kulcsár edina
Le kellett zárni.
A Krím félszigetet a Kercsi-szoros felett Oroszországgal összekötő hidat, illetve egyéb krími célpontokat támadták rakétákkal szombaton az ukrán erők az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint.
A tárca szerint nem sebesült meg senki, és a csapások anyagi károkat sem okoztak. Az ukrán erők Sz-200-as rakétákkal támadták a hidat, amelyet emiatt átmenetileg le kellett zárni.
Az orosz külügyminisztérium közölte: meg fogják torolni a krími híd elleni „terrortámadást”.
– írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegramon.
A Kercsi-szoros felett átívelő, 19 kilométer hosszú hidat már korábban is támadták az ukránok. Ukrajna ezt szinte soha nem ismeri el nyilvánosan, csak annyit közöl, hogy az ellentámadáshoz elengedhetetlen az orosz katonai infrastruktúra megsemmisítése.
A krími híd tavaly októberben súlyosan megrongálódott, amikor felrobbant egy áthaladó teherautó. A robbanásban három ember meghalt. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) később vállalta a felelősséget a szabotázsakcióért.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton kora reggel azt közölte, hogy meghiúsított egy támadási kísérletet, amelyet 20 ukrán, pilóta nélküli repülő hajtott végre a Krím félszigeten lévő célpontok ellen. Tizennégy ukrán drónt légvédelmi rendszerekkel, hatot pedig elektronikus hadviselési eszközökkel semmisítettek meg. A támadásnak nem voltak áldozatai, és nem okozott károkat sem – állította az orosz tárca.
Európa hiába adna F-16-os vadászgépeket Ukrajnának, jelenleg a pilóták kiképzéséhez sincs elegendő kapacitása. Az Egyesült Államok pedig együttműködik ugyan a képzési terv összeállításában Dániával és Hollandiával, azonban csak abban az esetben vállalja az ukrán pilóták kiképzését amerikai földön, amennyiben Európában elfogyott a képzési kapacitás. Noha a médiában nagy támogatottsága van annak az elképzelésnek, hogy Ukrajna szövetségesei adjanak F-16-os vadászrepülőket az Oroszország által megtámadott országnak, a szakértők hosszú távú védelmi potenciálként tekintenek a repülőkre, így azok használata és az ahhoz szükséges képzés is hosszadalmas folyamat lesz.
Az első hat ukrán pilóta várhatóan jövő nyár előtt nem fejezi be az Egyesült Államokban gyártott F-16-os kiképzését – idézte a Washington Post a magas rangú ukrán tisztviselők véleményét. Mint írták, a nyugati oktatási program folyamatosan késik. A lap emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok elnöke maga is egy évig vonakodott attól, hogy amerikai gyártmányú F-16-os gépeket küldjenek a háborúban álló országba, azonban később hozzájárult, hogy más országok adjanak a sajátjaikból Ukrajnának.
Kevés a kiképző
Az ukrán oldalról anonimitásuk megtartása mellett nyilatkozó tisztségviselők elmondták, hogy bár a pilótáik folyékonyan beszélnek angolul, először egy négy hónapos nyelvi kurzuson kell részt venniük Nagy-Britanniában. Itt tanulják meg a repülőgéppel kapcsolatos fogalmakat. Azonban ez az oktatás a földi személyzettel együtt fog történni, akik kevésbé jártasak az angolban. Az ukrán tisztviselők szerint ezt Dánia kérte. A dán védelmi minisztérium azonban nem kommentálta a kijelentést a Washington Post megkeresésére.
A holland védelmi minisztérium szóvivője, Mark van de Beek alezredes azonban a lapnak adott válaszában elmondta, hogy a képzés részleteit még mindig pontosítják. A szóvivő kiemelte, hogy hiány van az F-16-os kiképzőkből, mert Hollandia például most áll át a fejlettebb F-35-re, a kapacitásait pedig arra koncentrálja.
