Rakétákkal támadták az ukránok a krími hidat

A Krím félszigetet a Kercsi-szoros felett Oroszországgal összekötő hidat, illetve egyéb krími célpontokat támadták rakétákkal szombaton az ukrán erők az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint.

A tárca szerint nem sebesült meg senki, és a csapások anyagi károkat sem okoztak. Az ukrán erők Sz-200-as rakétákkal támadták a hidat, amelyet emiatt átmenetileg le kellett zárni.

Az orosz külügyminisztérium közölte: meg fogják torolni a krími híd elleni „terrortámadást”.

„Semmivel nem lehet igazolni egy ilyen barbár cselekedetet, (Moszkva) választ fog adni rá”

– írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegramon.

A Kercsi-szoros felett átívelő, 19 kilométer hosszú hidat már korábban is támadták az ukránok. Ukrajna ezt szinte soha nem ismeri el nyilvánosan, csak annyit közöl, hogy az ellentámadáshoz elengedhetetlen az orosz katonai infrastruktúra megsemmisítése.

A krími híd tavaly októberben súlyosan megrongálódott, amikor felrobbant egy áthaladó teherautó. A robbanásban három ember meghalt. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) később vállalta a felelősséget a szabotázsakcióért.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton kora reggel azt közölte, hogy meghiúsított egy támadási kísérletet, amelyet 20 ukrán, pilóta nélküli repülő hajtott végre a Krím félszigeten lévő célpontok ellen. Tizennégy ukrán drónt légvédelmi rendszerekkel, hatot pedig elektronikus hadviselési eszközökkel semmisítettek meg. A támadásnak nem voltak áldozatai, és nem okozott károkat sem – állította az orosz tárca.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton kora reggel közölte, hogy meghiúsított egy támadási kísérletet, amelyet 20 ukrán, pilóta nélküli repülő hajtott végre a Krím félszigeten lévő célpontok ellen.

A tárca a Telegram-alkalmazáson azt írta: „Tegnap este (péntekről szombatra virradó éjszaka) meghiúsult a kijevi rezsim húsz drónnal a Krím félsziget területén lévő célpontok ellen végrehajtott terrortámadási kísérlete”.

Tizennégy ukrán drónt légvédelmi rendszerekkel, hatot pedig elektronikus hadviselési eszközökkel semmisítettek meg – tették hozzá.

A támadásnak nem voltak áldozatai, és nem okozott károkat sem – állította a védelmi tárca.

Legkevesebb egy halálos áldozata van a Szergijev Poszad-i gyártelepen szerdán történt robbanásnak – közölték csütörtök reggel az orosz hatóságok. Napközben még tizenkét eltűntet kerestek a romok alatt a Moszkvához közeli város ipari parkjában. Közben az ukránok újabb dróntámadást indítottak az orosz főváros ellen – közölte a moszkvai polgármester, hozzátéve, hogy a pilóta nélküli repülőgépeket még azelőtt lelőtték, hogy elérték volna a város határát.

A városszéli gyártelepen, Moszkvától alig ötven kilométernyire történt robbanás hatalmas károkat okozott a környéken. A több mint hatvan sérült közel felét még csütörtökön is kórházban kezelték. Hatuk állapota válságos.

„A felrobbant pirotechnikai raktár környékén tizenketten rekedtek a romok alatt” – közölték csütörtök reggel a hatóságok, megerősítve a sajtóhírt,

miszerint a detonációban egy ember meghalt.

„Idebenn dolgoztunk, amikor a robbanás történt. Egy pillanat volt az egész. Ösztönösen a hang irányába fordultam, és láttam, ahogy valami felém repül. Épp lebuktam, amikor a tégla az ablaknak csapódott. Még arra sem volt időm, hogy megijedjek” – emlékezett vissza a szerda délelőtt történtekre egyik közeli műhely vezetője.

Azokat a sajtóhíreket, amik szerint ukrán dróntámadás okozta a robbanást, a hatóságok ugyan gyorsan cáfolták, de csütörtök reggel bejelentették, hogy az ukrán erők újabb dróntámadást kíséreltek meg a főváros ellen, egy hónapon belül már a hatodikat. Moszkva polgármestere közösségi oldalán azt írta: az egyik harci drónt csaknem 100 kilométerrel a városhatár előtt sikerült hatástalanítaniuk, egy másikat pedig a Vörös tértől mindössze 25 kilométerre szedtek le a levegőből.

Ezzel párhuzamosan a moszkvai védelmi minisztérium közölte:

az orosz csapatok szerdán minden ukrán támadást visszavertek a donyecki fronton, Harkiv megyében pedig még előre is törtek.

„Kupjanszk irányába a nyugati hadtest támadó alakulatai javítottak helyzetükön a front teljes hosszán” – mondta Igor Konasenkov. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője egy nappal korábban azzal vádolta meg az ukránokat, hogy a rakétáikkal a zaporzzsjai atomerőművet célozták.

