kulcsár edina
Létrehozva: 2023.08.04.
Újabb részletek a dollármédia titkairól
Dőlt a pénz, de mire?
A Magyar Nemzet 2019 szeptemberében elsőként számolt be az EzaLényeg-csoport baloldali kampányban játszott szerepéről. Sorozatukban részletes kutatással bizonyíották, hogy a lejáratóoldalak tulajdonosai a milliárdos, részleteiben máig homályos külföldi finanszírozásból egy sor további honlapot működtethettek. A hirdetett tartalmak áttekintéséből kiderül, hogyan alakultak a baloldal választási reményei az előző választási ciklusban és hogyan próbált segíteni a baloldali médiabirodalom ott, ahol politikusaik éppen a legnagyobb bajban voltak.
Mi a közös a következő településekben és időpontokban? Szerencs és Tiszaújváros 2020 októberében, Miskolc, Pécs és Pestszentlőrinc 2022 márciusában? A válasz a szoros politikai küzdelem egy-egy országgyűlési mandátumért. Van azonban egy másik közös jellemző is: az általunk egy sorozat keretében bemutatott EzaLényeg-médiabirodalom tíz legnagyobb helyi közösségi médiás hirdetési költései között egyaránt felbukkantak az említett települési aloldalak. Az EzaLényeg miskolci lábára például nem kevesebb mint 11,5 millió forint jutott, ebből pedig 1 463 tartalmat hirdettek. A lejáratóoldal pécsi kiadására 9,2 millió forintot szántak, ebből 1 976 tartalmukat népszerűsítették a Facebookon.
Bár a baloldali kutatók és elemzők sokáig a biztos mandátumok közé sorolták Pécset és Miskolcot, a kampányhirdetések elhelyezéséből utólag jól nyomon követhető a baloldali kampány összeomlása és a pánikhangulat terjedése. Ahogy közeledett 2022. április 3., úgy vált egyre inkább egyértelművé, hogy a korábban megingathatatlanul ellenzékinek gondolt települések is a kormányoldal mellett dönthetnek. Így aztán pánikszerűen beindultak a milliós kampányköltések, hogy legalább a kétharmados Fidesz-sikert megakadályozzák.
Végül a két miskolci központú választókerületben kormánypárti siker született, ami nem kevés kritikát váltott ki a választás után balliberális körökben a kampányvezetés stratégiájával kapcsolatban. Visszanézve a közösségi oldal hirdetéstárát, a legutolsó miskolci EzaLényeg-hirdetések éppen a választás napjával bezárólag futottak. Ezek a március végi-április eleji hirdetett tartalmaik leginkább a végül kis különbséggel győztes Kis Jánost (Fidesz) támadták, vagy leplezetlenül a másik Miskolc-központú választókerületben induló, végül vesztes Szilágyi Szabolcs mellett kampányoltak. Utóbbi azóta a Jobbikból éppen az EzaLényeg-es kört több tíz milliós megbízásokkal ellátó Gyurcsány-pártba igazolt.
Pécsett egy fideszes és egy ellenzéki mandátumot osztottak ki a választás után, a részben és közvetett módon külföldről finanszírozott hirdetéseken is múlhatott azonban Mellár Tamás győzelme, aki 1 153 szavazat különbséggel futott be 51 597 érvényes leadott voks mellett. A Mellárt és a másik helyi baloldali jelöltet, Szakács Lászlót támogató tartalmak mellett a baloldali médiabirodalom helyi lába szinte kizárólag a fideszes jelölteket támadta. Ahogyan Miskolcon, úgy Pécsett sem hirdetett az EzaLényeg-lapcsalád tavaly április 3. óta.
Még a pécsinél is szorosabb lett – szintén sokak meglepetésére – a pestszentlőrinci eredmény. Bár az ellenzék előzetesen elkönyvelte magának az összes budapesti mandátumot, végül Dunai Mónika legyőzte jobbikos ellenfelét Rákosmentén. Emellett pedig Kunhalmi Ágnes győzelme is csak 780 szavazaton múlt a szomszédos választókerületben, Pestszentlőrincen. A baloldali jelöltet segíthette, hogy a helyi EzaLényeg 7,5 millió forintot meghaladó hirdetési költéssel kampányolt az elmúlt években Kunhalmi Ágnes, valamint Gyurcsány Ferenc helyi embere, Szaniszló Sándor mellett, illetve a fideszes Lévai István Zoltán ellen.
Ez azért is pikáns, mert a baloldali médiabirodalom külföldi forrásai úgy segíthették Kunhalmi Ágnest mandátumhoz, hogy a választás után éppen ő támadta a leghevesebben a külföldi kampánytanácsadóikat. A szocialisták női társelnöke utólag úgy fogalmazott, Márki-Zay Péternek „volt egy saját MMM-es tanácsadói köre magyar és külföldi tanácsadókkal. Ők valamilyen okból még az utolsó körben is a putyinozó plakátokat erőltették.” Kunhalmi szerint ő azért tudta megnyerni a körzetét, „mert a békéről beszéltem meg a jóléti intézkedésekről, a programunkról, és nem arról, hogy mi van Putyinnal. Egy szűk rétegre optimalizáltuk a kampányunkat.” Ellenőrizték, és valamiért a baloldali médiabirodalom helyi lejáratóoldala is pontosan úgy kommunikált, ahogy arra Kunhalmi utólag emlékezett.
