tóth gabi
Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!
POLITIK
Létrehozva: 2023.08.18.
Orbán Viktor: A békéhez erő kell
Beszéd a hadiipari gyár avatóján.
– Akik nem foglalkoznak hadiiparral, azt gondolhatják, hogy futunk az események után, azonban már 2017-ben meghoztuk az első döntéseket – jelentette ki Orbán Viktor a német hadiipari óriás, a Rheinmetall zalaegerszegi gyáravatóján. A miniszterelnök elsőként azokat köszöntötte, akik felépítették az üzemet, és azokat, akik ott fognak dolgozni.
– Minden, amit itt látnak, hamarabb történt, mint ahogy a többiek rájöttek arra, hogy erre szükség van
– tette hozzá. Mint mondta, Magyarországnak fürgének és előrelátónak kell lennie.
A kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában is kitért rá, hogy részt vesz a gyáravatón. Ezután visszatekintett a magyar védelmi képességek leromlásának két évtizedes korszakára, majd leszögezte:
a békéhez erő kell, Magyarországnak hadiipart kell kiépítenie, és ebben a folyamatban fontos szerepet tölt be a német vállalat.
Made in Hungary
– Másfél évvel ezelőtt is itt álltunk. Ami azóta történt, önmagáért beszél. Elkészült a gyár, amelynek az épületét tavaly tavasszal adtuk át. Magyar földön, magyar szakmunkások és magyar mérnök által készült minden. Made in Hungary a szó minden értelmében – fogalmazott a miniszterelnök a gyáravatón.
Mint mondta, ezt a gyárat magyar munkások és mérnökök fogják működtetni. – Ezt akkor is tartsuk észben, amikor az oktatást kritizáljuk – jegyezte meg.
Orbán Viktor jelezte azt is, hogy itt nemcsak gyártás van, hanem mérnökök képzése és kutatás-fejlesztés is zajlik.
– Gyártás és kutatás-fejlesztés egy helyen. Zalaegerszeg olyan hely lett, ahonnan a hadiipart és az elektronikát illetően jól lehet látni a jövőt – húzta alá.
Harci drónok és lőszerek is készülnek hazánkban
A miniszterelnök bejelentette, hogy
egy izraeli céggel vegyesvállalatot hoznak létre harci drónok gyártására.
– Itt nem állunk meg. Jövőre Várpalotán a Rheinmetall lőszergyára fog működni. Egy éve adtuk át az Airbus gyulai gyárát, ahol harci helikopterekhez készítenek alkatrészeket – ismertette. A kormányfő kiemelte, hogy az elmúlt évek válságai ellenére nem adta fel hazánk, hogy önálló védelmi ipara legyen, a háború pedig csak megerősítette az eltökéltséget. – Idén a védelmi kiadások elérik a nemzeti össztermék két százalékát, ezt a szintet jövőre is tartani fogjuk – húzta alá Orbán Viktor.
Kategóriája legújabb, legkorszerűbb, legtöbb fejlesztési tartalékkal rendelkező harcjárművét kezdik sorozatgyártani Zalaegerszegen.
Elmondta, hogy a magyar hadi erények régi időkre nyúlnak vissza.
A békéhez erő kell. Lelki, gazdasági és katonai erő. Lelki, hogy ellenálljunk a háborúpártiaknak, hogy belepréseljenek minket a háborúba. A gazdasági erő ahhoz kell, hogy túllendüljünk a háború és a szankciók okozta károkon. Katonai erőre pedig azért van szükségünk, hogy mindenki láthassa: háborús időkben is meg tudjuk őrizni Magyarország békéjét és biztonságát
– mutatott rá a kormányfő.
A miniszterelnök végül köszönetet mondott Zalaegerszegnek, hogy otthont adott a beruházásnak. Mint mondta, „legyen ez a bizonyítéka annak, hogy mi, magyarok nagy dolgokra voltunk, vagyunk és leszünk hivatottak”.
– A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok – zárta beszédét Orbán Viktor.
Ma reggeli interjújában a miniszterelnök rámutatott: ha a háború véget érne, akkor egy pillanat alatt megváltozna az a közeg, amiben az európai gazdaság van. Kiemelte azt is, hogy meg kell védeni a munkahelyeket, és egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt. Orbán Viktor beszélt az atlétikai világbajnokságról is, mondván: összefügg a budapesti atlétikai világbajnokság és a gazdaság növekedése, ám szerinte ennél nagyobb dologról van szó. Mint mondta, azt a célt tűzték ki, hogy Budapest világeseményeknek adjon otthont, amelyek a fővárosra irányítják a világ figyelmét. Ebbe a sorba illeszkedik az atlétikai világbajnokság is.
A világpiacon is kelendő lehet a Magyar Honvédség részére Zalaegerszegen sorozatgyártott KF41 Lynx, vagy magyar nevén Hiúz gyalogsági harcjármű. A 45 tonnás, a kezelőkön kívül nyolc, szintén korszerű személyi fegyverzettel rendelkező lövészkatonát szállító lánctalpas páncélozott harcjármű kora csúcstechnikájával van felszerelve, legyen az passzív és aktív védelem, felderítő eszközök vagy a csöves, illetve irányított rakétafegyverzet.
