Zelenszkij és Putyin üzenget egymásnak

Vlagyimir Putyin nem fog sokáig élni – ezt mondta egy brazil tévétársaságnak adott interjúban az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog tudni Szíriát csinálni Ukrajnából, mert tíz éven belül meg fog halni. Az ukrán elnök ezután arról beszélt, hogy szerinte az orosz haderő soha nem fogja megszállni Ukrajnát, mivel nem elég hatékonyak, az ukrán ellenállás pedig túlságosan kemény.

Az utóbbi napokban nem ez az első meredek kijelentése Zelenszkij elnöknek.

Vlagyimir Putyin tíz éven belül meg fog halni – így fogalmazott egy lapinterjúban az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij azt is kijelentette, hogy az orosz haderő soha nem fogja megszállni Ukrajnát, mivel nem elég hatékonyak, az ukrán ellenállás pedig túlságosan kemény. Közben sajtóértesülések szerint augusztus elején egy békecsúcsot tartanak majd Szaúd-Arábiában – többek között amerikai részvétellel. Beszédes azonban, hogy Oroszországot nem hívták meg erre a konferenciára.

A hétvégén például arról értekezett, hogy a háború hamarosan Oroszország területére fog átterjedni. „Ukrajna egyre erősebb. A háború fokozatosan visszatér Oroszország területére, jelképes központjaira és katonai bázisaira. Ez elkerülhetetlen, természetes és teljesen igazságos folyamat” – fogalmazott.

S bár a háborút Oroszország indította, a hétvégén békésebb hangnemre váltott Moszkva.

„Nehéz megvalósítani a tűzszünetet, amíg az ukrán hadsereg lendületben van és támad. De elkezdhetnénk tárgyalni a békéről, amit soha nem utasítottunk el. Mindig hangsúlyozom, mi soha nem utasítottuk el a béketárgyalásokat”

– jelentette ki szombaton Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök aláhúzta: Moszkva nyitotta a békére, és nem tervezi fokozni a katonai műveleteket Ukrajnában.

Semmi meglepő nincs ezekben az üzengetésekben, reagált a két vezető nyilatkozatára az M1-en az MCC kutatója. Somkuti Bálint elmondta: Ukrajnától a Nyugat ilyen harcias nyilatkozatokat vár a több milliárd dolláros támogatásért cserébe. A kérdés: a harctéren meddig tart ki az ukrán hadsereg?

„Az orosz fél fokozatosan és folyamatosan tesz lépéseket, amikből mindig nyitva hagyja a visszatáncolás lehetőségét, és ez a kijelentése Putyin elnöknek nem más, mint a diplomáciai megoldás nyitva tartására irányuló folyamatos orosz szándéknak a hangsúlyozása.

Ezzel szemben Ukrajnának hangsúlyoznia kell, hogy ő bárhol, bármikor képes csapást mérni az ellenségre”

– magyarázta a szakértő.

A legfrissebb hírek szerint hétfőn este Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette: a washingtoni kormány képviselői részt vesznek majd egy Szaúd-Arábiában tartandó békecsúcson. Az AP amerikai hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a csúcstalálkozóra Dzsiddában kerülhet majd sor augusztus elején. Beszédes azonban, hogy a találkozóra Oroszországot nem hívták meg.

Ukrán dróntámadás érte Moszkvát hajnalban, de légitámadásokat jelentettek több ukrán nagyvárosból is, halálos áldozatok is vannak. Közben a frontvonalra látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy személyesen tájékozódjon az ukrán ellentámadásról. Vlagyimir Putyin orosz államfő pedig arról beszélt, hogy nem zárkóznak el a béketárgyalásoktól, de nehéz tűzszünetet kötni úgy, hogy az ukránok támadnak.

Hatalmas lyuk tátong egy toronyház oldalán Moszkva üzleti negyedében. A város polgármestere arról számolt be, hogy vasárnap hajnalban több épületet is találat ért a központban, azonban a támadásoknak nincsenek áldozatai.

Egyszer csak egy robbanást hallottunk, olyan volt mint egy hullám, mindenki talpra ugrott. Utána mindent füst borított be és alig lehetett látni valamit. Felülről észrevehetőek voltak a lángok – mesélte egy szemtanú.

A védelmi tárca szerint az ukránok három drónt lőttek ki a fővárosra, Kijev viszont nem vállalt felelősséget a légicsapásokért.

Az orosz hatóságok elővigyázatosságból a közeli vnukovói nemzetközi repülőteret egy időre lezárták.

Egy kigyulladt oktatási épületről tett közzé felvételt az ukrán rendőrség, jelentésük szerint szombat este orosz rakéták csapódtak be Szumi régióban. A támadásnak halálos áldozata és öt sérültje van. Orosz rakétatámadást jelentettek kelet-ukrajnai Zaporizzsjából is. A hatóságok szerint legkevesebb két ember életét vesztette, tucatnyi épület rongálódott meg, köztük lakóházak is.

Közben a donyeck megyei frontra látogatott Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök katonákkal találkozott, akik tájékoztatták az ellentámadásról, amely továbbra is Bahmut körül összpontosul. „Az ukrán nép nem sokat hall a különleges műveleti erőkről. A leghevesebb harcokban vesznek részt, de nyilvánosan nem beszélünk a munkájukról. Szeretném elmondani, hogy mindenki tudja, mit csináltok, az emberek tudják, hogy hősök vagytok, és sok minden függ tőletek. Mindig az első sorban harcoltok, köszönöm ezt és a szolgálatotokat. Dicsőség Ukrajnának!” – buzdította a katonákat Zelenszkij.

