A kormány meghosszabbítja a kötelező akciózást

A kormány december végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást, valamint a betéti kamatsapkát és a jegybanki kötvény vásárlásának tilalmát – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) hétfőn.

A közlemény szerint a családok védelme és a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a kormány folyamatosan harcol a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók káros hatásai ellen. Ezért minden olyan tisztességtelen magatartással szemben fellép, amely kihasználja a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet.

A GFM arról tájékoztatott, hogy egyes intézményi befektetők saját javukra fordították a szankciós infláció miatt kialakult magasabb hozamokat olyan jövedelmet elérve, amely a jelenlegi piaci helyzetben nem indokolt, ugyanis kockázatmentesen realizálták akár a korábbi 18 százalékos jegybanki irányadó kamatot.

A folyamatnak a kormány határozottan gátat szabott,

döntése értelmében 2022. november 22-től egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél.

Az aránytalan gazdagodás további elkerülése miatt a kormány ezt a határidőt először 2023. június 30-ig, ezt követően 2023. szeptember 30-ig, mostani döntésével pedig 2023. december 31-ig meghosszabbította.

Kiemelik: a lépés hozzájárul a hitelezés és állampapír-forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához, ezzel segítve a növekedés helyreállítását, a munkahelyek megvédését.

Emellett a kormány arról is döntött, hogy 2023. december 31-ig továbbra is megtiltja a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását, így a meghatározott pénzügyi szervezetek, valamint 20 millió forint összeget meghaladóan természetes személyek továbbra sem vásárolhatnak az Európai Unió tagállamának jegybankja által kibocsátott, forint devizanemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

A szankciós infláció letörése érdekében 2023. június 1-től a kormány bevezette a kötelező akciózást, majd annak mértékét augusztustól másfélszeresére emelte. Mindezzel párhuzamosan jelentősen bővítette a kötelező akciózásra kijelölt termékek körét.

A kormány rendelkezése értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább 15 százalékra emelkedett, másrészt a kötelező akciózási szabályok immáron kiterjedtek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni.

Mindemellett a kötelező akciózásban érintett üzletekben a korábban árstopos termékfajták ára átmenetileg nem lehet magasabb, mint a beszerzési ár

– tudatta a GFM.

Tekintettel arra, hogy a kormány a kötelező akciózással, valamint a július 1-től működő online árfigyelő rendszerrel elérte, hogy kíméletlen árverseny alakuljon ki a kiskereskedelemben, a kormány a kötelező akciózás 2023. december 31-ig történő meghosszabbításáról döntött.

A kormány várakozása szerint az intézkedés hozzájárul, hogy a szankciós élelmiszerinfláció, amelyet a célzott intézkedések már eddig is a felére csökkentettek, még tovább zuhanjon, ezzel is segítve az infláció év végére egy számjegyűre történő leszorítását.

Továbbá a kötelező akciózás is része annak az intézkedéscsomagnak, amellyel a kormány a családok és a gazdaság megvédése érdekében fellép az árspekuláns multik indokolatlan áremeléseivel szemben – írta a GFM.

Szeptemberben már reálbér-növekedéssel számolnak a szakértők. Ez azért is fontos, mert a keresetek vásárlóértékének növekedése erősíti a fogyasztást, ami  a gazdasági növekedés egyik hajtómotorja. A novemberi nyugdíjkiegészítés és a jövőre várható minimálbér-emelés ugyancsak a fogyasztást erősíti majd.

A kormány legújabb előrejelzése alapján megrajzolt inflációs görbén jól látszik, hogy folyamatosan csökken az árindex mértéke, ami a várakozások szerint novemberben már 10 százalék alá megy. A görbéből az is kiolvasható, hogy 16 százalékos éves bérnövekedés mellett az első 8 hónapjában komoly reálbér csökkenés is volt tapasztalható.

„Amikor a jövedelmeket nézzük, nem azért csökken a jövedelem, mert valaki állástalanná válik, hanem egyszerűen maga az infláció zabálja fel” – vélekedett a gazdaságfejlesztési miniszter.

