Nem akarjuk, hogy bármelyik birodalom beolvasszon magába

Magyarország „nagystratégiája” ma is az kell legyen, amely 1100 éve mindig: egyetlen birodalomnak sem engedhető meg, hogy beolvassza az országot – idézték az Alapjogokért Központ Facebook-oldalán Szánthó Miklós főigazgató Tranzit fesztiválon elhangzott szavait vasárnap.

Szánthó Miklós: : Az Egyesült Államok hegemón szerepe gyengülőben van, új nagyhatalmak – például Kína – emelkednek fel, vagy térnek vissza a geopolitika színpadára

Fotó: Facebook/Alapjogokért Központ

A szombaton tartott előadásban Szánthó Miklós az átalakuló világrendről, a nagyhatalmak szerepfelfogásáról és Magyarország jövőbeli helyéről beszélgetett Takács Szabolcs washingtoni nagykövettel és Horváth Leventével, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatójával.

A főigazgató arról beszélt: az Egyesült Államok hegemón szerepe gyengülőben van, új nagyhatalmak – például Kína – emelkednek fel, vagy térnek vissza a geopolitika színpadára.
   
Ebben a helyzetben csak az lehet a magyar cél, hogy blokkosodás helyett az összekapcsoltságot választva, „önző módon csak a magyar érdeket érvényesítsük, ne külső erőközpontoknak akarjunk megfelelni” – vélekedett.
   
Szánthó Miklós „az orosz agresszió szülte ukrajnai háborúra” adott nyugati válasszal, a „szankciós és leválasztási politikával” kapcsolatban a létező legrosszabb stratégiának nevezte azt, ha „Oroszországot Kína karjaiba hajtjuk”, és szerinte mégis ez történik.
   
Az amerikai és európai globalista baloldal az elmúlt években több olyan „ki nem kényszerített” hibát vétett, ami meggyengítette a Nyugat globális pozícióit - tette hozzá.
   
Úgy fogalmazott: Brüsszelben nem tudják, hol legyen Európa helye az átalakuló világrendben. Semmi jele átgondolt stratégiának Európa jövőjéről, az „eurokraták” szerinte nem képviselik az európai érdekeket.
   
Szánthó Miklós azt mondta: békepártisággal csak Magyarország képviseli az igazi uniós érdeket. Hangsúlyozta: Magyarországnak ezért is fontos szuverenitásának megőrzése, valamint az, hogy megtarthassa gazdasági kapcsolatait a Nyugattal és Kelettel is.
   
Ehhez szükséges az is: „ne hagyjuk magunkat belelökni olyan helyzetekbe”, hogy választani kelljen egyik vagy másik blokk között – jegyezte meg.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzeti valuta feladásásának következményei című pódiumbeszélgetésen a Tranzit politikai fesztiválon Tihanyban 2023. augusztus 26-án.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

 A tárcavezető szombaton, a Tihanyban rendezett Tranzit fesztiválon a Kéteurós dal – a nemzeti valuta feladásának következményei című beszélgetésen hozzátette: most az van napirenden, hogy két válság után „hogyan tudjuk a gazdaság egyensúlyi pozícióját a leggyorsabban megteremteni”.

Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja közölte: most nagyon messze kerültünk az euróövezeti csatlakozástól, mert még a maastrichti kritériumokat sem tudjuk teljesíteni.

Az MNB hivatalos becslése szerint a csatlakozás valamikor a 2030-as évtizedben következhet be – jegyezte meg.

Az állam az elmúlt években nagyobb szerepet vállalt az iskolák és a kórházak fenntartásában annak érdekében, hogy kiegyenlítse az egyenlőtlenségeket – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton a tihanyi Tranzit fesztiválon. Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője szerint viszont nem a központosítás a megoldás.

Tihany, 2023. augusztus 26. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Az Erő legyen veled! – Vita az emberierőforrás-politikáról című pódiumbeszélgetésen a Tranzit fesztiválon Tihanyban 2023. augusztus 26-án

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Rétvári Bence a vitában azt mondta, a nagyobb szerepvállalás hatását mutatja a PISA-jelentések eredménye, de az is, hogy csökkent a családi háttér befolyása a fiatalok előmenetelében. Hozzátette: ezt a többi között olyan eszközökkel érték el, mint például a tankönyvek ingyenes biztosítása.

Lukács László György szerint ezzel szemben a politikának távolságot kellene tartania például az oktatástól vagy az egészségügytől. Könnyebben tudna a mindenkori kormányzat megbirkózni a problémás szektorokkal, ha azokban egy konszenzust alakítana ki a szakma – közölte az ellenzéki politikus.

Kijelentette: nem a központosítás a megoldás, hanem a jó segítségnyújtás. Szerinte az önkormányzatok több döntési jogot érdemelnének.

Az egyetemekről szólva Rétvári Bence kiemelte, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz, mert a fő támogatások az eddig is jól teljesítő nyugat-európai egyetemekre mennek.

Úgy fogalmazott: az uniós döntéshozóknak maguk felé hajlik a kezük. A legtöbb uniós intézmény is Nyugat-Európában van, a közösség keleti felében lévő országok véleményét nem hallgatják meg – tette hozzá az államtitkár.

Lukács László György ezzel kapcsolatban bírálta a kormány „harcos” kiállását. Vitatta, hogy jó út-e az, ha „mindent felrúgunk, és egyezkedés helyett ultimátumokkal dolgozunk”. A Jobbik frakcióvezetője középutas gondolkodást szorgalmazott.

Rétvári Bence erre válaszul a szuverenista politika fontosságát hangsúlyozta, kifogásolva, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton „mindent megszavaz” az Európai Parlamentben.

