Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!

POLITIK
Létrehozva: 2023.09.08.

50 ezer zsidó zarándok indulna Ukrajnába

Biztonsági kihívás.

Izrael Ukrajnának küldendő támogatásáról egyeztetett telefonon csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök – jelentette be az ukrán elnöki hivatal.

A hivatal weboldalán megjelent tájékoztatás szerint az elnök méltatta, hogy Izrael támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét az orosz agresszióval szemben.

Zelenszkij korábban bírálta Izraelt, amiért szerinte nem foglal elég határozottan állást Ukrajna mellett az immár 18 hónapja dúló háborúban.

Izrael mind ez idáig főképp humanitárius és diplomáciai segítséget nyújtott Kijevnek.

Netanjahu irodája azt közölte, a vezetők a többi között egyeztettek az Izraelben lévő ukrajnai menekültek ügyéről, valamint az ukrán polgári légvédelmi kapacitások esetleges támogatásáról.

A miniszterelnök emellett arra kérte Zelenszkijt, igyekezzen biztonságos körülményeket teremteni a szeptemberben esedékes zsidó újév (ros hasana) idején a közép-ukrajnai Cserkaszi megyébe érkező zsidó zarándokok számára.

Minden évben haszid zsidók ezrei zarándokolnak el a haszidok körében nagy becsben tartott Nachman rabbinak a közép-ukrajnai Cserkaszi megyében Uman város zsidó temetőjében található sírjához, hogy szokás szerint táncos, vidám ünnepléssel üljék meg az idén szeptember végére eső zsidó újévet.

Bár Zelenszkij azt mondta, Ukrajna örömmel fogadja a zarándokokat, kiemelte, hogy a környéken lévő óvóhelyek csupán körülbelül 11 ezer embert képesek befogadni, rámutatva arra, hogy izraeli becslések szerint akár 50 ezren is részt vehetnek az eseményen, melyet ezért az ukrán elnök „biztonsági kihívásnak” nevezett.

Néhány hete felháborította Izraelt az ukrán nagykövetség posztja, amelyben oroszpártisággal vádolta meg a közel-keleti országot. Az izraeli külügyminisztérium bekéretette Jevgen Kornijcsuk nagykövetet.

Ukrajna élesen bírálta Izraelt az oroszbarátnak vélt álláspontja miatt, ami a Netanjahu-kormány alatti enyhülő kapcsolatokhoz képest ismét feszültségeket jelez a két ország közt, mutat rá a The Times of Israel. Az izraeli ukrán nagykövetség a Facebookon fejezte ki megdöbbenését Izrael „egyértelmű oroszbarát álláspontja” miatt, és azzal vádolta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy spekulatív feltételezésekkel él Ukrajnával kapcsolatban. A miniszterelnök egy nemrégiben adott interjúban aggodalmának adott hangot, hogy az Ukrajnának szállított fegyverek potenciálisan iráni kezekbe kerülhetnek, és Izrael ellen használhatják fel őket. Netanjahu úgy fogalmazott,

attól is tartunk, hogy bármilyen rendszert, amelyet Ukrajnának adunk, ellenünk használnának, mert iráni kezekbe kerülhet... és egyébként ez nem elméleti lehetőség. Valóban megtörtént a nyugati páncéltörő fegyverekkel, amelyeket most a határainknál látunk. Tehát itt nagyon óvatosnak kell lennünk.

Ukrajna nagykövete, Jevgen Kornijcsuk alaptalannak minősítette ezeket az állításokat. A nagykövetség továbbá bírálta Izraelt, amiért magas szintű politikai tárgyalásokat folytat Oroszországgal, és figyelmen kívül hagyja az erkölcsi határokat.

A bírálatokra válaszul az izraeli külügyminisztérium kijelentette, hogy „az Oroszországgal szembeni bonyolult viszony ellenére Izrael a háború kitörése óta a mai napig Ukrajna mellett állt, sőt nemzetközi fórumokon Oroszország elítélése mellett szavazott”.

Emellett a közel-keleti állam „példátlan humanitárius segélyt” küldött Ukrajnának mintegy 22 millió dollár értékben, az idei évre pedig ennél is magasabb összeget irányoztak elő.

Nemrég Kijevben fogadta Cohent hivatali kollégája, Dmitro Kuleba. Tárgyalásuk eredményeképp Izrael 200 millió dolláros hitelgaranciát ajánlott fel Ukrajnának az egészségügyi és polgári infrastruktúrára, valamint segítséget ígért egy intelligens, korai előre jelző rendszer kifejlesztéséhez. Kijev azonban csalódottságának adott hangot, mivel a rendszer kiépítésének ütemezése késik, a kölcsönökhöz való hozzáférés pedig nehézségekbe ütközik. Az ukránoknak az sem tetszett, hogy Izrael többször is magas szintű tárgyalásokat folytatott az orosz külüggyel, Netanjahu pedig nem volt hajlandó fogadni Volodimir Zelenszkij elnök feleségét, Olena Zelenszka ukrán first ladyt múlt heti izraeli látogatása során.

Izrael korábban aggodalmát fejezi ki a NATO-tagállamoknak amiatt, hogy az Ukrajnába küldött több száz milliárd dollár értékű fegyverek a háborúban álló országon kívülre kerülnek, olyan harmadik felek kezébe, akik Izrael ellenségei.

„Aggódunk, hogy ezeket a rendszereket ellenünk használhatják, ha iráni kezekbe kerülnek” – fogalmazott a The Wall Street Journalnak adott interjúban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a minap. Hozzátette: 

Ez nem csak egy elméleti lehetőség, hiszen a nyugati páncéltörő fegyverekkel ez már megtörtént.

Korábbi jelentések már szóltak arról, hogy az Ukrajnába küldött nyugati arzenál egy jelentős részét ukrán tisztviselők továbbértékesítették – hívta fel a figyelmet a Military Watch Magazine, katonai szakportál.

Izrael különösen az Iron Dome rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerrel kapcsolatban fejtette ki nyugtalanságát, mondván: „Aggódunk amiatt, hogy az általunk Ukrajnának felajánlott rendszerek iráni kezekbe kerülnének. Ha ez megtörténne, Irán képes lenne felhasználni a technológiáit Izrael ellen, amely következtében izraeliek milliói kerülnének veszélybe.”

Nekünk olyan aggályaink vannak, amelyek Ukrajna egyetlen nyugati szövetségesének sincsenek, meg kell védenünk a cselekvési szabadságunkat

– idézte Netanjahu szavait a The Wall Street Journal amerikai napilap.

 

Jeruzsálemre ugyanis nagy nyomás nehezedik nyugati szövetségesei részéről, hogy ő is szállítson fegyvereket Kijevnek – amelyet eddig visszautasítottak a semleges álláspontra hivatkozva. Izraellel szemben, az arab államok közül Marokkó és Jordánia már eleget tett a nyugati kéréseknek ebben a tekintetben.

Amint arra a lap is felhívta a figyelmet, Netanjahu közölte azon aggodalmát Moszkvával, hogy a Kreml elmélyítette katonai kapcsolatait Iránnal, drónokat vásárolva tőle és cserébe segítve kibervédelmi képességeinek fejlesztését.

Kijev az izraeli „tétlenséget” nyíltan bírálta, és a konfliktusban betöltött semleges álláspontját az Oroszország melletti kiállással tette egyenlővé. 

Ugyanakkor Izrael csatlakozott az orosz inváziót elítélő ENSZ-határozatokhoz, sőt egy rakétatámadásokat észlelő korai előrejelző rendszert is átadott Ukrajnának.

 


 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek