogy teljesítsék a parancsokat, amelyek bizonyos települések elérését akarták” – mondta a tárcavezető.

Az állította, hogy a

az ukrán fél vesztségei nagyok, és csak vasárnap hat ukrán harckocsit lőttek ki Robotine településénél, további hatot pedig más térségben. Hozzátette, hogy ezek nem nyugati gyártmányú tankok voltak. Elmondta, hogy Oroszország csak az elmúlt öt nap folyamán hét ukrán tengeri drónt semmisített meg.

Hangsúlyozta, hogy a Fekete-tengeren támadt biztonsági problémák miatt lépett ki Moszkva a „gabonaalkuból”.

Sojgu beszélt arról is, hogy 2023-ban nem lesz Zapad hadgyakorlat. „Nem, idén Ukrajnában van a gyakorlatunk” – mondta kérdésre válaszolva.

Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnában várhatóan Rusztem Umerov kerül a védelmi miniszteri székbe, kifejezte reményét, hogy „legalább egy fejben megjelenik a józan ész”. Azt is mondta, hogy Oroszország nem kívánja a konfliktus elmérgesedését, és bízik a diplomáciai rendezésben.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” Moszkva által megbízott vezetője arról számolt be, hogy az ukrán erők Rabotine-Verbove és Prijutne-Urozsajne környékén a legaktívabbak. Hozzátette, hogy minden támadásukat visszaverik.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve elmondta, hogy

az orosz hadiflotta repülőgépei partraszállásra készülő, ukrán kommandósokat szállító, négy amerikai gyártmányú rohamcsónakot semmisítettek meg,  a Fekete-tenger északnyugati részén orosz drónok egy ukrán hajóépítő céget pusztítottak el, amely importált alkatrészekből személyzet nélküli, távirányítású hajókat szerelt össze.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán mintegy 650 katonát veszítettek, a legtöbben, 285-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el. A tábornok a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között két rakéta- és lőszerraktárt, egy Mi-8-as helikoptert, négy amerikai gyármányú M109-es Paladin önjáró löveget és 24 drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai és az Ukrajnával határos oroszországi területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapásokat. A lakóépületeket ért találatok következtében Donyeckben és Mironovszkijban két-két civil életét vesztette. Az orosz légvédelem a 2014-ben elcsatolt Krímben egy, Brjanszk és Kurszk megyében pedig két-két drónt fogott el hétfőn.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy

az orosz belügyminisztérium segítségével Zaporizzsja megyében őrizetbe vett egy férfit, aki robbanószerkezeteket készített egy ukrán diverzánscsoport számára. A pokolgépeket felrobbantották. Az FSZB szerint a csoport tagjait elfogták.

Az orosz állami hírügynökségek katonai forrásokra hivatkozó, egybehangzó jelentése szerint első alkalommal vetettek be Kinzsal típusú hiperszonikus rakétát Szu-34-es vadászbombázóról. A gép személyzetét állami kitüntetésre terjesztették fel.

Alekszej Leonkov orosz katonai szakértő az RT hírportálnak elmondta: a fejlemény jelentősége abban rejlik, hogy amíg az orosz légierőnek kevés olyan MiG-31-es elfogó vadászgépe van, amelyekről a Kinzsalokat eddig indították, addig Szu-34-esből több mint kétszáz áll a rendelkezésére. A hír szerinte egyúttal azt is jelenti, hogy most már nagy számban állnak rendelkezésre ilyen típusú hiperszonikus eszközök.

Sojgu Szocsiban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy folyik-e vizsgálat Szergej Szurovikin tábornok ellen.

A Kommerszant című lap egy Kszenyija Szobcsak médiaszemélyiséggel és volt elnökjelölttel összefüggésbe hozott Telegram-csatornát idézett, amely hétfőn fotót jelentetett meg a tábornokról, amely civilben ábrázolja őt. A kísérőszöveg szerint Szurovikin „kijött”, él, egészséges és a családja körében van Moszkvában.

Szurovikin tábornokot tavaly októberben nevezték ki az Ukrajnában harcoló orosz erők parancsnokává, majd idén januárban, amikor a „különleges hadművelet” irányítását Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke vette át, ő lett az egyik helyettese a háború irányításában. Szurovikin a Wagner zsoldoscsoport Jevgenyij Prigozsin vezette zendülése óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.

Az RBK című lap augusztus 22-én azt írta, hogy a tábornokot felmentették az orosz légierő parancsnoki tisztéből. A RIA Novosztyi hírügynökség egy nappal később közölte, hogy a haderőnem megbízott parancsnoka Viktor Afzalov tábornok.

Az ukrán hadsereg előre tört Bahmut környékén, és az elmúlt héten három négyzetkilométernyi területet foglalt vissza a megszálló orosz csapatoktól – közölte hétfőn Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes a Telegramon.

A tárca szerint a júniusban kezdődött ellentámadásban az ukránok eddig 47 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az oroszoktól Bahmut környékén.