Érdekesség továbbá, hogy a választásokhoz közeledve láthatóan megváltozott az EzaLényeg-médiabirodalom hirdetési stratégiája. Míg 2022. március 15. előtt elsősorban Pest megyében költöttek sok pénzt, és sokféle életkori csoportot céloztak, március 15-től Borsod is kiemelt hirdetési célpontjuk lett, és immár leginkább a középkorúakat célozták mindkét megyében. Végül a sokmilliós hirdetések ellenére az említett két térségben minden választókerületben a jobboldal győzött.
Ahogy arról korábban már többször beszámolt a Magyar Nemzet, az EzaLényeg-médiabirodalom mögött álló Oraculum 2020 Kft. közel kétmilliárd forintot kapott külföldről, az Action for Democracy nevű Korányi-féle szervezettől és egy homályos svájci alapítványtól. A végső adományozók kiléte továbbra is ismeretlen, a mikroadományokról szóló történetek azonban ellenzéki megszólalók szerint is egyre kevésbé tarthatóak. Összesítésünk szerint 2019 és 2022. április 3. között az EzaLényeg-médiabirodalom nagyságrendileg háromnegyedmilliárd forintért hirdette tartalmait a nagy amerikai technológiai vállalatoknál.
Bár a Gyerekkel vagyunk nevű Facebook-oldal első ránézésre politikamentesnek tűnik – hasonlóan az EzaLényeg-médiabirodalom olyan elnevezésű felületeihez, mint a Receptek.ma, vagy a Vicc Magazin – ez a dollármédium is a baloldal választási kampányeszközeként működött.
A Gyerekkel vagyunk ugyanis 13 millió forint értékben tett közzé 970, jelentős részben politikai tartalmú hirdetést.
A portálnak bőven volt miből költekeznie, hiszen a kiadója, az EzaLényeg-portfólió egészét működtető Oraculum 2020 Kft. a DatAdat cégcsoport mellett a külföldről érkező pénzek fő recipiense volt. A Nemzeti Információs Központ jelentése szerint több mint négymilliárd forint érkezett a magyar baloldal választási kampányának támogatására az amerikai, Korányi Dávid-féle Action for Democracyn keresztül, valamint egy svájci alapítványtól.
Ennek az összegnek közel 90 százaléka – 3,55 milliárd forint – kötött ki a Bajnai Gordon érdekeltségébe tartozó DatAdatnál, illetve az Oraculum 2020 Kft.-nél.
Utóbbi mögött Páva Zoltán áll, akin keresztül a kampánymédiumok a Gyurcsány-párthoz is kapcsolódnak, ugyanis Páva ügyvezetőként tevékenykedik a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciója által megbízott EagleEye Marketing nevű cégben, amely az idei első fél évben például 43 millió forintnál is nagyobb összeget kapott „social media tanácsadás” nevű feladatok teljesítésére.
Dübörgött a kampány
Visszakanyarodva a Gyerekkel vagyunk kampánytevékenységére: bár a politikai hirdetések csak a tavaly áprilisi választás lezárultáig jelentek meg, a 2021 májusában létrehozott oldal és a mögötte álló portál a mai napig működik, vagyis inkább vegetál, hiszen mindössze havi 2-3 cikkel jelentkeznek. A közel ezer kampányanyag nagyobbik részét – 550-et – a voksolás előtti egy hónapban tették közzé. A jellemzően négy hirdetésből álló csomagra sokszor százezer, esetenként akár kétszázezer forintot is költöttek.
A hirdetések egy része egyebek mellett az egészségügy és az oktatás helyzetét igyekezett sötéten bemutatni, de gyakoriak voltak az életszínvonal csökkenését és a mélyszegénységet a valósnál szélesebb körű problémaként ábrázoló pamfletek is.
A Gyerekkel vagyunk Facebook-oldal adminisztrátori csapatában – az Oraculum 2020 Kft. kiterjedt online portfóliójának legtöbb eleméhez hasonlóan – szintén találhatók ausztriai személyek a magyarok mellett. Érdekesség, hogy az oldal hirdetőjéről szóló információk között megadott telefonszám megegyezik a Hóvége.hu nevű, másik Oraculum-kiadvány hirdetőjének elérhetőségével.
