Zelenszkij leváltja az összes megyei sorozóbizottság vezetőjét

Felmentik az összes regionális sorozóbizottság vezetőjét Ukrajnában – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) erről szóló döntését ismertetve a Facebookon.

„Leváltjuk az összes megyei sorozóbizottság vezetőjét. Ezt a rendszert olyan embereknek kell irányítaniuk, akik pontosan tudják, mi a háború, és hogy a háború alatti cinizmus és vesztegetés miért hazaárulás”

– hangsúlyozta az államfő. Hozzátette, hogy olyan katonákat tart alkalmasnak erre a pozícióra, akik megjárták a frontot, illetve a frontszolgálat közben hadirokkanttá váltak.

Közölte, hogy Valerij Zaluzsnijnak, az ukrán hadsereg főparancsnokának végre kell hajtania a védelmi tanács erről szóló döntését, a sorozóbizottságok új vezetőit pedig még kinevezésük előtt átvilágítja az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).. Zelenszkij a július 23-i haditanácsülésen sürgősséggel elrendelte az összes ukrajnai sorozóbizottság vezetőjének átvilágítását, és már akkor személyi döntéseket is kilátásba helyezett – emlékeztetett az ukrán hírportál. A döntés előzménye az volt, hogy számos esetben a bizottságok vezetői által elkövetett korrupciós visszaélésekre derült fény, főként olyan esetekre, hogy kenőpénzért segítettek hadköteleseknek elkerülni a behívást.

Az orosz vezetés terrorcselekménynek tekinti a Moszkva ellen indított dróntámadásokat, pénteken is több ilyen, pilóta nélküli repülőt lőtt le a légvédelmük. Ukrajnában közben menesztik az öszzes regionális toborzóiroda vezetőjét, 30 ember ellen büntetőeljárás is indul – korrupció gyanúja miatt.

Hatalmas robbanással ért földet az a pilóta nélküli repülő, amit az orosz légvédelem lőtt ki Moszkva fölött péntek délelőtt. Az orosz sajtóban megjelent felvételekről a moszkvai védelmi minisztérium azt állítja: azokon egy ukrán harci drón látható.

Terrortámadásnak minősítették az incidenst, ami a tárca állítása szerint sem kárt, sem sérülést nem okozott.

„Még mindig a torkomban dobog a szívem. Pontban 10:36-kor történt. Késésben voltam, épp munkába siettem, amikor felrobbant. Még a járda is beleremegett. Azonnal bekapcsoltak az autóriasztók. Olyan hatalmas ereje volt a robbanásnak, hogy majdnem levitte a ruhámat” – mondta az egyik szemtanú.

Egy időre a főváros melletti, vnukovói repteret is teljesen lezárták. A napokban nem először.

Július közepe óta már több mint egy tucatnyi alkalommal számolt be az orosz védelmi minisztérium arról, hogy ukrán harci drónokat semlegesített Moszkva légterében.

Az év eleje óta több mint százhúsz, Oroszország területén belül végrehajtott támadási kísérletről adtak hírt. Ezek többsége az ukrán határ menti Brjanszk valamint Belgorod régiókat érte. De beszámolóik szerint több tucatnyi pilóta nélküli repülőgépet lőttek le az elcsatolt Krím-félsziget felett is. Az orosz főváros elleni akciókról május eleje óta hallani. Az első ilyen épp a Kreml ellen irányult. De meghiúsították. Azóta több ukrán drónt lőttek le Moszkva nyugati külvárosai fölött, de még a főváros üzleti negyedében is.

Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője pénteken kijelentette: az orosz főváros lakóinak még több hasonló támadásra kell felkészülnie.

Az egész országra érvényes riadót hirdetett az ukrán légvédelem pénteken. Kijev határában egy orosz rakétát le is lőttek, de három másik az ivano-frankivszki katonai repülőtér közelében csapódott be, több embert megsebesítve. A polgári áldozatok között egy gyerek is van – közölték a hatóságok.

Újabb halálos légicsapás érte Zaporizzsját csütörtök este. Két napon belül ez volt a második. Ezúttal egy hotelt ért találat, ahol az oroszok állítása szerint külföldi zsoldosokat szállásoltak el – az ukránok szerint viszont gyerekeket és segélyszervezetek munkatársait.

Több robbanás is hallatszott pénteken az ukrán fővárosban, Kijevben, a hatóságok országos légiriadót rendeltek el.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester felszólította a lakosokat, hogy maradjanak a légvédelmi óvóhelyeken. A főváros vezetése szerint a légvédelem működik, a légierő pedig arról számolt be, hogy Oroszország hiperszonikus rakétákkal támadta Kijev térségét.

Klicsko a Telegramon azt írta: „Robbanások a városban. Maradjanak az óvóhelyeken!”. A városi elöljáró egyúttal beszámolt arról, hogy egy lezuhant rakéta darabjai egy városi gyerekkórház területére zuhantak, de az esetnek nincsenek sérültjei, illetve károk sem keletkeztek.

Litvánia megnövelte a Fehéroroszországgal közös, 680 kilométeres határát védő erőinek számát a több ezer orosz Wagner-zsoldos fehéroroszországi jelenléte miatt – közölte pénteken Ingrida Simonyte kormányfő a Verslo Zinios üzleti lap által közölt podcastban.

Elmondta: több katonai hírszerzőt vezényeltek a határra, és nagymértékben megnövelték a nemzetvédelmi és a bűnüldöző erők létszámát.