Nincsenek komoly változások, nem fokozódnak a harcok a az ukrán fronton az orosz elnök szerint. Vlagyimir Putyin kiemelte, hogy a június elején indított ellentámadás alatt az ukránok 415 tankot és 1300 páncélozott járművet vesztettek, ezek kétharmada nyugati gyártmányú volt.

„Súlyos veszteségeket szenvedtek mind emberekben, mind felszerelésben. Talán csak annyi változott, hogy a katonákat páncélozott járművekkel hozzák a frontvonalhoz, ahol az emberek kiszállnak a járművekből, és a járművek azonnal eltűnnek. Nyilvánvalóan nagy becsben tartják a felszerelést, félnek az elvesztésétől. Gyalogosan támadnak. Kiteszik az embereket a tüzérségünknek és a tankjainknak” – fogalmazott az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin azután tartott sajtótájékoztatót, hogy pénteken az afrikai országok vezetőivel tárgyalt.

Az egyeztetésen a legfőbb téma a gabonaszállítmányok ügye volt. Az orosz államfő elismerte, hogy cégeik nagyobb haszonra tesznek szert, miután két hete felmondták a megállapodást, mivel magasabb áron tudják eladni a terményeket.

Azonban azt ígérte, hogy a haszonból befolyó többletadóval a szegény országokat támogatják, amelyek megszenvedték az akadozó szállítmányokat. Moszkva a tervek szerint havonta mintegy 50 ezer tonna gabonát adna ingyen.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy interjú során azt mondta, hogy nem fog spekulálni azzal kapcsolatban, hogy meddig kell az Egyesült Államoknak kazettás bombákat szállítania Ukrajnának. A miniszter azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „megvan, és továbbra is meglesz mindene, amire szüksége van a tervei megvalósításához”.

Lloyd Austin a CNN-nek adott interjúban az amerikai lőszerkészletek hiányosságára is utalt, amikor azt mondta, hogy az Egyesült Államok jelenleg is „azon dolgozik, hogy feltöltse az Ukrajnánk szánt lőszerkészleteit”.

Majd hozzátette, hogy ennek érdekében elsőnek a saját hadiipari vállalataikat kérték arra, hogy bővítsék kapacitásaikat, most pedig a nemzetközi partnereiket és más országoknak is jelezték, hogy tegyék ugyanezt.

„Biztosítani fogjuk, hogy Ukrajna mindent megkapjon, amire szüksége van ahhoz, hogy folytatni tudja a harcot”

– fogalmazott.

Az interjú során arra a kérdésre, hogy meddig kell az USA-nak kazettás bombákat biztosítani Ukrajna számára, a miniszter azt felelte, hogy nem akar spekulálni, de továbbra is arra fognak összpontosítani, hogy Ukrajna megkapja, amire szüksége van.

Nem szabad akadályozni, hogy az Egyesült Államok kazettás lőszereket szállítson Ukrajnába – erről Frank-Walter Steinmeier német elnök beszélt vasárnap a ZDF-nek.

 „Ha Ukrajnának többé nem lesznek eszközei ahhoz, hogy megvédje magát, vagy ha azok, akik segítik őt az önvédelemben, felhagynak ezzel a segítséggel, az Ukrajna végét jelenti. Ez az, amire újra és újra rá kell mutatnunk” – mondta Frank-Walter Steinmeier.

Elemzők szerint a német elnök mostani szavai arra utalnak, hogy a kezdeti ellenkezés után Berlin változtat az álláspontján és beáll az Egyesült Államok mögé a kazettás lőszerek ügyében.

Pedig világszerte egyre nagyobb a botrány amiatt, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, kazettás lőszereket küld Ukrajnának. Ezt a fegyvert ugyanis a világ mintegy száz országában betiltották, mert rengeteg civil halálát okozhatja még a háború befejezése után is.

A kazettás lőszer a bevetéskor számos apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást és a járulékos veszteségeket. A legnagyobb probléma az a fegyverrel, hogy a szétszóródó kis méretű bombák mintegy 10, de előfordulhat, hogy akár 40 százaléka nem robban fel és évtizedekig jelent veszélyt a lakosságra.

A Biden-adminisztráció lépését mások mellett Nagy-Britannia, Spanyolország, és még az ENSZ is bírálta. Sőt a kazettás lőszerek szállításáról még az Egyesült Államokban sem volt egyetértés.

Az amerikai kazettás lőszerekkel valószínűleg semmire sem megy Ukrajna, ugyanis azok jelentős hányada nem működik megfelelőlen – számolt be a V4NA hírügynökség egy nyugalmazott amerikai hírszerző tisztre hivatkozva. Scott Ritter szerint ugyanis

azoknak a kazettás lőszereknek, amelyeket Joe Biden most Ukrajnába küld, már évekkel ezelőtt lejárt a felhasználhatósági ideje. Vagyis megbízhatatlanok és kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni, amikor a harctéren bevetik.

Az egykori hírszerző arról is beszélt, Joe Bidennek fogalma sincs, hogy mit küldenek Ukrajnába, és a döntés annak a politikának az érzéketlen folytatása, amelynek célja egy olyan konfliktus meghosszabbítása, amit Ukrajna nem tud megnyerni.