Nem lesznek választások Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a parlament által július 27-én elfogadott törvényeket, amelyek értelmében Ukrajnában 90 nappal, 2023. november 15-ig meghosszabbítják a hadiállapotot és az általános mozgósítást. Ez azt is jelenti, hogy 

A hadiállapotot már a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború első napján kihirdették, azóta pedig többször is meghosszabbítottak 90 nappal.                                     

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyáron arról beszélt, hogy legkorábban 2024-ben lehetnek választások, ha véget ért a hadiállapot. A parlamenti választásokat októberben tartották volna, míg az elnökválasztást 2024 tavaszán.

Ezen kijelentése nagy visszhangot váltott ki nemzetközileg is. Tucker Carlson ezután arról beszélt az X nevű platformon, hogy

Úgy véli, kérdéses, hogy mennyire demokratikus is az, ha Zelenszkij szerint elmaradhatnak a parlamenti választások idén és jövőre is.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, Tiny Kox pedig arról beszélt az ET májusi csúcstalálkozója után, hogy Ukrajnának meg kell oldania ezt a helyzetet, mert, mint mondta, senki nem fogja az ukránok szemére hányni, ha nem lesz tökéletes a választás. Ám ha nincsenek választások, az kérdéseket vet fel, mert választások nélküli demokrácia nem létezik.

Eredetileg október 29-én tartották volna meg a következő parlamenti választást Ukrajnában, amire a kampányt 60 nappal korábban lehetett volna megkezdeni. Viszont az ukrán hadiállapotról szóló törvény 19. cikke kimondja, hogy tilos nemzeti választásokat tartani hadiállapot ideje alatt, így ha Zelenszkij megtartaná azt, akkor törvényt sértene.

A betiltott pártok között van legnagyobb ellenzéki párt is, a Viktor Medvedcsuk vezette Ellenzéki Platform – Az Életért párt is. Medvedcsukot ezek után letartóztatták, megfosztották állampolgárságától és átadták Oroszországnak.

Az ukrán erők csütörtökön pár óra alatt két orosz helikoptert is lelőttek az ország keleti részében zajló harcok övezetében.

Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka arról számolt be, hogy reggel lelőttek egy orosz K-52-es típusú harci helikoptert a Donyeck megyei Bahmutnál. Nem sokkal később a 47. ukrán különálló gépesített dandár közölte a Facebookon, hogy tagjai megsemmisítettek egy szintén K-52-es orosz helikoptert a Zaporizzsja megyei Robotine településnél.

Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön értekezletet tartott, amelyen elsősorban az ukrán csapatok lőszer- és felszerelésellátásáról, az orosz hadsereg terveiről, valamint

az ukrán energiarendszernek és a légvédelemnek a téli időszakra való felkészítéséről tárgyaltak.

„Folyamatosan figyelemmel kísérjük az eszköz- és lőszerellátást, a saját termelésünk ütemét. A külügyminisztérium és a védelmi tárca utasítást kapott az együttműködés szorosabbá tételére Ukrajna partnereivel annak érdekében, hogy a következő védelmi csomagokban pontosan az legyen, amire szükségünk van” – írta Zelenszkij a Telegramon.

Hozzátette, hogy ezen felül hírszerzési beszámolókat hallgattak meg az ellenség taktikai és stratégiai terveiről, hadiiparának állapotáról.

Megvitatták még a polgári létesítmények ellen végrehajtott orosz támadások következményeinek felszámolását, a Harkiv megyei Kupjanszk környékéről a civilek evakuálását, az áldozatoknak nyújtandó állami segítséget, valamint új lakások építését a herszoni és a kijevi régiókban.

Szóba került a „gabonafolyosó” működése is. Zelenszkij arra emlékeztetett, hogy szerda este elindult az első civil hajó az odasszai kikötőből az új ukrán humanitárius folyosón a Boszporusz felé.

„Készülünk a következő lépésekre” – jegyezte meg az elnök.

Mihajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztési miniszter a Telegramon arról számolt be, hogy lakossági adományokból mindössze három nap alatt összegyűlt az a 235 millió hrivnya, azaz csaknem 2,2 milliárd forint, amelyet tízezer kamikaze drón beszerzésére kezdtek el gyűjteni, így az akció már le is lezárult. A miniszter korábban közölte, hogy a drónokat külföldről készülnek megvásárolni.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki közlése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg meghaladta a 256 ezer főt. Az Ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 17 tüzérségi rendszert és 24 drónt.

