Továbbra is feszült a helyzet Nigerben

Határozatlan időre elhalasztotta a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége azt a tanácskozást, amelyen a Niger elleni további lépésekről döntöttek volna. Azt már csütörtökön bejelentették, hogy készek akár katonai akcióra is, hogy helyreállítsák a rendet Nigerben, ahol a puccsisták emiatt harckészültségbe helyezték a hadsereget. Elemzők szerint a konfliktus elmérgesedése újabb tömeges migrációt indíthat el Európa felé.

A békéért imádkoztak Niger fővárosában. A nagymecset előtti téren az ország vallástudósai és a nigériai vallási vezetők közösen kérték Istent, hogy vessen véget az országaik közti konfliktusnak. A nigériai ulemák küldöttsége szombaton érkezett Niameybe, hogy közvetítsen a nigeri puccsisták és a nyugat-afrikai közösség országai közti egyre inkább elmérgesedett konfliktusban.

„Le kellene ülni tárgyalni, hiszen mi nigeriek és nigériaiak testvérek vagyunk, egy határ két oldalán élünk, és mindnyájan afrikaiak vagyunk” – magyarázza egy fővárosi lakos.

Egyelőre azonban csak annyi történt, hogy a nyugat-afrikai közösség elnapolta azt az ülést, amelyen a katonai megoldásról egyeztettek volna. A határok viszont zárva maradtak.

Az ország földrajzi adottságai miatt a legtöbb árut délről – Nigériából és Beninből – szerezte be. E két ország azonban bejelentette, egészen addig zárva tartják a határokat, amíg vissza nem helyezik hatalmába a megválasztott elnököt.

„Niger nem fog összeomlani. Nem tudják lezárni a Maliba és Burkinába vezető utakat, és tárgyalunk Algériával is. Algéria nem tagja az ECOWAS-nak” – magyarázta a puccsisták egyik vezetője.

Kérdés, mennyire indokolt az optimizmusa. Elektromos áramot ugyanis nem tudnak beszerezni máshonnan, és az ország nem termeli meg a működéséhez szükséges mennyiséget.

„Az embereknek most zseblámpákat, és generátorokat kell venni. Azokhoz viszont elem meg üzemanyag kell. Ezekre a kiadásokra senki nem számított. Ezek is meg fogják emelni az inflációt” – mondta a nigeri főváros egyik lakója.

Az áramhiány persze csak a lakosságnak azt a mintegy egy hatodát érinti, akik eddig is hozzájutottak a villamossághoz. Vidéken nem jelent különösebb változást. Az inflációt azonban ott is megérzik.

„Két zsák rizst 22 ezer frankért szoktam venni, és azon még nekem is van hasznom. Most 30 ezerbe kerül, ami elviszi a teljes hasznomat, mert ennyivel nem emelhetem meg az árakat. Ha így megy tovább, inkább bezárom az éttermet” – magyarázta egy fővárosi vendéglős.

Bár a lakosság négyötödét a mezőgazdaság foglalkoztatja, az elmaradottság, az évszázados módszerek miatt a gyorsan növekvő népesség igényeit nem képes kielégíteni az ország.

Az pedig egyelőre nem látszik, hogyan képzelik a puccsisták az ország finanszírozását.

Így szakértők szerint egyre közelebb kerül az ország teljes összeomlása – ami katasztrofális következményekkel járhat a térségre és Európára nézve is. Nemcsak a migrációs nyomás növekedhet, hanem újjáéledhetnek a szélsőséges iszlamista mozgalmak is.

Egyelőre nincs szó katonai beavatkozásról Nigerben, ahol katonai puccsal mozdították el a demokratikusan megválasztott államfőt. A humanitárius válság és egy újabb migrációs hullám veszélye egyre fenyegetőbb. Az M1-nek nyilatkozó szakértők szerint az Európai Unió ennek kezelésére nincs felkészülve.

A magyar diplomácia is gyorsan reagált a fejleményekre. Szijjártó Péter korábban kijelentette: az európai országoknak, köztük Franciaországnak és Magyarországnak is ki kell tartania az alkotmányosság helyreállítása mellett.

A külügyminiszter egyben hangsúlyozta, a térségben kritikus fontosságú a stabilitás,

mert akkor sokkal kisebb a valószínűsége az újabb, nagy migrációs hullámok megindulásának Európa felé, és elejét lehet venni a terrorfenyegetettség további súlyosbodásának is.

A nigeri válságnak súlyos migrációs következményei lehetnek egész Európára – mondta az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár néhány napja az MTI-nek. Azbej Tristan arra figyelmeztetett: a nigeri katonai puccs miatt fegyveres konfliktusok, humanitárius katasztrófa és migrációs válság várható, mert a következő években akár 100 milliós migránstömeg indulhat Afrikából.

A nigeri válság és az amiatt kialakuló migrációs hullám elszenvedője Európa lehet – mondta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője az M1-en. Horváth József aláhúzta: a migránsok csak Európa felé tudnak jönni, az uniónak viszont nincsenek eszközei a migrációs hullám kezelésére.

