Zelenszkijék szerint így lehetne befejezni a háborút

Három „egyszerű” lépéssel közelebb kerülnénk a háború lezárásához: szigorúbb szankciók, a fegyverszállítások felpörgetése, valamint az orosz vezetés ellehetetlenítése a diplomáciai kapcsolatok megszüntetésével és letartóztatási parancsokkal – véli az ukrán elnök jobbkeze.

Mihajlo Podoljak az X-en (a korábbi Twitteren) közzétett bejegyzésében azt ecsetelte, hogy milyen módon tudná a Nyugat közelebb hozni a háború lezárását. Szerinte elsősorban a mostaninál sokkal szigorúbb szankciókra van szükség Oroszországgal szemben, melyeknek ki kellene terjedniük az orosz rakétagyártásra, valamint az érvényben levő szankciókat „kijátszó” vállalatokra is.

Emellett

Oroszországot hivatalosan is terrorista országgá kellene nyilvánítani.

A második kulcsfontosságú lépés Podoljak meglátása szerint a fegyverszállítások felpörgetése lenne, ami alatt azt érti, hogy

a nyugati országoknak nagy hatótávolságú rakétarendszereket, bombákat, lőszereket, aknamentesítő eszközöket és rakétavédelmi rendszereket kellene minél hamarabb átadniuk Ukrajna részére.

Ezek segítségével le lehetne fullasztani az orosz támadógépezetet. 

Végül a tanácsadó azt javasolja, hogy az orosz legfelsőbb vezetést el kellene szigetelni, ami drámaian csökkentené a diplomáciai manőverezés lehetőségeit, és jelzésértékű volna a semleges országoknak. Ehhez nem kell mást tenni, írja, mint

megtagadni minden közvetlen kommunikációt, illetve elfogatóparancsokat kell kiadni a bűncselekményekben való bűnrészesség miatt.

Ez volna tehát dióhéjban a háború mielőbbi befejezésének ukrán receptje.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke, Stian Jenssen szerint egyfajta megoldást jelentene az ukrajnai konfliktus megoldására az, ha Ukrajna területeket adna át az oroszoknak, cserébe pedig megkaphatná a hőn áhított NATO-tagságot. Az ukránok nem voltak elragadtatva a felvetéstől.

Stian Jenssen a norvég Verdens Gang nevű lapnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, szerinte egyfajta megoldást jelentene az, ha Ukrajna területeket adna át az oroszoknak, cserébe pedig megkaphatná a hőn áhított NATO-tagságot. A NATO-főtitkár kabinetfőnöke hozzátette, Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mikor és milyen feltételek mellett hajlandó erről tárgyalni. „A kérdés már felvetődött a szövetségen belül. Nem állítom, hogy ennek így kell lennie, de ez egy megoldás lehet” – szögezte le.

Elmondta azt is, hogy már jelen pillanatban is folynak a tárgyalások Ukrajna jövőbeli státuszáról, és előrelépések is tapasztalhatók a kérdésben. Mindeközben, jegyezte meg, Oroszország nagyon komoly katonai nehézségekkel küzd, ami meggátolja abban, hogy újabb területeket foglaljon el.

Jenssen szerint mindenkinek az az érdeke, hogy ez a háború ne ismétlődhessen meg.

A Sky News emlékeztet, Jens Stoltenberg NATO-főtikár álláspontja eleddig következetesen az volt, hogy Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan és mikor kezdődjenek meg a tárgyalások Oroszországgal.

Az ukrán külügyminisztérium finoman szólva sem értékelte Jenssen szavait, elfogadhatatlannak minősítve azokat. Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a következőket írta közösségi oldalán:

„Ukrajna nem kereskedik a területeivel.”

Nyikolenko szerint a NATO-tisztviselők tudatos vagy tudattalan részvétele egy ilyen narratíva kialakításában egyértelműen Oroszország kezére játszik, az euro-atlanti térség biztonságát pedig Ukrajna győzelmének felgyorsítása és a NATO-ba való felvétele biztosíthatná.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a felvetéssel kapcsolatban azt mondta, az egyértelműen beleillik az oroszok által képviselt „befagyasztási forgatókönyv” logikájába.

Korábban Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter vetette fel, hogy Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak. Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását, emellett arra bátorította a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján.

A Kissinger által hivatkozott status quo ante bellum annak az állapotnak a helyreállítását jelentené, amelyben

Oroszország ellenőrizte a Krím félszigetet és informálisan fennhatóságot gyakorolt a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár területek felett.

A nemzetközi partnerek nem próbálják rávenni Ukrajnát arra, hogy kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal – jelentette ki ezzel szemben Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy kedden megjelent lapinterjúban.

„Az állítólagos nyomásgyakorlásról szóló jelentéseket semmi nem erősíti meg. Csak az interneten léteznek. Nem tudom, lehet, hogy ez az orosz trollhadsereg munkája, de a partnerek nem támasztottak semmilyen követelményt a tárgyaláshoz. Ukrajna maga oldja meg ezt a problémát” – mondta Danyilov a La Repubblica című olasz napnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál is ismertetett.

Leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „nem lehet tárgyalni”. Szerinte Oroszországot „úgy kell elpusztítani, mint Karthágót”. Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes egy tévéműsorban arról beszélt, hogy

az orosz tüzérségi támadások száma némileg csökkent Kelet-Ukrajnában,

miután az ukrán erők erőteljes csapást mértek az orosz csapatokra a Harkiv megyei Kupjanszk és a donyecki régióban lévő Liman város térségében.

