A demokraták bármi áron le akarnak számolni Trumppal

A Donald Trump elleni georgiai vádemelés során eljáró vádesküdtszék több szenátor ellen is bűnvádat emelt volna, amit az ügyész nem fogadott el – olvasható a pénteken nyilvánosságra hozott iratokból, amiből az is kiderül, hogy eredetileg 39 embert akartak bíróság előtt látni.

A különleges vádesküdtszék az elé került dokumentumok alapján indokoltnak tartotta volna többek mellett Lindsey Graham szenátor, valamint Kelly Loeffler és David Perdue volt szenátor bíróság elé állítását, valamint Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn ellen is bűnvádat javasoltak.

A jelentéséből kiderül az is, hogy Lindsey Graham, az amerikai törvényhozás felsőháza, a Szenátus jogi bizottságának korábbi elnöke véleményük szerint részt vett a 2020-as választás országos eredményének megváltoztatására irányuló kísérletben.

Az állítást a vádesküdtszék többi között arra alapozta, hogy a szenátor az elnökválasztást követően felhívta Georgia állam közigazgatási vezetőjét, Brad Raffensbergert és azt kérdezte tőle, milyen eszközei vannak a gyanús körülmények között beérkezett levélszavazatok érvénytelenítésére.

Az amerikai sajtóban minden idők egyik legkiterjedtebb vádemelési vizsgálatának nevezik a demokrata kerületi ügyész, Fanny Willis által vezetett nyomozást. Georgia állam Fulton megyéjének ügyésze végül 19 ember ellen fogalmazott meg vádat a 2020-as elnökválasztás georgiai eredményének megváltoztatására irányuló kísérlet miatt, amit a vádirat szerint bűnszervezetben követtek el.

Az előző elnök mellett büntető eljárás elé néz Rudy Giuliani, New York korábbi polgármestere, Donald Trump ügyvédje, valamint több más korábbi magas rangú fehér házi tisztségviselő, így Mark Meadows volt kabinetfőnök.

A vádlottak minden vádpontban ártatlannak mondták magukat, Donald Trump pedig többször hangoztatta véleményét, hogy ez a bűnvádi eljárás – ahogy az ellene zajló három másik szintén – politikai ösztönzésre és alapon indult ellene demokrata ellenfelei részéről.

Korábban bűnügyi nyilvántartásba vették Donald Trumpot a Georgia állambeli Atlantában. A volt amerikai elnöktől – az ellene zajló eljárás részeként – ujjlenyomatot vettek és nyilvántartási fotót készítettek róla, majd 200 ezer dollárnyi óvadék ellenében távozhatott a börtönből. Trumpot azzal vádolják, hogy kísérletet tett a 2020-as választás eredményének befolyásolására. A volt elnök az igazságszolgáltatás megcsúfolásának nevezte az ellene indított eljárást.

Trumpot azzal vádolják, hogy megpróbálta megváltoztatni az elnökválasztás eredményét Georgia államban, ahol három éve alulmaradt Joe Bidennel szemben. Georgia mintegy két és fél millió választópolgárának többsége évtizedek óta a jobboldalra szavazott,

2020-ban Trump mégis veszített itt – mindössze 0,2 százalékkal.

Az emberek amerikai zászlókat lobogtattak és Trump-molinókat emeltek a magasba. Voltak, akik a szomszédos államokból utaztak ide, csak azért, hogy jelezzék: kitartanak a korábbi államfő mellett.

A volt elnök csütörtökön helyi idő szerint kora este magángépén érkezett az atlantai repülőtérre. Onnan rendőri felvezetéssel, a titkosszolgálat testőreitől kísérve hajtott a börtönhöz. Bár korábban felmerült, hogy Donal Trumpnak a kamerák kereszttüzében, a média nyilvánossága előtt kell végigmennie a hivatalos eljáráson, végül mégis zárt ajtók mögött zajlott bűnügyi nyilvántartásba vétele. A volt amerikai elnöktől ujjlenyomatot vettek és fotót is készítettek róla.

Trump ezt a mikroblogján is megosztotta, a következő aláírással: „Választási befolyásolás. Soha ne add meg magad!”