Az ukrán hatóságok ezt tagadták, de csütörtökre virradóra arról tájékoztattak, hogy az éjszaka folyamán újra beindultak a reaktorokat ellátó tartalékgenerátorok, miután – szerintük – az erőmű külső áramellátása a környéket ért orosz rakétatalálatok miatt megszakadt.

A Zaporizzsját ért légicsapásoknak halálos áldozatai is vannak.

„Ez egy újabb cinikus csapás volt Zaporizzsja polgári infrastruktúrája ellen. Egy templom megsemmisült, egy üzlet megrongálódott. Jelen információk szerint a támadásban ketten meghaltak, nyolcan pedig megsebesültek. Az egyik sérült állapota válságos” – közölte a megyei mentőszolgálat szóvivője még az éjjel.

A romok takarítása Zaporizzsjában még napközben is folytatódott. Az ukrán hatóságok csütörtök délután közölték:

a szerdai rakétatámadás egyik, súlyos állapotban lévő sebesültje a kórházban belehalt sérüléseibe.

Dmitro Kuleba külügyminiszter azt kérte pénteken Németországtól és az Egyesült Államoktól, hogy adjanak Taurus és ATACMS típusú nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnának, egyúttal arról biztosította őket, hogy a védelmi erők ezeket kizárólag Ukrajna határain belül fogják felhasználni.

„A nagy hatótávolságú rakéták sorsdöntőnek bizonyulnak. A Taurus és az ATACMS nélkülözhetetlenek Ukrajna győzelméhez, ezért kérjük partnereinket, hogy a lehető leggyorsabban biztosítsák őket számunkra. Mindkét rakétát kizárólag határainkon belül használjuk. Minél nagyobb a rakéták hatótávolsága, annál rövidebb lesz háború” – fogalmazott a tárcavezető a Twitteren.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban a német kormány közölte: nem folyik előkészület a Taurus manőverező robotrepülőgépek Ukrajnába szállítására.

A Spiegel című német lap értesülései szerint jelenleg titkos tárgyalások folynak a védelmi iparral a rakéták átadásáról. Olaf Scholz kancellár ugyanis olyan technikai módosításokat akar végrehajtatni a rakétákon, amelyek megakadályoznák, hogy Kijev csapást mérhessen velük oroszországi területre – írta az ukrán hírportál.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy Ukrajna pénteken kétoldalú konzultációkat kezdett Nagy-Britanniával az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Közölte, hogy már 13 ország csatlakozott a G7-országok biztonsági garanciákról szóló nyilatkozatához. Ugyanakkor – mint emlékeztetett – Ukrajna már megkezdte erről a kétoldalú konzultációkat az Egyesült Államokkal.

„Valóban, amerikai kollégáink után megkezdtük a konzultációkat nagy-britanniai partnereinkkel. Ez egy olyan ország, amely az egyik fő stratégiai partnerünk a kulcsfontosságú segítségnyújtás terén” – fogalmazott Jermak. Megjegyezte: most az a cél, hogy az év végéig megkössék az első kétoldalú megállapodásokat olyan országokkal, amelyek készek biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának.

Litvánia megnövelte a Fehéroroszországgal közös, 680 kilométeres határát védő erőinek számát a több ezer orosz Wagner-zsoldos fehéroroszországi jelenléte miatt – közölte pénteken Ingrida Simonyte kormányfő a Verslo Zinios üzleti lap által közölt podcastban.

Elmondta: több katonai hírszerzőt vezényeltek a határra, és nagymértékben megnövelték a nemzetvédelmi és a bűnüldöző erők létszámát.

„Közös hadgyakorlatokat és egyéb műveleteket is végrehajtanak majd”

– mondta a miniszterelnök. Hozzátette: „Szükségtelennek érzem hogy erről bármilyen részletet, számokat vagy egyéb dolgokat ismertessek, amint például kollégáink a lengyel kormányban időnként teszik”.

Varsó a héten jelentette be, hogy újabb tízezer katonát küld a fehérorosz határra.

A Wagner-csoport több ezer harcedzett tagját azután vezényelték Ukrajnából Fehéroroszországba, hogy júniusban kudarcba fulladt a vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin által indított lázadás az orosz katonai felsővezetés ellen.

A zsoldosok fehéroroszországi státusza és küldetése továbbra is tisztázatlan, de jelenlétük a NATO keleti szárnyának közelében nyugtalanságot kelt a régióban.

A helyzetet tovább bonyolítja a fehérorosz hatóságok által megtűrt, sőt bátorított, főleg Lengyelország és Litvánia ellen irányuló, közel-keleti és afrikai országokból kiinduló migrációs nyomás.

Litvánia válaszul azt tervezi, hogy az összesen hat litván-fehérorosz határátkelőből kettőt lezár, amelyeken át nem történik áruszállítás, csak polgári utasforgalom.

További lezárások esetében a vilniusi kormánynak a szomszédos országokkal is egyeztetnie kell, mivel a Fehéroroszországba tartó gépjárművek többsége az Európai Unióban van bejegyezve.