„Az elmúlt héten, sőt még tegnap is, a hét első napján, mennyiségileg valóban csökkent az ágyúzás és a keleti támadások száma, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy hogy az ellenség visszakozna, hogy elállna terveitől. Csak arról van szó, hogy csapataink valóban nagyon erős csapást mértek rájuk, amikor Kupjanszk és Liman irányában fokozták az ellentámadásaikat. A mieink valóban nagyon hatékonyan megállították őket ott, és sok ellenséges katonát és felszerelést semmisítettek meg” – fejtette ki a miniszterhelyettes.

Úgy vélte, hogy az oroszok ezért most újra csoportosítják erőiket, és emiatt csökkent a támadások száma. Meggyőződésének adott hangot, hogy a heves harcok újra ki fognak újulni a térségben.

A Donyeck megyei Bahmutnál szavai szerint az ukrán katonák „fokozatosan, de biztosan haladnak előre a déli szárnyon”. Maljar hozzátette, hogy a helyzet a déli országrészben nehezebb, „mint máshol a fronton”.

Most ádáz harcok zajlanak, az ukrán erők folytatják támadóműveleteiket Zaporizzsja megyében, Melitopol és Bergyanszk felé.

Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei – orosz megszállás alatti – Mariupol polgármestere a Telegramon arról adott hírt, hogy ötven sebesült orosz katonát vittek reggel a város kórházába, miután a megszállt Jurjivka településen hétfőn találat ért egy orosz katonai bázist és tűz ütött ki. A polgármester közlése szerint a sebesültek közül 17-en a kórházban meghaltak.

Az ukrán vezérkar közlése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már 255 ezer katonát vesztett el. Azt is bejelentették, hogy az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egy orosz helikoptert, hét harckocsit, 29 tüzérségi rendszert és ugyanennyi drónt.

Orosz dróntámadás érte hajnalban a román határhoz közeli Duna menti ukrán kikötővárost, Renit. Megrongálódtak a gabonatárolók, de sérültekről nem érkezett jelentés. Közben az ukrán csapatok visszafoglaltak egy falut Donyeck megyében, de még így is csak tíz kilométert haladtak előre ott az elmúlt két hónapban, és még 100 kilométerre vannak a megcélzott Mariupoltól. Moszkva szerint kimerülőben vannak az ukrán hadsereg tartalékai, az orosz erők pedig Kupjanszknál nyomulnak előre. 

Orosz dróntámadás érte hajnalban a román határhoz közeli Duna menti ukrán kikötővárost, Renit. Megrongálódtak a gabonatárolói, sérültekről nem érkezett jelentés. Közben az ukrán csapatok visszafoglaltak egy falut Donyeck megyében, de még így is csak 10 kilométert haladtak előre ott az elmúlt két hónapban, és még 100 kilométerre vannak a megcélzott Mariupoltól. 

A fronton közben tovább folynak a harcok 

Az ukrán védelmi minisztérium szerdai jelentése szerint csapataiknak sikerült visszafoglalniuk a Donyeck megyei Urozsajnye falut.  A Mokri Jali folyó partján fekvő település bevételéről a harmincötödik ukrán tengerészgyalogos dandár katonái tettek közzé felvételeket. A Reuters brit hírügynökség megerősítette a helyszínt.

Az ukrán hadsereg az ellentámadás kezdete óta már több falut visszafoglalt a folyó mentén. Ez azonban két hónap alatt alig több mint tíz kilométer előrehaladást jelent. 

Bár az offenzíva elején kitűzött cél a Krím félsziget felszabadítása volt, Urozsajnye még mindig több mint kétórányi autóútra található az Azovi-tenger partján fekvő Mariupoltól. Az előrenyomulást nehezíti, hogy az orosz hadsereg nemcsak kemény ellenállást mutat, de folyamatos ellentámadásokat is indít. 

„Az ellenséges támadások méretétől függően a tüzérségünknek akár másfél órán keresztül állandó tűz alatt kell tartani az oroszokat, hogy visszaverjük őket” – mondta a Donyeck megyei fronton harcoló egyik ukrán katona. 

Az ukrán elnök hétfőn elsősorban a harci morál megerősítésének céljával érkezett a frontra.

Volodimir Zelenszkij hétfőn a Donyeck, majd kedden a Zaporizzsja megyében küzdő ukrán csapatokat látogatta meg. Felmérte az utánpótlási szükségleteket, és kitüntetéseket adott át. 

„Az egyik kulcsfeladatunk, hogy a katonák megfelelő kiképzést kapjanak. A különféle specializált egységek mellett nagyon fontos, hogy valamennyi mozgó alakulatunk képes legyen többféle harctéri feladatot is ellátni. Motiválnunk kell a katonákat, hiszen ez közvetlen hatással van arra, milyen teljesítményt nyújtanak” – beszélt látogatásának okairól az ukrán elnök. 

Az orosz védelmi minisztérium közben ukrán hadi létesítmények elleni sikeres csapásokról számolt be. A moszkvai vezetés szerint az ukrán hadsereg tartalékai kimerülőben vannak, a mostani orosz támadásokban pedig az ellenséges hadiipar több központját is sikerült megsemmisíteniük, ezért az ukrán hadigépezet hamarosan összeomolhat. 

Közben a litván kormány szerdán úgy döntött a belarusz–litván határon található hat átkelőhely közül péntektől már csak négy lesz elérhető. A hivatalos indoklás szerint két határátkelő ideiglenes lezárását az egyre fenyegetőbb geopolitikai környezet indokolja. A Wagner-csoport fehéroroszországi jelenléte miatt korábban Lengyelországban is a határvédelem megerősítése mellett döntöttek.