Állítólag még augusztusban indul Dániában az ukrán pilóták kiképzése az amerikai F–16-os harci repülőgépeken – közölte korábban
Legkevesebb egy halálos áldozata van a Szergijev Poszad-i gyártelepen szerdán történt robbanásnak – közölték csütörtök reggel az orosz hatóságok. Napközben még tizenkét eltűntet kerestek a romok alatt a Moszkvához közeli város ipari parkjában. Közben az ukránok újabb dróntámadást indítottak az orosz főváros ellen – közölte a moszkvai polgármester, hozzátéve, hogy a pilóta nélküli repülőgépeket még azelőtt lelőtték, hogy elérték volna a város határát.
A városszéli gyártelepen, Moszkvától alig ötven kilométernyire történt robbanás hatalmas károkat okozott a környéken. A több mint hatvan sérült közel felét még csütörtökön is kórházban kezelték. Hatuk állapota válságos.
„A felrobbant pirotechnikai raktár környékén tizenketten rekedtek a romok alatt” – közölték csütörtök reggel a hatóságok, megerősítve a sajtóhírt,
„Idebenn dolgoztunk, amikor a robbanás történt. Egy pillanat volt az egész. Ösztönösen a hang irányába fordultam, és láttam, ahogy valami felém repül. Épp lebuktam, amikor a tégla az ablaknak csapódott. Még arra sem volt időm, hogy megijedjek” – emlékezett vissza a szerda délelőtt történtekre egyik közeli műhely vezetője.
Azokat a sajtóhíreket, amik szerint ukrán dróntámadás okozta a robbanást, a hatóságok ugyan gyorsan cáfolták, de csütörtök reggel bejelentették, hogy az ukrán erők újabb dróntámadást kíséreltek meg a főváros ellen, egy hónapon belül már a hatodikat. Moszkva polgármestere közösségi oldalán azt írta: az egyik harci drónt csaknem 100 kilométerrel a városhatár előtt sikerült hatástalanítaniuk, egy másikat pedig a Vörös tértől mindössze 25 kilométerre szedtek le a levegőből.
Ezzel párhuzamosan a moszkvai védelmi minisztérium közölte:
„Kupjanszk irányába a nyugati hadtest támadó alakulatai javítottak helyzetükön a front teljes hosszán” – mondta Igor Konasenkov. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője egy nappal korábban azzal vádolta meg az ukránokat, hogy a rakétáikkal a zaporzzsjai atomerőművet célozták.
Az ukrán hatóságok ezt tagadták, de csütörtökre virradóra arról tájékoztattak, hogy az éjszaka folyamán újra beindultak a reaktorokat ellátó tartalékgenerátorok, miután – szerintük – az erőmű külső áramellátása a környéket ért orosz rakétatalálatok miatt megszakadt.
A Zaporizzsját ért légicsapásoknak halálos áldozatai is vannak.
„Ez egy újabb cinikus csapás volt Zaporizzsja polgári infrastruktúrája ellen. Egy templom megsemmisült, egy üzlet megrongálódott. Jelen információk szerint a támadásban ketten meghaltak, nyolcan pedig megsebesültek. Az egyik sérült állapota válságos” – közölte a megyei mentőszolgálat szóvivője még az éjjel.
A romok takarítása Zaporizzsjában még napközben is folytatódott. Az ukrán hatóságok csütörtök délután közölték:
A tájékoztatás szerint egy kiképzőközpontot létesítenek Romániában is.
„Remélhetőleg már jövő év elejére látunk majd eredményeket” – emelte ki Poulsen.
A kiképzés azonban még nem jelenti azt, hogy Ukrajna valóban kap majd F–16-os gépeket döntés ugyanis erről még nem született.
Reznyikov mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a kiképzés nem vesz többet igénybe fél évnél.
„Meg kell védenünk polgári lakosságunkat, infrastruktúránkat, a nélkülözhetetlen létesítményeket, iskoláinkat és egyetemeinket. Ezért fontos számunkra, hogy ez a vadászrepülő-szövetség beinduljon” – hangsúlyozta az ukrán védelmi miniszter.
Hollandia és Dánia egy tizenegy országból álló szövetség élén állnak, amely elkötelezett ukrán pilóták kiképzése mellett. Az összefogás májusban jött létre a világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) vezetőinek Japánban tartott csúcstalálkozóján.
Románia a múlt héten jelentette be, hogy be akar rendezni egy pilótaképző központot a NATO-partnerországok, valamint Ukrajna számára.