Már csak emiatt is fontos, hogy az inflációt minél hamarabb megfékezze a kormány. Erről a Közgazdász Vándorgyűlésen beszélt Nagy Márton. Hozzátette: az árak emelkedése, a reálbérek csökkenése rég nem tapasztalt fogyasztási sokkot idézett elő. Vagyis számottevően visszaesett a kiskereskedelmi forgalom, ami pedig a gazdasági növekedés egyik, ha nem a legfontosabb motorja.

„Ez egy nagyon veszélyes dolog és ebből a szempontból azt kell megérteni mindenkinek – remélem meg fogja mindenki érteni –, hogy a reálbérek helyreállítása az elsődleges kérdés most, amikor egyszámjegyű lesz az infláció”

– mondta Nagy Márton.

Most ezen is múlik a gazdaságpolitika sikere.

A miniszter úgy látja, szeptemberben növekedni fog a bérek vásárlóértéke, amennyiben az infláció, az előzetes várakozások szerint 12-12,5 százalék közelében lesz és a bruttó bérek nagyjából 16 százalék körül alakulnak. De emellett más is erősíti majd a lakossági fogyasztást.

„A nyugdíjkompenzáció novemberben 200 milliárd, ami lényegében a nyugdíjinfláció alapján megy. Ez fogyasztásra fog menni. A januári minimálbér-emelés, amire jelenleg a munkáltatók 10 százalékot, a munkavállalók 15 százalékot mondanak, is egy reálbér-emelkedés irányába hat” – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.

Az árakat ellenőrzi egy vásárló. Elsősorban a júniusban bevezetett kötelező akciózásnak, aminek értékhatárát augusztusban 10-ről 15 százalékra emelte meg a kormány, és a júliusban elindult online árfigyelő rendszernek köszönhetően egyre több terméket lehet egyre olcsóbban megvásárolni. Emiatt fékeződött is a fogyasztás visszaesése, de a híradónak nyilatkozó szakértő szerint a fordulatot a reálbérek növekedése hozhatja.

„Ha szeptembertől újra reálbér növekedés van, az azt fogja eredményezni, hogy többet fognak vásárolni az emberek Ha pedig többet fogyasztanak, akkor a gyártók többet tudnak termelni. Ha többet termelnek, akkor ez által már a beruházásra is ösztönözheti őket. Ez pedig összességében növeli a gazdaságot” – vélekedett Tóth Levente, a Bank360 Csoport vezető elemzője.

Nem véletlen, hogy az

elemzők – a kormánnyal együtt – az idei 0 százalék után már 4 százalékos gazdasági növekedést jeleznek jövőre.

A miniszter úgy fogalmazott, jelentős mérföldkő, hogy az élelmiszerinfláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt, azaz a kormány intézkedései a szankciós élelmiszerinflációt a decemberi 44,8 százalékos csúcsához képest már kevesebb mint a felére vágták vissza. Mindez élénkítheti a keresletet, ezzel is segítve a fogyasztás ismételt bővülését.

Nagy Márton az adatok kapcsán kiemelte, hogy „a kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem. Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták”.

Az elmúlt időszakban jelentősen – a KSH adatai szerint júliushoz képest 8,2 százalékkal – emelkedett a járműüzemanyagok ára. Az üzemanyagárak alakulása mögött nemzetközi és országspecifikus okok egyaránt meghúzódnak. A nemzetközi folyamatok közül kiemelhető, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia csökkentette termelését, míg az országspecifikus tényezők közül az orosz olaj Brenthez viszonyított árelőnyének csökkenése és a tranzitdíjak emelkedése a legmeghatározóbb. Jelenleg a Mol a piaci átlag három és ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt – olvasható a közleményben.

Nagy Márton hozzátette, hogy mindennek ellenére sem került veszélybe, hogy év végéig a kormány egy számjegyűre csökkentse az inflációt, azonban arra az ismertetett okokból minden bizonnyal nem októberben kerül sor.