Újabb ukrán dróntámadás egy orosz hajó ellen

Tengeri dróntámadásban megsérült az orosz zászló alatt hajózó SIG nevű tartályhajó motortere a Krím-félsziget mellett – jelentette be az orosz tengeri és folyami szállításért felelős szövetségi ügynökség (Roszmorrecsflot) szombaton.

Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

„A SIG tankerhajó motortere léket kapott a vízszint közelében a hajó jobboldalán, az előzetes vizsgálatok alapján egy tengeri dróntámadás következtében”

– fogalmazott az ügynökség a Telegramon megjelent közleményben.

Oroszország légicsapást indított a kelet-ukrajnai Herszon városa ellen ma hajnalban. Egy rakéta a helyi katedrális épületébe csapódott. A támadásban nyolcan meghaltak. Közben az orosz védelmi minisztérium arról tájékoztatott, hogy elhárítottak egy ukrán dróntámadást Novorosszijszk kikötőjében.

Megsérült és részben leégett annak a tizennyolcadik századi templomnak a teteje, amelybe egy orosz rakéta csapódott csütörtök este. A kelet-ukrajnai Herszon városát ért csütörtöki légitámadásban nyolcan meghaltak. A robbanások a Szent Katalin-katedrálissal szemközti keresztény ifjúsági központ épületét is megrongálták.

A front teljes vonalán kemény harcok folynak, az orosz erők jelentős ellenállást tanúsítanak – állapította meg az ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében.

„Nagyon hevesek a támadások. A megszállók megtesznek minden tőlük telhetőt. Kupjanszknál, Limannál, Bahmutnál, Marijinkánál, Avdjivkánál, valamint a front déli vonalán is. Mindenhol nehéz dolgunk van. De mindegy, mit tesz az ellenség, az ukrán erők fölényben vannak” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán frontra látogatott az orosz védelmi miniszter csütörtökön – derült ki a tárca által közzétett videófelvételből. Szergej Sojgu a középső fronton tájékozódott a harctéri helyzetről, és gratulált az orosz csapatok Líman közelében indított sikeres ellentámadásához.

A védelmi miniszter megszemlélte azt a svéd gyalogsági páncélost is, amelyet az ukránok még a hét elején hagytak hátra, miután találat érte. Svédország 50 ilyen páncélost ígért az ukránoknak. Az elsőket idén tavasszal szállította le.

MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Orosz tájékoztatás szerint péntekre virradóra Ukrajna tengeri drónokkal indított támadást a novorosszijszki haditengerészeti bázis ellen. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az egyik legnagyobb fekete-tengeri kikötő ellen irányuló támadást elhárították.

A közösségi médiában terjedő, meg nem erősített felvételeken azonban az látszik, ahogy egy orosz hadihajót vontatóhajók szállítanak be a novorosszijszki kikötőbe. Az orosz hatóságok teljesen leállították a nemzetközileg is fontos kikötő forgalmát. Itt ér véget a Kaszpi-tengeri olajvezeték, és innen indulnak útjukra az olajszállító tankerek.

Az ukrán csapatok ellentámadásuk kezdete óta, vagyis az elmúlt két hónap folyamán több mint 43 ezer embert vesztettek – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

„A kijevi rezsim június-júliusi úgynevezett offenzívájának kezdete óta az ukrán fegyveres erők veszteségei a harci műveletek során már több mint 43 ezer katonát tettek ki” – hangzott a tárca az összegzése.

A minisztérium szerint ez az adat nem tartalmazza az ukrán és külföldi kórházakba szállított sebesülteket, a „külföldi zsoldosokat”, valamint azokat a harcosokat, akik az ukrán hátországban végrehajtott precíziós csapások következtében vesztették életüket.

A tárca tájékoztatása értelmében

az orosz erők az ukrán ellentámadás kezdete óta legkevesebb 4900 haditechnikai eszközt semmisítettek meg, köztük 26 repülőgépet, 9 helikoptert, 1831 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 747 tüzérségi löveget és aknavetőt.

Igor Konasenkov altábornagy, a minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve visszavert ukrán ellentámadásokról, valamint Donyeck körzetében végrehajtott orosz ellentámadásról és Liman környéki előrenyomulásról számolt be.