Trump egy előzetes megállapodás értelmében és 200 ezer dollárnyi (közel 71 millió forint) óvadék ellenében még csütörtökön elhagyhatta a börtönt.

A reptérre érkezve a volt elnök rögtönzött sajtótájékoztatón értékelte az eseményeket. Azt mondta, szomorú nap ez Amerika történetében.

„Ez az igazságszolgáltatás megcsúfolása. Semmi rosszat nem tettem, és ezzel mindenki tisztában van” – hangsúlyozta a korábbi államfő, aki leszögezte azt is, hogy

minden ellene irányuló vádemelés csak a népszerűségét növeli.

Biztonságosabb volt a világ, amikor Donald Trump volt az amerikai elnök, mint amilyen a mostani Biden-éra alatt – jelentette ki Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője péntek este a tihanyi Tranzit fesztivál helyszínéről nyilatkozva az M1 aktuális csatornán.

Az elemző Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiség Mandiner-interjúban megfogalmazott véleményére is reagált, amely szerint az Egyesült Államoknak a II. világháború óta sehol sem sikerült jobb kormányt állítania egy megdöntött rezsim helyére.

Az amerikai újságíró az interjúban Afganisztánt, Irakot és Szíriát hozta fel példaként arra, hogy az amerikai katonai beavatkozásnak káosz és szenvedés lett a vége, de Szikra Levente szerint Líbia is ebbe a körbe sorolható.

Az Alapjogokért Központ elemzőjének álláspontja szerint az Egyesült Államokban ma a demokrata pártban rengeteg az olyan nagy befolyású „radikális héja”, aki arra törekszik, hogy Oroszországban megdöntsék Vlagyimir Putyin hatalmát, ám nem veszik figyelembe azt, hogy a világpolitikában egyik nagyhatalom sem oktathatja ki komoly következmények nélkül a másikat.

Szikra Levente kitért arra, hogy az utóbbi időszakban olyan geopolitikai változások következtek be, amelyek nyomán ma például Oroszország mellett Kína is komolyan veszélyezteti az Egyesült Államok világhatalmi vezető helyét. Az ennek nyomán is kialakuló konfliktus egyik oka, hogy az Egyesült Államok ellenségként tekint ezekre a feltörekvő országokra, ahelyett, hogy megpróbálna velük szövetséget kötni, partnerként kezelni, bevonni őket a nyugati szövetségi rendszerekbe.

Az elemző szerint amikor Tucker Carlson arról beszélt az interjúban, hogy az orosz-ukrán háborút az Egyesült Államok „erőltette”, nem az országról, hanem Joe Biden kormányáról szólt.

Szikra Levente úgy fogalmazott, a Biden-kormány az első pillanattól kezdve nem csitította, nem enyhítette a konfliktust Oroszország és Ukrajna között, hanem szította a feszültséget, és meg sem kísérelt békés megoldásokhoz folyamodni, érdemben nem is tárgyalt az orosz vezetéssel. Azzal biztatták továbbá Ukrajnát, hogy ha kitör a háború, akkor a Nyugat mellettük áll.

Az Alapjogokért Központ elemzője egyetértett Carlsonnak azzal a megállapításával, hogy „semmi sem aljasít le jobban egy országot, mint a háború”, hangsúlyozva, hogy a demokraták vezette amerikai kormány ennek ellenére tovább ontja a fegyvereket Ukrajnába, ahelyett, hogy lezárná a háborút.

„Donald Trump idejében ehhez képest egy másik hang volt erős és ezért a világ jóval biztonságosabb volt” – mondta az elemző, felidézve, hogy a Trump-kormány időszakában az Egyesült Államok egyetlen kormányt sem döntött meg.

Orbán Viktor miniszterelnöknek a tihanyi Tranzit fesztiválon pénteken elmondott beszéde kapcsán Szikra Levente azt mondta, hogy a kormányfő által megfogalmazott „magyar flow” egy modern kifejezés, amely egyfajta életérzést, kötelességtudatot takar, azt, hogy magyarnak lenni olyan különleges, hogy az a világban versenyelőnyt jelent.

Az elemző szerint különlegesen fontos, hogy a nemzetek Európája, a nemzetállamok megőrizzék szerepüket, mert a magyarok számára ez jelenti azt a bizonyos versenyelőnyt.