Az orosz erőknek Donyeck és Kupjanszk környékén sikerült előrenyomulniuk, és mind itt, mind pedig a front más szakaszain több ukrán ellentámadást visszaverniük – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

Az orosz tábornok szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a fronton összesen csaknem kilencszáz katonát vesztettek, a legtöbben közülük, mintegy 310-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el.

Konasenkov a megsemmisített ukrán katonai létesítmények és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy lőszert szállító vasúti szerelvényt a Dnyepropetrovszk megyei Mezsova állomásnál, egy lőszerraktárt, két drónirányító központot, egy vezetési- és megfigyelőpontot, három harckocsit, négy amerikai Stryker páncélozott személyszállító járművet (mindet a zaporizzsjai régióban), egy amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint két amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek az mondta, hogy az ukrán hadsereg Orehove térségében brit Challenger harckocsikat tervez bevetni.

Korábban Rogov azt állította, hogy az ukrán fél Zaporizzsjában bevetette a 10. hadtest 82. ejtőernyős dandárját, amelyet a 2014-ben elcsatolt Krím remélt visszafoglalásához tartalékolt.

Az Ukrajnával határos orosz és az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. Belgorod megye légterében reggel egy ukrán csapásmérő drónt lőtt le az orosz légvédelem.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a Krasznojarszki területen őrizetbe vett két személyt, akik szerinte Zelenogorszkban kommunikációs állomásokat szándékoztak felrobbantani, hogy megakadályozzák az elektronikus katonai behívók elküldését. A gyanúsítottak az Oroszországban betiltott, a Szovjetunió Állampolgárai elnevezésű szervezet tagjai.

Ukrajna jelentősen növeli a drónok gyártását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda éjszakai videoüzenetében.

Az államfő beszédében hangsúlyozta a drónok fontosságát országa védelmében az orosz támadással szemben.

„A drónok a szemünk és a pajzsunk a frontvonalon. A drónok garanciát jelentenek, hogy nem kell embereknek az életükkel fizetniük, amikor drónok is bevethetők” – hangsúlyozta az elnök, aki egyben a nemzetközi partnerek drónszállításainak fontosságát is hangsúlyozta.

„Minden harcoló dandárban a harcosok először a drónokról, az elektronikus hadviselésről és a katonai légvédelemről kérdeznek” – mondta Zelenszkij, utalva a fronton nemrég tett látogatásaira.

Az elmúlt hetekben Kijev több sikeres dróntámadást hajtott végre. Augusztus elején ukrán drónok csapást mértek a Fekete-tengeren az Olenegorszkij Gornyak orosz katonai hajóra, jelentős károkat okozva.

Három „egyszerű” lépéssel közelebb kerülnénk a háború lezárásához: szigorúbb szankciók, a fegyverszállítások felpörgetése, valamint az orosz vezetés ellehetetlenítése a diplomáciai kapcsolatok megszüntetésével és letartóztatási parancsokkal – véli az ukrán elnök jobbkeze.

Mihajlo Podoljak az X-en (a korábbi Twitteren) közzétett bejegyzésében azt ecsetelte, hogy milyen módon tudná a Nyugat közelebb hozni a háború lezárását. Szerinte elsősorban a mostaninál sokkal szigorúbb szankciókra van szükség Oroszországgal szemben, melyeknek ki kellene terjedniük az orosz rakétagyártásra, valamint az érvényben levő szankciókat „kijátszó” vállalatokra is.

Emellett

Oroszországot hivatalosan is terrorista országgá kellene nyilvánítani.

A második kulcsfontosságú lépés Podoljak meglátása szerint a fegyverszállítások felpörgetése lenne, ami alatt azt érti, hogy

a nyugati országoknak nagy hatótávolságú rakétarendszereket, bombákat, lőszereket, aknamentesítő eszközöket és rakétavédelmi rendszereket kellene minél hamarabb átadniuk Ukrajna részére.

Ezek segítségével le lehetne fullasztani az orosz támadógépezetet.

Végül a tanácsadó azt javasolja, hogy az orosz legfelsőbb vezetést el kellene szigetelni, ami drámaian csökkentené a diplomáciai manőverezés lehetőségeit, és jelzésértékű volna a semleges országoknak. Ehhez nem kell mást tenni, írja, mint

megtagadni minden közvetlen kommunikációt, illetve elfogatóparancsokat kell kiadni a bűncselekményekben való bűnrészesség miatt.

Ez volna tehát dióhéjban a háború mielőbbi befejezésének ukrán receptje.