Az elmúlt nap folyamán a frontvonalon elesett ukrán katonák számát mintegy 575 főben nevezte meg. A megsemmisített ukrán célpontok között sorolt fel egyebek között két drónirányító központot.

A moszkvai katonai tárca szerint Szergej Sojgu védelmi miniszter a „különleges hadművelet” övezetében felkereste az orosz központi csapatcsoport egy előretolt vezetésipontját, ahol egyebek között a saját oldalon emberéleteket megkímélő megelőző csapások fontosságát hangsúlyozta.

Fogadta Andrej Mordvicsov altábornagy jelentését, és köszönetét fejezte ki a katonáknak a Liman környékén végrehajtott sikeres műveletkért. A védelmi minisztérium arról is beszámolt, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői pénteken, az eredeti terveknek megfelelően, megfigyelőváltást hajtottak végre.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Herszonból, Zaporizzsja megyéből és az oroszországi Kazanyból számolt be az ukrán biztonsági szolgálatokkal együttműködő ügynökök, összesen négy ember őrizetbe vételéről.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az orosz biztonsági tanács tagjaival tárgyalta meg a belbiztonság kérdéseit, valamint aláírt több, az ukrajnai háborúval kapcsolatos jogszabályt.

Ezek értelmében egyebek között 27-ről 30 évre emelkedik a sorkatonai szolgálatra behívhatók felső korhatára, a behívó kézbesítése után a címzettnek tilos lesz külföldre utaznia, az orosz szankciók alá került külföldiek vagyonát zárolhatják, a nemzeti gárdát nehézfegyverekkel fogják felszerelni, továbbá az állami fegyveres testületek, valamint a terrorellenes védelemben részesített objektumokat őrző biztonsági cégek jogosultságot kaptak arra, hogy a felelősségi területükön minden drón mozgását megakadályozzák.

Putyin kézjegyével látta el azt a törvényt is, amely tíz százalékos egyszeri adót vet ki a vállalatok extraprofitjára. A jogszabály – több kivétel megnevezése mellett – alapvetően azokra a nagyvállalatokra vonatkozik, amelyek 2021-2022-es átlagos, adózás előtti nyeresége meghaladja az 1 milliárd rubelt (jelenlegi árfolyamon 3,7 milliárd forintot).

Ukrajna szerint Oroszország azt tervezi, hogy Wagner-zsoldosnak álcázott katonái és hírszerzői beszivárognak Fehéroroszországba, ahol támadást intéznek egy olajfinomító ellen, a műveletért pedig Kijevet teszik felelőssé a nyilvánosság előtt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon pénteken megjelent közleményében azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az úgynevezett hamis zászlós műveletet a Fehéroroszország délkeleti részén fekvő Mazir város stratégiai fontosságú olajfinomítója ellen követné el. A közlemény szerint a támadást magukat ukrán diverzánsoknak kiadó orosz katonai erők és hírszerző szolgálatok hajtanák végre.

„Oroszország arra készül, hogy Ukrajnát vádolja meg saját tetteiért, és újból megpróbálja bevonni Minszket az Ukrajna elleni teljes körű háborúba” – áll az SZBU üzenetében. A közlemény szerint az információ több forrásból származik, egyebek mellett egy elfogott orosz katonára hivatkoznak.

Az amerikaiak többsége ellenzi, hogy a kongresszus további finanszírozást engedélyezzen Ukrajna támogatására az Oroszországgal vívott háborúban – derül ki a CNN új, az SSRS által végzett közvélemény-kutatásából. A közvélemény megosztott abban, hogy az Egyesült Államok már eddig is eleget tett-e Ukrajna megsegítésére.

Összességében 55 százalék szerint az amerikai kongresszusnak nem kellene további finanszírozást engedélyeznie Ukrajna támogatására,

míg 45 százalék szerint a kongresszusnak engedélyeznie kellene. 51 százalék szerint az USA már eddig is eleget tett Ukrajna megsegítésére, míg 48 százalék szerint többet kellene tennie. A 2022 február végi orosz invázió első napjaiban végzett közvélemény-kutatás szerint 62 százalékuk úgy vélte, hogy az USA-nak többet kellett volna tennie.

A pártok közötti megosztottság azóta a felmérés óta tovább nőtt. A demokraták és a republikánusok többsége már ellentétes állásponton van az Egyesült Államok ukrajnai szerepvállalásával kapcsolatos kérdésekben.