A tőzsdespekulánshoz vezetnek a szálak
A Gyerekkel vagyunk impresszumából az is kiderül, hogy partneri viszonyban állnak a Soros-pénzekkel alaposan kistafírozott amerikai Parents Together Foundation-nel (Szülők Együtt Alapítvány). A 2016–2021 közti időszakban a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) összesen félmillió dollárral támogatta a Parents Together Foundationt és annak a Parents Together Action nevű lobbikarját. A szervezeteket a New Media Ventures portfóliójában is jegyzik, amely egy további Soros-szervezettel, a Democracy Allience-szel (Demokrácia Szövetséggel) is szoros kapcsolatban áll.
Más baloldali alapítványoktól is számottevő összegek folytak be az ikerszervezethez: 2020-ban a Tides Foundationtől 62 ezer dollárt kaptak, két évvel korábban pedig a David és Lucille Packard Alapítványtól 550 ezer zöldhasú érkezett hozzájuk.
A Parents Together Foundation és a Parents Together Action rendszeresen pályáznak és nyernek el jelentős pénzeket olyan kiírásokon is, amelyek balliberális elképzelések szerint alakítanák át az amerikai társadalmat. Tavaly például a demokrácia „diverzebbé” tételét célzó projekt részeként ők is kaptak a megítélt kétmillió dollárnyi díjból. Mindennek fényében nem meglepő, hogy a Parents Together Action pénzzel is támogatta Hillary Clinton 2016-os elnökjelölti kampányát.
A szervezet politikai célkitűzéseiből kiindulva – valamint abból, hogy készek anyagi eszközöket is áldozni ezekre az ügyekre – felmerül a kérdés, hogy a Gyerekkel vagyunk partnerszervezeteként juttattak-e nekik, vagy más EzaLényeg-kiadványoknak a Soros-hálózathoz köthető pénzekből.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Parents Together Foundation honlapja szerint fontos bevételük származik „mikroadományokból” amelyek gyűjtésére azt az úgynevezett – és a guruló dollárok körüli kérdőjelek kapcsán hazánkban hírhedtté vált – Stripe rendszert használják, amelyet több magyar dollármédium is alkalmazott.
Az anya szót is eltörölnék
A 2011-ben alapított szervezet honlapján a gyermekek LMBTQ-s érzékenyítését és indoktrinálását célzó anyagok dominálnak.
Ezekben például arra vonatkozó útmutatóval látják el a szülőket, hogy miként magyarázzák el gyermekeiknek az „LMBTQ pride fontosságát”, miközben azt sulykolják, hogy a heteroszexuális büszkeség az képtelenség.
A szivárványos képekkel és emblémákkal sűrűn kidekorált oldalon található egy genderidentitásról szóló kisokos is, amelyben olyan vitatott terminusokat magyaráznak a szülőknek, mint a ciszgender, a transzgender, a genderfluid vagy a nem bináris.
Egy másik anyagban pedig arról győzködik a családokat, hogy ne használjanak olyan szavakat, mint az „apa”, „anya” vagy „férj” és „feleség”. Az alternatívaként kínált „újbeszélben” ezeket olyan kifejezésekkel váltanák ki, mint „egy felnőtt a családban”, valamint „partner”.
A Parents Together Foundation és a Parents Together Action alapító-igazgatója is garancia a Soros-hálózattal ápolt jó kapcsolatokra. Justin Ruben ugyanis korábban a MoveOn.org elnöke és ügyvezetője volt. Ez a szervezet egy progresszív politikai agendát képviselő akcióbizottságként írható le, saját meghatározásuk szerint pedig internet alapú politikai hálózatot alkotnak, amely online aktivistákat mozgósít különböző ügyek mellett, valamint gyűjtéseket szerveznek demokrata párti jelölteknek, de politikai hirdetéseket is gyártanak.
A MoveOn.org hatalmas összegeket kapott olyan baloldali szervezetektől, mint például a Tides Foundation, a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute), de húsz évvel ezelőtt még magától a tőzsdespekulánstól is bezsebeltek két és félmillió dollárt.
Krőzusként pénzelték Obamát
Ebből persze a gazdáknak kedves projektekre is jócskán visszaforgattak, hiszen a MoveOn.org – részben a tagjai révén – 58 millió dollárt adományozott Barack Obama elnökjelölti kampányára 2008-ban és mintegy egymillió önkéntest mozgattak a demokrata párti jelölt sikere érdekében.
Miután viszont 2016-ban republikánus párti elnök lépett hivatalba, olyan jelszavakkal igyekeztek lejáratni Donald Trumpot, hogy nő-, iszlám- és idegengyűlölő, s ennek jegyében országszerte mintegy kétszáz tüntetést szerveztek az inkumbens ellen.
A MoveOn.org a Parents Together Actionnel is szorosan együttműködik bizonyos ügyekben, például rendszeresen indítanak közös petíciókat. Ezek egy része ugyancsak Trump ellen irányult, de a szélsőséges woke-eszmék jegyében egyebek mellett például azt is követelték, hogy tiltsanak be egy online vizsgáknál használt, „fajilag elfogult” személyazonosító szoftvert, mert állítólag a program az arcuk erősebb megvilágítását kérte a színes bőrű diákoktól.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
