kulcsár edina
Létrehozva: 2023.08.18.
Sok országot érdekelhet a magyar Hiúz
Hetente születhet egy új...
A világpiacon is kelendő lehet a Magyar Honvédség részére Zalaegerszegen sorozatgyártott KF41 Lynx, vagy magyar nevén Hiúz gyalogsági harcjármű. A 45 tonnás, a kezelőkön kívül nyolc, szintén korszerű személyi fegyverzettel rendelkező lövészkatonát szállító lánctalpas páncélozott harcjármű kora csúcstechnikájával van felszerelve, legyen az passzív és aktív védelem, felderítő eszközök vagy a csöves, illetve irányított rakétafegyverzet. A friss információkat a Magyar Nemzet gyűjtötte össze.
Az orosz–ukrán háború, a Tajvant érintő kínai–amerikai szembenállás, a koreai félsziget demarkációs vonalán a nukleáris hatalmak egyre élesebb egymásnak feszülése, Afrika új érdekszférakra osztása mind-mind olyan tényezők, amelyek újra óriási keresletet generálnak a hagyományos fegyverek, köztük a lánctalpas gyalogsági harcjárművek iránt. Azonban a piacon jelenleg mindössze két új, már a 2000-es évek elvárásai és a közelmúlt háborúinak tapasztalatait is figyelembe vevő lánctalpas gyalogsági harcjármű érhető el: a koreai Hanwha által gyártott K21 Redback és a Rheinmetall KF41 Lynx (Hiúz).
A többi gyártó terméke egytől-egyig még a több mint harminc évvel ezelőtt véget ért hidegháború szülötte, illetve azok korszerűsített változata, minimális továbbfejlesztési lehetőséggel. A szűk kínálat mellett probléma még az elmúlt évtizedekben leépített hadiipar csekély gyártási kapacitása, ami miatt akár hosszú évekbe is telhet, mire egy megrendelő hozzájuthat az általa vásárolt fegyverrendszerhez.
A jelenlegi biztoságpolitikai helyzetben a helyzetben gazdaságilag és stratégiailag is kiemelt szerepe van a zalai vármegye székhelyen német-magyar együttműködésben készülő, világviszonylatban is igen korszerűek számító Hiúzoknak.
Zalaegerszeg nagymacskája
Mit tud a részben a Magyar Honvédség igényei alapján fejlesztett Hiúz? A Honvédelem.hu részletes típusbemutatójából kiderül, a gyalogsági harcjármű a háromfős kezelőszemélyzet mellett nyolc lövészkatonát képes szállítani megfelelő páncélvédelem mellett. A lánctalpas jármű hossza 8,49 méter, szélessége 3,8 méter, magasságuk 3,73 méter, de ez utóbbi függhet a járműtestre szerelt toronytól vagy más felépítménytől is. A méret mellé a páncélzattal összhangban jelentős tömeg is jár: 45 tonnát nyomnak a harckész járművek, így meghaladják egy 72-es harckocsi súlyát.
A nagymacska mozgásáról egy Renk tipusú hatsebességes automata váltóval összekapcsolt, 1463 lóerős Liebherr D9612 turbódízel motor gondoskodik. Az akár 65-70 kilométeres sebességgel mozgó monstrum egyenként másfél tonnás lánctalpakon halad, amelyek megegyeznek a PzH 2000 önjáró tarack lánctalpaival, ami logisztikai előnyt jelent a mindkét típust üzemeltető Magyar Honvédség számára.
A jármű képes másfél méter mély vízi akadályon átgázolni, 2,2 méter széles árkon áthajtani különösebb előkészületek nélkül. Egy méter magas akadály (lépcső) vagy 60 fokos emelkedő sem jelent számára problémát, és 30 fokosnál nem nagyobb dőlésszögű rézsűn sem borul fel vagy csúszik le.
Hiúz rinocéroszbőrrel
Ami a páncélzatot illeti, szemből a gyalogsági harcjárművekre kidolgozott NATO szabvány, a STANAG legmagasabb, 6-os szintjét képviseli. Ez azt jelenti, hogy a homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek is, míg oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek, illetve a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak. Alulról akár tízkilós aknák robbánása ellen is védettek a bent lévők, akik különleges, energiaelnyelő székekben ülnek.
Nem csak „vasban” áll a Hiúz védelmi képessége, az egyre elterjedtebb irányított páncéltörő rakéták és az irányítalan páncéltörő rakétagránátok ellen aktív védelemmel is felruházták.
A magyar járművek világszinten egy „elitklubba” kerülnek a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel, mely képes a Lynx ellen indított rakétákat, gránátokat észlelni, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni, eltéríteni, vagy legalább a mozgási energiáját nagyban csökkenteni, hogy ne tudjon a főpáncélon áthatolni.
A StrikeShield rendszer 2021 októberében ment át a német haderő, a Bundeswehr minőség ellenőrző tesztjein. A teszteket a Magyar Honvédség is figyelemmel kísérte, sőt: egyes próbákat kifejezetten a magyar fél kérésére végeztek el. A tesztek során a rendszer sikeresnek bizonyult többféle nem irányított és irányított páncéltörő rakétával szemben (például Konkursz), ennek köszönhetően döntött a Honvédség a StrikeShield rendszer beszerzése mellett.
Az aktív védelmi rendszer az optikai és akusztikai érzékelők jelei alapján álcázással is tud védekezni. A ROSY 40 milliméteres gránátokat kilövő eszköz másodpercek alatt sűrű, átláthatatlan álcázófüstöt biztosít még a mozgásban lévő jármű számára is, eltakarva azt az optikai irányzású vagy keresőfejes páncéltörő fegyverek elől.
Halálos karmok
Hatékony, megfelelő kaliberű fegyverzet nélkül a Hiúz csak egy nagyra nőtt harctéri páncélozott busz lenne, ezért ahhoz, hogy támogassa az általa szállított lövészek harcát, részt vehessen a páncélelhárításban vagy felderítő tevékenységet végezhessen a frontvonalban,
a Lance 2.0-nak nevezett toronyban foglal helyet az irányzó és a parancsnok, akik mellett egy MK 30–2/ABM 30 milliméteres gépágyú lett beszerelve. A fő fegyver alkalmas a kilövés közben programozható, előre meghatározott ponton felrobbanó repeszromboló lőszer használatára is. Ez jelentősen növeli az alacsonyan repülő légi célok – például drónok, könnyebb helikopterek – vagy a lövészárkokban, erődítésekben a fedezék mögött megbújó élőerő elleni pusztító képességet.
A gépágyúval párhuzamosítva van egy 7,62 géppuska. A parancsnok pedig belülről, védett pozíciójából képes működtetni a tetőre szerelhető MSSA távirányítású fegyverállványt, amire géppuska, nehézgéppuska vagy automata gránátvető is szerelhető.
Itt azonban még nem ér véget a fegyvertár, mivel a toronyból rakéták is indíthatók.
Az izraeli Rafael cég Spike LR2 megnövelt hatótávolságú, irányított páncéltörő rakétái a torony oldalára szerelt páncélozott konténerből indíthatók. A két rakétát tartalmazó tárolóegység csak az indítás előtt emelkedik ki a védett pozícióból.
Természetesen a harcjármű által szállított lövészkatonák is növelik a tűzerőt, akik a Lynxet a biztonságos hátsó, páncélozott lehajtható rámpán hagyhatják el, és automata kézifegyvereikkel, gránátvetőikkel és hátrasiklás nélküli, vállról indítható páncéltörő fegyvereikkel vehetik fel a harcot.
Mindent látó szemek
Egy macskához hűen a KF41 Lynx is kiváló, minden időjárási körülmények között hatékony érzékszervekkel rendelkezik. A már említett Lance 2.0-ás toronyban ülő irányzót és parancsnokot az úgynevezett SEOSS–2 stabilizált elektrooptikai felderítőrendszer segíti. A járműparancsnok „szeme” a páncélozott, körbeforgatható kupolában elhelyezett SEOSS–2P, ami az MSSA fegyvertornyot is irányítja. Az irányzó munkáját a SEOSS–2S figyelőrendszer segíti, mely a gépágyú mellett elhelyezve, a toronnyal együtt mozog.