„Közös hadgyakorlatokat és egyéb műveleteket is végrehajtanak majd”

– mondta a miniszterelnök. Hozzátette: „Szükségtelennek érzem hogy erről bármilyen részletet, számokat vagy egyéb dolgokat ismertessek, amint például kollégáink a lengyel kormányban időnként teszik”.

Varsó a héten jelentette be, hogy újabb tízezer katonát küld a fehérorosz határra.

A Wagner-csoport több ezer harcedzett tagját azután vezényelték Ukrajnából Fehéroroszországba, hogy júniusban kudarcba fulladt a vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin által indított lázadás az orosz katonai felsővezetés ellen.

A zsoldosok fehéroroszországi státusza és küldetése továbbra is tisztázatlan, de jelenlétük a NATO keleti szárnyának közelében nyugtalanságot kelt a régióban.

A helyzetet tovább bonyolítja a fehérorosz hatóságok által megtűrt, sőt bátorított, főleg Lengyelország és Litvánia ellen irányuló, közel-keleti és afrikai országokból kiinduló migrációs nyomás.

Litvánia válaszul azt tervezi, hogy az összesen hat litván-fehérorosz határátkelőből kettőt lezár, amelyeken át nem történik áruszállítás, csak polgári utasforgalom.

További lezárások esetében a vilniusi kormánynak a szomszédos országokkal is egyeztetnie kell, mivel a Fehéroroszországba tartó gépjárművek többsége az Európai Unióban van bejegyezve.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken bejelentette: utasította kormányát, hogy vegye fel újra a kapcsolatot Lengyelországgal – számolt be a Belta fehérorosz hírügynökség.

A tájékoztatás szerint Lukasenka közölte: „Szükséges beszélni a lengyelekkel. Utasítottam a miniszterelnököt, hogy vegye fel velük a kapcsolatot.”

Minszk és Varsó között nagy a feszültség az ukrajnai háború miatti megosztottságukból fakadóan, mivel Lengyelország anyagilag és katonailag segíti Kijevet, míg Fehéroroszország Moszkva szövetségese.

A NATO-tag Lengyelország csütörtökön közölte, hogy „elrettentésként” mintegy tízezer katonát tervez telepíteni Fehéroroszországgal közös keleti határának védelmére.

Lukasenka szerint a lengyel kormány az október 15-i lengyelországi parlamenti választások előtt „a helyzet eszkalálására törekszik, hogy megmutassa, hadserege erős”.

A fehérorosz vezető valószínűtlennek tartotta, hogy a következő két hónapban olyan jelentős változások történnének Varsó álláspontjában, ami „számukra és számunkra is előnyös lenne”. „Sokat követelnek tőlünk (…), de mi ezt nem fogadhatjuk el, mert ellentétes volna az érdekeinkkel” – tette hozzá.

Bár azt is mondta, hogy

„nyitott az együttműködésre”, Aljakszandr Lukasenka egyenesen azzal vádolta meg „az amerikaiakat, hogy felhasználják Lengyelországot az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus miatt amúgy is jelentős feszültség növelésére a térségben”.

Lengyelország nemrégiben figyelmeztetett a Fehéroroszország felől érkező provokációk veszélyére és a Wagner orosz zsoldoscsoport jelentette lehetséges veszélyre, miután a biztonsági magáncég Fehéroroszországba települt.

Varsó azzal is vádolja Minszket és Moszkvát, hogy a térség destabilizálása érdekében újabb migránsáradatot szervez az Európai Unióba.

Lengyelország tízezerre emeli a lengyel-fehérorosz határ térségébe átcsoportosított katonák számát, közülük négyezren a határőrséget segítik, hatezren pedig a kelet-lengyelországi helyőrségekben gyakorlatoznak – jelentette be csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A tárcavezető a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban arra reagált, hogy a Fehérorosz Hazafias Erők nevű, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt támogató szervezet minap „a lengyel testvérekhez” intézett, a lengyel politikusokat háborús retorikával vádoló felhívást adott ki. „A történelem sok példáját ismeri annak, hogy a fehéroroszok visszaverték a nyugatról érkező inváziót. Ne törekedjetek arra, hogy ezt a saját bőrötökön tapasztaljátok” – áll a felhívásban.

Ez újabb fehérorosz provokációkat jelez a Lengyelországgal közös határon – értelmezte a felhívást Blaszczak. Aláhúzta:

különféle forgatókönyvekre kell készülni, az illetékes lengyel hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy a támadó elrettentése végett közelebb viszik a fegyveres erőket a keleti határhoz.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter a 2021-es évhez hasonlította a helyzetet, amikor a lengyel-fehérorosz határszakaszon kitört a migrációs válság. Bejelentette: a jövőben a 2021-es létszámhoz hasonló lesz a határ közelében szolgáló katonák száma.

„Mintegy tízezer katonáról lesz szó” – közölte, kifejtve: a kontingensből négyezren a határőrség műveleteit támogatják, hatezren pedig tartalékban maradnak azon helyőrségekben, amelyek működését az utóbbi években Kelet-Lengyelországban megújították.

Lengyelország keleti határai védelmének megerősítését Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke jelentette be június végén. A döntést a Wagner orosz zsoldoscsapatok fehéroroszországi jelenlétével is összefüggésbe hozta.

Jelenleg a közös határszakaszon mintegy kétezer katona és több száz rendőr támogatja a határőröket. Blaszczak szerdán jelentette be, hogy ezt a létszámot kétezer katonával erősítik meg.

A migrációs nyomás miatt Lengyelország már korábban riasztórendszerrel felszerelt acélkerítést épített a fehérorosz határon, és riasztórendszert létesít az orosz exklávé, a kalinyingrádi kerület határán is.