A felek között vita alakult ki abban is, melyikük és milyen formában támogatja a bevándorlást. Rétvári Bence szerint a Jobbik az EP-ben megszavazza az ezzel kapcsolatos döntéseket, míg Lukács László György azt hangoztatta: a kormány enged be az országba „migránsmunkásokat”.

Nem értettek egyet abban sem, hogy miért nem nyújt forrást az unió a magyar diákok Erasmus-ösztöndíjához. A Jobbik politikusa szerint azért, mert a magyar kormány nem teljesítette az elvárt feltételeket, a jogállamisági kritériumokat, míg a Belügyminisztérium államtitkára kijelentette: az uniónak a magyar kormány politikájával van problémája, és azt bújtatja „jogállamisági köntösbe”.

Az egészségügy problémáiról szólva az ellenzéki politikus azt mondta: a kormány az elmúlt tizenhárom évben nem hajtott végre teljes reformot, amely az egész szektort kihúzta volna a pácból.

Rétvári Bence erre válaszul sorolta a kormány által tett lépéseket, megemlítve az orvosbérek növelését, a hálapénz kivezetését, kórházfelújításokat. Kijelentette: a baloldal programjában ezzel szemben fizetős egészségügy szerepelt, és kórházakat záratnának be.

Lukács László György kijelentette: a Jobbik nem akar fizetős egészségügyet.

A gyermekvédelem az első és a legfontosabb Magyarországon, ha a gyermekek érdeke nem érvényesül megfelelően, akkor kell hozzányúlni a gyermekvédelmi törvényhez – mondta az igazságügyi miniszter szombaton Tihanyban, a Tranzit fesztiválon.

Tihany, 2023. augusztus 26. Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Lopakodó lustitia című pódiumbeszélgetésen a Tranzit fesztiválon Tihanyban 2023. augusztus 26-án

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Tuzson Bence A nemzeti jogrend a brüsszeli terjeszkedés árnyékában címmel rendezett beszélgetésen hangsúlyozta, Magyarország nem hátrál meg akkor, ha az Európai Unió rá akarja kényszeríteni az országot a törvény megváltoztatására.

„Nem fogjuk ezt végrehajtani, és ez szét fogja verni az Európai Unió szövetét” – tette hozzá.

A kormány sikerének titka, hogy az emberek véleményére alapozza a döntéseit. „Szerencsére a magyar embereknek helyén van az értékrendjük, és nagy többségben kiállnak a gyerekek mellett. Ez azért van, mert egészséges módon gondolkodunk a családról és a gyerekekről” – fogalmazott.

Azt mondta, az Európai Uniónak azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznia, amelyek sújtják az uniót, például azzal, hogy a versenyképesség terén az Egyesült Államok és Kína mögött kezd lemaradni. Arra kell törekedni, hogy a jog versenyképességéről beszéljünk, ebből a szempontból jelentős lesz Magyarország közelgő uniós elnöksége – mondta.

A miniszter beszélgetőpartnere, ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász megjegyezte: uniós tagállamokban is beszélnek arról a végrehajtó hatalom vezetői, hogy „a bíróságok elkezdtek politizálni, és szembe fordulnak a jogalkotóval”.

Tuzson Bence leszögezte: a jogszabályok érvényesülésének vizsgálata az igazságügyi miniszter hatásköre.

Utalt a Veszprémi Törvényszék júliusi ítéletére, amely alapján a Nők 40 nyugdíjprogramba „belekerült valaki, aki nem volt nő, de nőnek tartotta magát”. Ez a döntés teljesen szembement a jogalkotói szándékkal – szögezte le.

Azt mondta, tiszteletben tartva a bíróságok függetlenségét, figyelemmel fogják kísérni azt, hogy a jogalkotói szándék mennyire érvényesül a bírói ítéletekben. Ha azok nem felelnek meg a jogalkotó szándékának, meg kell nézni, hogy a jogszabályt helyesen alkották-e – fűzte hozzá.  

Kifejtette: a bírósági igazgatás tulajdonképpen lényegtelen a bírói függetlenség szempontjából. Ausztriában és Németországban az igazságügyi miniszter gondoskodik a bíróságok igazgatásáról, egyes országokban a bírók kiválasztásában is nagy jelentőségük van a minisztereknek. A magyar igazságügyben Vastagh Pál óta nincs ilyen – húzta alá.

Kiemelte, az OBH a kormánytól független hivatal, „de ez nem volt elég az európai bürokratáknak, kritikát fogalmaztak meg Magyarországgal szemben, miszerint az OBH a bírói függetlenséget háttérbe szorítja”.

Mint mondta, Magyarország végrehajtotta a kért változtatásokat, de a követelések valójában politikaiak voltak. Hangsúlyozta: a jogállamisági eljárásban nem lehetett volna pénzügyi forrásokat olyan fogalmakhoz kötni, mint az európaiság, európai értékek. Pénzügyi érdeksérelmet nehéz megállapítani azzal kapcsolatban, hogy az OBT-nek milyen jogköre van a Kúria elnökének kiválasztásánál – jegyezte meg.

Beszélt arról is, hogy eredetileg az Európai Unió a kis országoknak is védelmet adott, de „a nagyok és erősek továbbra is nyomást akarnak gyakorolni a kicsikre”, többek között azért, hogy engedjék el a vétójogukat, vagy megpróbálják kijátszani az egyhangú döntés szabályát, és rákényszerítik „az ellenállókat”, hogy elfogadják a döntéseiket.
 Ez az eljárás szétverheti az európai uniós jogrendet – jelentette ki.