Mindkét optikai felderítőrendszerben egy nagyfelbontású nappali és egy infravörös kamera, továbbá egy legfeljebb 10 kilométeres távolságig használható lézeres távolságmérő kapott helyet. A nappali optikai rendszer észlelési távolsága („valami van ott!”) több mint 18 kilométer, az észlelt tárgy jellegének megállapítását (jármű, ember stb.) több mint 8,5 kilométerről teszi lehetővé, konkrét azonosítást (jármű típusa, a személy férfi vagy nő) több mint 4,5 kilomérerről lehetséges. Az éjszakai képet biztosító hőkamera értékei még ennél jobbak, rendre: 17 kilométer, 9 kilométer és 5 kilométer. Mindez 2,3-szer 2,3 méter méretű NATO szabvány célokra értendő.
A parancsnok ezeken felül egy kisebb látótávolságú, de szélesebb szöget nyújtó kamerával is figyelheti a jármű környezetét.
Az okospáncélos agya
A Lynx-be integrált, úgynevezett SAS (Situational Awareness System) rendszer a jármű személyzete számára az érzékelők által közvetítet adatokat egységes harcászati képpé formálója.
A SAS munkáját segítik a járműre körben felszerelt, nappali és infrakamerával rendelkező SCM 60 kameramodulok, amelyek teljes lefedést biztosítanak a Lynx körül. A védelmet erősíti a szintén integrált lézeres besugárzásjelző, mely a jármű ellen indított, lézervezérlésű félaktív páncéltörő rakétarendszerek támadására figyelmeztet. A szállított lövészek a harchelyzetről a személyi felszerelésükhöz tartozó, a digitális katona programhoz kidolgozott, a harcjárműveél összekötettésben lévő eszközökön és a küzdőtérben telepíthető monitoron tájékozódhatnak.
A világpiacon is győzelmet érhet el
A 2020 őszén a Magyar Honvédség által megrendelt 218 lövészpáncélos mellett számos ország tenderén van versenyben a Rheinmetall által kifejlesztett páncélos. A német hadiipari óriás amerikai cégekkel összefogva pályázik a Bradley harcjárművek leváltását célzó XM30 OMFV programra. A Lynx döntőbe jutott a Griffin III harcjárművel együtt, ahol két típus 11-11 példányának alapos tesztelése után választják ki a Bradley utódját. A végső döntés 2025–2027 között várható. Görögország 205 Lynx harcjármű beszerzését tervezi helyi összeszereléssel együtt is. Az iraki kormány pedig 2022 márciusában tárgyalásokba kezdett a Lynx harcjármű esetleges beszerzéséről.
Elárulta a honvédelmi miniszter, mennyi pénzt kap, aki katonának áll. – Ember kell a vasra! – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki kiemelte, hogy a Magyar Honvédség modernizálása a szemünk előtt valósul meg, és hogy a modern eszközök kezelésére toboroznak katonákat.
– Mára korszakhatárhoz értünk. A Magyar Honvédség modernizálása a szemeink előtt valósul meg – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Szentesen a honvédelmi miniszter a Délmagyar tudósítása szerint. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, hogy megszülettek azok a személyi döntések, amelyek lehetővé teszik a folyamat folytatását, és a hadsereg egyre modernebb eszközökkel rendelkezik. Csúcsfizetéssel várja a lövészkatonákat a honvédség
– A modern eszközökhöz emberekre, katonákra van szükségünk, úgy is mondhatnám, hogy ember kell a vasra
– tette hozzá a miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejelentette, hogy a Magyar Honvédség 30. Kinizsi Pál Páncélozott Gyalogdandár lövészkatonákat vár, a rendszeresített Hiúz (Lynx) típusú páncélozott harci járművel ellátott lövészzászlóaljába.
A kiemelt feladathoz természetesen kiemelt illetmény is tartozik. Erre a feladatra egyedi illetményt állapítottam meg. A belépők havi bruttó 737 ezer forintot kapnak. Ez pedig az egész zászlóaljra vonatkozik, vagyis a régebben szolgálókra is
– közölte a miniszter, aki beszélt arról is, hogy a régiónk, Európa és az egész világ biztonsági helyzete megváltozott az elmúlt években.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra emlékeztetett, hogy keleten egy véres háború dúl, délről pedig az illegális migráció fenyeget. Szerinte azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, ez lehet az egyetlen megoldás ebben a háborúban, ami egyre inkább elhúzódni látszik.