Az orosz–ukrán háború, a Tajvant érintő kínai–amerikai szembenállás, a koreai félsziget demarkációs vonalán a nukleáris hatalmak egyre élesebb egymásnak feszülése, Afrika új érdekszférakra osztása mind-mind olyan tényezők, amelyek újra óriási keresletet generálnak a hagyományos fegyverek, köztük a lánctalpas gyalogsági harcjárművek iránt. Azonban a piacon jelenleg mindössze két új, már a 2000-es évek elvárásai és a közelmúlt háborúinak tapasztalatait is figyelembe vevő lánctalpas gyalogsági harcjármű érhető el: a koreai Hanwha által gyártott K21 Redback és a Rheinmetall KF41 Lynx (Hiúz).
A többi gyártó terméke egytől-egyig még a több mint harminc évvel ezelőtt véget ért hidegháború szülötte, illetve azok korszerűsített változata, minimális továbbfejlesztési lehetőséggel. A szűk kínálat mellett probléma még az elmúlt évtizedekben leépített hadiipar csekély gyártási kapacitása, ami miatt akár hosszú évekbe is telhet, mire egy megrendelő hozzájuthat az általa vásárolt fegyverrendszerhez.
A jelenlegi biztoságpolitikai helyzetben a helyzetben gazdaságilag és stratégiailag is kiemelt szerepe van a zalai vármegye székhelyen német-magyar együttműködésben készülő, világviszonylatban is igen korszerűek számító Hiúzoknak.
Zalaegerszeg nagymacskája
Mit tud a részben a Magyar Honvédség igényei alapján fejleszett Hiúz? A Honvédelem.hu részletes típusbemutatójából kiderül, a gyalogsági harcjármű a háromfős kezelőszemélyzet mellett nyolc lövészkatonát képes szállítani megfelelő páncélvédelem mellett. A lánctalpas jármű hossza 8,49 méter, szélessége 3,8 méter, magasságuk 3,73 méter, de ez utóbbi függhet a járműtestre szerelt toronytól vagy más felépítménytől is. A méret mellé a páncélzattal összhangban jelentős tömeg is jár: 45 tonnát nyomnak a harckész járművek, így meghaladják egy 72-es harckocsi súlyát.
A nagymacska mozgásáról egy Renk tipusú hatsebességes automata váltóval összekapcsolt, 1463 lóerős Liebherr D9612 turbódízel motor gondoskodik. Az akár 65-70 kilométeres sebességgel mozgó monstrum egyenként másfél tonnás lánctalpakon halad, amelyek megegyeznek a PzH 2000 önjáró tarack lánctalpaival, ami logisztikai előnyt jelent a mindkét típust üzemeltető Magyar Honvédség számára.
A jármű képes másfél méter mély vízi akadályon átgázolni, 2,2 méter széles árkon áthajtani különösebb előkészületek nélkül. Egy méter magas akadály (lépcső) vagy 60 fokos emelkedő sem jelent számára problémát, és 30 fokosnál nem nagyobb dőlésszögű rézsűn sem borul fel vagy csúszik le.
Hiúz rinocéroszbőrrel
Ami a páncélzatot illeti, szemből a gyalogsági harcjárművekre kidolgozott NATO szabvány, a STANAG legmagasabb, 6-os szintjét képviseli. Ez azt jelenti, hogy a homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek is, míg oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek, illetve a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak. Alulról akár tízkilós aknák robbánása ellen is védettek a bent lévők, akik különleges, energiaelnyelő székekben ülnek.
Nem csak „vasban” áll a Hiúz védelmi képessége, az egyre elterjedtebb irányított páncéltörő rakéták és az irányítalan páncéltörő rakétagránátok ellen aktív védelemmel is felruházták.
A magyar járművek világszinten egy „elitklubba” kerülnek a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel, mely képes a Lynx ellen indított rakétákat, gránátokat észlelni, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni, eltéríteni, vagy legalább a mozgási energiáját nagyban csökkenteni, hogy ne tudjon a főpáncélon áthatolni.
A StrikeShield rendszer 2021 októberében ment át a német haderő, a Bundeswehr minőség ellenőrző tesztjein. A teszteket a Magyar Honvédség is figyelemmel kísérte, sőt: egyes próbákat kifejezetten a magyar fél kérésére végeztek el. A tesztek során a rendszer sikeresnek bizonyult többféle nem irányított és irányított páncéltörő rakétával szemben (például Konkursz), ennek köszönhetően döntött a Honvédség a StrikeShield rendszer beszerzése mellett.
Az aktív védelmi rendszer az optikai és akusztikai érzékelők jelei alapján álcázással is tud védekezni. A ROSY 40 milliméteres gránátokat kilövő eszköz másodpercek alatt sűrű, átláthatatlan álcázófüstöt biztosít még a mozgásban lévő jármű számára is, eltakarva azt az optikai irányzású vagy keresőfejes páncéltörő fegyverek elől.