„Azok, hogy majd most visszatoloncolunk, majd most nyílt táborokba, majd most szociális ellátórendszeren keresztül próbáljuk intézni, nem működnek. Tehát az jól látható,

ha itt egyszer csak két–három millió ember érkezik be Európába egy erősebb rohammal, az is már az európai rendszert olyan kihívások elé állítja, amit pillanatnyilag nem tud megoldani”

– fogalmazott.

Horváth József arról is beszélt: a migránsok beáramlása visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, megváltoztatva a népességet, és meggyengítve a gazdaságilag erős országokat is.

Kormányzati repülők szálltak le hétfőn Niger fővárosában, Niamey-ben. Bár az ország légterét korábban lezárták, a puccsista junta képviselői örömmel fogadták Mali és Burkina Faso küldötteit. A szomszédos országok vezetői ugyanis a támogatásukról biztosították a nigeri hadsereget, amely átvette a hatalmat.

„Ahogy korábban Maliban és Burkina Fasóban, úgy most Nigerben is átfogó reformokra van szükség. Nagy változásokat azonban nem könnyű elérni, ezért Mali közösséget vállal nigeri testvéreivel. Együtt győzni fogunk!”

– mondta Mali szintén puccsal hatalomra jutott kormányának szóvivője.

Mali és Burkina Faso vezetői ugyanakkor a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) is üzentek a nigeri látogatással.

A 15 országot tömörítő ECOWAS ugyanis ultimátumot adott a nigeri junta vezetőinek, amiben arra figyelmeztették a puccsistákat, hogy ha vasárnapig nem helyezik vissza pozíciójába a lassan két hete erőszakkal elmozdított Mohamed Bazoum nigeri elnököt, akkor katonai intervenciót rendelhetnek el Niger ellen.

(Fotó: MTI/EPA)

Múlt hétfőn Victoria Nuland, az Egyesült Államok külügyminisztériumának államtitkára Niamey-be utazott, ahol a junta több parancsnokával is egyeztetett.

A diplomata szerint úgy tűnik, hogy

a puccsistáknak nem célja az alkotmányos rend helyreállítása.

A hatalomátvétel óta az Egyesült Államok mellett az Európai Unió is szankciókat vezetett be Niger ellen, amelyeket addig nem szüntetnek meg, ameddig a junta nem adja vissza a hatalmat a korábbi elnöknek.

„Nyilvánvaló, hogy ha a puccsisták maradnak hatalmon, annak semmilyen pozitív következménye nem lesz. Elég, ha a régió más országaira nézünk, ahol a közelmúltban hasonló hatalomátvételi akciókat hajtottak végre. A demokratikusan megválasztott rendszerek megdöntése csak megnövekedett biztonsági kockázatot, regionális és nemzetközi szintű kihívásokat hoz, mint például a migrációs hullámok elszabadulása”

– nyilatkozta Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője.

A puccsot végrehajtó Amadou Abdramane ezredes támogatói az ország függetlenségéért és a külföldi beavatkozás ellen rendezett tüntetésen Niger fővárosában, Niamey-ben (Fotó: MTI/AP/Sam Mednick)

A puccs következtében megnövekvő migráció veszélyére a Migrációkutató Intézet igazgatója is felhívta a figyelmet az M1-en.

A Mali–Burkina–nigeri hármas határon nagyjából három és fél millió belső és külső menekült van, a Csád-tó medencéjében a bukóáramnak köszönhetően szintén van legalább hárommillió menekült, és ezek a számok folyamatosan növekednek. Tehát, itt több millió ember indulhat el, amennyiben nem sikerül a biztonsági helyzetet és általában az életkörülményeket javítani a Szahelben – magyarázta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

A fekete-afrikai országban bármelyik pillanatban újabb fegyveres konfliktus törhet ki, amibe akár a nemzetközi közösség országai is könnyen belesodródhatnak.

Egy hangfelvételen Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport vezetője állítólag arról beszél a Tegramon, hogy csapatai készen állnak bevonulni Nigerbe, ha a puccsisták a segítségüket kérik.

„A Wagner-zsoldosok említésére az al-Kaida és az Iszlám Állam fegyveresei megszelídülnek. Büszke vagyok az embereimre. Mi mindig azok mellett állunk, akik a népük önrendelkezéséért harcolnak. Csak egy telefonba kerül és megyünk!” – mondta Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője.

A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének hadseregparancsnokai a napokban dönthetnek az esetleges katonai beavatkozásról.

Vasárnap estére már egyetlen repülőt sem lehetett látni a nyugat-afrikai ország felett, mivel Niger katonai vezetése határozatlan időre légtérzárat jelentett be.

„Niger fegyveres erői, valamint minden védelmi és biztonsági egységünk a nép töretlen támogatását maga mögött tudva, kész megvédeni országunk területi egységét és hazánk becsületét. Ennek érdekében az ország vezetése felhívást intéz a fiatalokhoz, lányainkhoz és fiainkhoz, hogy álljanak készen a haza védelmére”

– fogalmazott a katonai junta szóvivője.

A szegény sivatagi ország már 1960-ban kivált a francia gyarmati közösségből, de még mindig erősen függ a nyugati segítségtől. Niger francia és amerikai katonai támaszpontoknak ad otthont, és eddig kulcsfontosságú partner volt az iszlamista felkelők elleni harcban. A kormány nagy szerepet vállalt a migráció megfékezésében, emellett keményen fellépett az embercsempészek ellen is.