– Magyarországnak hideg fejjel kell gondolkodnia ebben a helyzetben. Növelni kell az ellenálló képességünket és folyamatosan fejleszteni kell a haderőt – fogalmazott a tárcavezető.
Jelentős béremelések a honvédségnél
A katonák béremelése – a rendőrökhöz hasonlóan – két lépcsőben valósul meg. 2022 szeptemberét követően 2024 januárjától újabb jelentős illetményemelésben részesülnek.
2022-ben a hivatásos, szerződéses és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák illetményének megemelésére mintegy 11,2 milliárd forint keretösszeg állt rendelkezésre. 2023-ban az emelés megtartása érdekében biztosított a 49,1 milliárd forintos keretösszeg, majd 2024 januárjától az illetményemelésre további 32,8 milliárd forint keretösszeget terveztek be.
Ez azt jelenti, hogy egy kezdő közkatona 2022 szeptemberétől 399 180 forintos fizetésre számíthat, 2024 januárjától pedig 439 098 forintra, míg egy kezdő őrmester illetménye 2022 szeptemberétől 421 834 forint, ami 2024 januárjától 509 287 forintra emelkedik majd.
Csúcstechnikát képviselnek a Hiúzok
Az első Hiúzt tavaly októberben adták át a Magyar Honvédségnek. A KF41 Lynx, magyarul Hiúz lánctalpas gyalogsági harcjármű első példánya egy 45 tonnás monstrum, a védettséget, a tűzerőt és a gyorsaságot egyesíti a XXI. századi technológiával.
– A nagy múltú, világszínvonalú német fegyvergyár vezetője egyáltalán nem túlzott, amikor a nemsokára a zalaegerszegi gyárból sorozatban kigördülő páncélost méltatta, mivel ez kategóriájában a legújabb és a legmodernebb a világon.
Aki még hivatásos katonaként vagy sorkötelesként emlékszik a Magyar Néphadseregben vagy a Magyar Honvédségben korábban szolgálatban álló, ám a Gyurcsány-kormány alatt kivont és eladott szovjet BMP–1-es lövészpáncélosra, az minden téren legalább fél évszázadnyi technológiai fejlődést láthat a Lynxen.
A harcjármű küzdőterében a tervezők maximálisan próbálták érvényesíteni, hogy a katonák a lehető legjobb és legvédettebb körülmények között indulhassanak harcba. A Honvédelem.hu legfrissebb ismertetője szerint, a 21. században már elvárt védelem miatt 45 tonnát nyomnak a harckész járművek. Az is kiderült, hogy a korábbi nyilvános információkkal szemben a lövészpáncélos mozgatásáról egy jóval erősebb erőforrás gondoskodik: egy automata váltóval összekapcsolt, 6 hengeres, 1463 lóerős Liebherr D9612 turbodiesel motor.
A homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek is, míg oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek, illetve a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak.
A magyar Hiúzokat már a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel is felszerelik, mely képes a Lynx ellen indított rakétákat, gránátokat észlelni, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni.
A Hiúzon lévő Lance 2.0 torony az irányzó és a parancsnok mellett egy MK 30-2/ABM 30 milliméteres gépágyú kerül, ami alkalmas a kilövés közben programozható, előre meghatározott ponton felrobbanó repeszromboló lőszer használatára is. Ez jelentősen növeli az alacsonyan repülő légi célok vagy a fedezék mögött megbújó élőerő elleni pusztító képességet. Ezt egy 7,62-es géppuska egészíti ki. A parancsnok pedig belülről, védett pozíciójából képes működtetni a tetőre szerelhető távirányítású toronyba szerelt közepes vagy nehézgéppuskát.
A Honvédelem.hu információi szerint a magyar Lynx-ek páncélozott célok elleni támadóképességét a modern, izraeli Rafael cég Spike LR2 megnövelt hatótávolságú, irányított páncéltörő rakéták növelik.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