Halálos karmok
Hatékony, megfelelő kaliberű fegyverzet nélkül a Hiúz csak egy nagyra nőtt harctéri páncélozott busz lenne, ezért ahhoz, hogy támogassa az általa szállított lövészek harcát, részt vehessen a páncélelhárításban vagy felderítő tevékenységet végezhessen a frontvonalban,
a Lance 2.0-nak nevezett toronyban foglal helyet az irányzó és a parancsnok, akik mellett egy MK 30–2/ABM 30 milliméteres gépágyú lett beszerelve. A fő fegyver alkalmas a kilövés közben programozható, előre meghatározott ponton felrobbanó repeszromboló lőszer használatára is. Ez jelentősen növeli az alacsonyan repülő légi célok – például drónok, könnyebb helikopterek – vagy a lövészárkokban, erődítésekben a fedezék mögött megbújó élőerő elleni pusztító képességet.
A gépágyúval párhuzamosítva van egy 7,62 géppuska. A parancsnok pedig belülről, védett pozíciójából képes működtetni a tetőre szerelhető MSSA távirányítású fegyverállványt, amire géppuska, nehézgéppuska vagy automata gránátvető is szerelhető.
Itt azonban még nem ér véget a fegyvertár, mivel a toronyból rakéták is indíthatók.
Az izraeli Rafael cég Spike LR2 megnövelt hatótávolságú, irányított páncéltörő rakétái a torony oldalára szerelt páncélozott konténerből indíthatók. A két rakétát tartalmazó tárolóegység csak az indítás előtt emelkedik ki a védett pozícióból.
Természetesen a harcjármű által szállított lövészkatonák is növelik a tűzerőt, akik a Lynxet a biztonságos hátsó, páncélozott lehajtható rámpán hagyhatják el, és automata kézifegyvereikkel, gránátvetőikkel és hátrasiklás nélküli, vállról indítható páncéltörő fegyvereikkel vehetik fel a harcot.
Mindent látó szemek
Egy macskához hűen a KF41 Lynx is kiváló, minden időjárási körülmények között hatékony érzékszervekkel rendelkezik. A már említett Lance 2.0-ás toronyban ülő irányzót és parancsnokot az úgynevezett SEOSS–2 stabilizált elektrooptikai felderítőrendszer segíti. A járműparancsnok „szeme” a páncélozott, körbeforgatható kupolában elhelyezett SEOSS–2P, ami az MSSA fegyvertornyot is irányítja. Az irányzó munkáját a SEOSS–2S figyelőrendszer segíti, mely a gépágyú mellett elhelyezve, a toronnyal együtt mozog.
Mindkét optikai felderítőrendszerben egy nagyfelbontású nappali és egy infravörös kamera, továbbá egy legfeljebb 10 kilométeres távolságig használható lézeres távolságmérő kapott helyet. A nappali optikai rendszer észlelési távolsága („valami van ott!”) több mint 18 kilométer, az észlelt tárgy jellegének megállapítását (jármű, ember stb.) több mint 8,5 kilométerről teszi lehetővé, konkrét azonosítást (jármű típusa, a személy férfi vagy nő) több mint 4,5 kilomérerről lehetséges. Az éjszakai képet biztosító hőkamera értékei még ennél jobbak, rendre: 17 kilométer, 9 kilométer és 5 kilométer. Mindez 2,3-szer 2,3 méter méretű NATO szabvány célokra értendő.
A parancsnok ezeken felül egy kisebb látótávolságú, de szélesebb szöget nyújtó kamerával is figyelheti a jármű környezetét.
Az okospáncélos agya
A Lynx-be integrált, úgynevezett SAS (Situational Awareness System) rendszer a jármű személyzete számára az érzékelők által közvetítet adatokat egységes harcászati képpé formálója.
A SAS munkáját segítik a járműre körben felszerelt, nappali és infrakamerával rendelkező SCM 60 kameramodulok, amelyek teljes lefedést biztosítanak a Lynx körül. A védelmet erősíti a szintén integrált lézeres besugárzásjelző, mely a jármű ellen indított, lézervezérlésű félaktív páncéltörő rakétarendszerek támadására figyelmeztet. A szállított lövészek a harchelyzetről a személyi felszerelésükhöz tartozó, a digitális katona programhoz kidolgozott, a harcjárműveél összekötettésben lévő eszközökön és a küzdőtérben telepíthető monitoron tájékozódhatnak.
A világpiacon is győzelmet érhet el
A 2020 őszén a Magyar Honvédség által megrendelt 218 lövészpáncélos mellett számos ország tenderén van versenyben a Rheinmetall által kifejlesztett páncélos. A német hadiipari óriás amerikai cégekkel összefogva pályázik a Bradley harcjárművek leváltását célzó XM30 OMFV programra. A Lynx döntőbe jutott a Griffin III harcjárművel együtt, ahol két típus 11-11 példányának alapos tesztelése után választják ki a Bradley utódját. A végső döntés 2025–2027 között várható. Görögország 205 Lynx harcjármű beszerzését tervezi helyi összeszereléssel együtt is. Az iraki kormány pedig 2022 márciusában tárgyalásokba kezdett a Lynx harcjármű esetleges beszerzéséről.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