Maljar közleményében arra is kitért, hogy Bahmuttól délre az orosz erők ellentámadásokkal próbálják visszaszerezni az elvesztett területeket. Hozzáfűzte, hogy az ország keleti részén, Harkiv megyében, Kupjanszk térségében, valamint Liman, Avgyijivka és Marjinka környékén, Donyeck megyében szintén támadnak az orosz csapatok. Augusztus végén Ukrajna elrendelte a civil lakosság evakuálását Kupjanszk térségéből.

A miniszterhelyettes tájékoztatása szerint Ukrajna déli részén Melitopol felé nyomulnak előre az ukrán erők. Azt nem közölte, hogy ott mekkora területet foglaltak vissza.

A 18 hónapja zajló háborúban az ukrán erőknek a becslések szerint mintegy 250 négyzetkilométernyi területet sikerült visszafoglalniuk, miközben Oroszország mintegy százezer négyzetkilométernyi ukrán területet tart megszállva a 2014-ben elcsatolt Krím félszigettel együtt.

Az ukrán ellentámadás kudarcot vallott a jelenlegi állás szerint – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal Szocsiban megtartott közös sajtótájékoztatóján.

„Az ellentámadás elhúzódásáról. Ez nem elhúzódás, hanem kudarc. Mindenesetre ma úgy néz ki. Meglátjuk, mi lesz később, de remélem, hogy akkor is pont így lesz” – fogalmazott.

Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem utasította vissza az Ukrajnával való tárgyalást. Elmondta, hogy Erdogan szóba hozta neki a rendezés kérdését, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly török közreműködéssel kidolgozott megállapodástervezetet Kijev vetette el. A török elnök megerősítette, hogy országa kész közvetíteni a felek között.

Putyin azt mondta, hogy Oroszország kész visszatérni az ukrán gabona, valamint az orosz élelmiszer és műtrágya kiviteléről megkötött, úgynevezett fekete-tengeri kezdeményezéshez, de ez, mint leszögezte, mindaddig nem fog megtörténni, amíg a Nyugat nem teljesíti az ezzel kapcsolatban Moszkvának tett ígéreteit.

„Oroszország minden létrehozott akadály ellenére folytatni kívánja az élelmiszer- és műtrágyaexportot, hozzájárulva az árak stabilizálásához és a globális mezőgazdasági ágazat helyzetének javításához”

– mondta az orosz elnök.

Oroszország júliusban lépett ki a Törökország és az ENSZ közvetítésével tető alá hozott megállapodásból, arra hivatkozva, hogy élelmiszer- és műtrágyakivitelét gátolják a kifizetések, a teherszállítás és szállítmányok biztosítása terén bevezetett korlátozások. Putyin a mostani sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Oroszország ezt kénytelen volt megtenni.

Erdogan hangot adott azon véleményének, hogy a megállapodást hamarosan fel lehet éleszteni az elvárásoknak megfelelő megegyezéssel.

„Ukrajnának enyhítenie kellene álláspontján annak érdekében, hogy lehetővé tegye e közös lépéseket Oroszországgal”

– tette hozzá.

Erdogan Putyinhoz hasonlóan rámutatott, hogy a fekete-tengeri kikötőkből elszállított ukrán gabona túlnyomó része nem a rászoruló országokban, hanem Európában kötött ki. Hangsúlyozta, hogy a „gabonaalkunak” nincsen alternatívája, és Ankara új javaslatcsomagot készített elő a megújítására.

Putyin azt hangoztatta, hogy Moszkva javaslata, amelynek alapján egymillió tonna orosz gabonát szállítanának Törökországon át – katari pénzügyi támogatással – rászoruló afrikai országoknak, nem alternatívája az Ukrajnát is magában foglaló fekete-tengeri kezdeményezésnek. Hozzátette, hogy Oroszország közel áll a megállapodáshoz hat afrikai állammal arról, hogy térítésmentesen 25-50 ezer tonna gabonát szállítson nekik.

Az orosz államfő arról is szólt, hogy

a „konstruktív és gyakorlatias” légkörben zajlott megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok minden kulcsfontosságú kérdését megvitatták. Méltatta a nemzeti fizetőeszközök használatát a két ország közötti elszámolásokban, valamint azt, hogy a dollár és az euró részesedése ezekben csökken.

Megismételte, hogy az akkuyui atomerőmű első blokkját a tervek szerint 2024-ben indítják el. Elmondta, hogy idén januártól augusztusig több mint 10 milliárd köbméter orosz gázt szállítottak Törökországnak.

Kijelentette, hogy a projekt keretében, amelynek eredményeképpen Törökország regionális gázközponttá válhat, a Gazprom kidolgozta az útiterv egy tervezetét, a következő lépés pedig egy közös munkacsoport létrehozása lesz.

A két elnök idén első alkalommal találkozott személyesen.