Nem adjuk ki 900 000 magyar adatait!

Irreális kérés az Amerikai Egyesült Államok részéről, hogy Magyarország adja ki 900 ezer határon túli magyar állampolgár adatait, mert ezzel az ő biztonságukat veszélyeztetné – közölte Rétvári Bence a Kossuth Rádióban. Az államtitkár aláhúzta: a kormánynak mindig a magyarok érdeke az első, szülessenek a határ bármelyik oldalán.

Keddtől az Egyesült Államok korlátozta a magyar állampolgárok vízummentességét, a 2011 és 2020 között kiadott új útlevelekkel kapcsolatos biztonsági aggályok miatt.

Vagyis mostantól az ESTA beutazási engedély érvényessége egyebek mellett egy évre csökkent az eddigi kettőről, és legfeljebb 90 napig lehet vele az Egyesült Államokban tartózkodni. Tehát az Amerikába utazó magyarok adminisztrációs és anyagi terhei emelkednek.

A döntés elemzők szerint a Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlás újabb állomása.

Ugyanis, a mexikói-amerikai határon eddig 7 millió illegális bevándorló érkezett ellenőrzés nélküli az Egyesült Államokba, ami ellen a Biden-adminisztráció érdemben nem tett semmit. Ennek fényében különösen érdekes szerintük, hogy Washingtonnak egy közép-európai ország kettős állampolgárai okoznak biztonsági kockázatot.

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a bejelentés előtt egy interjúban azt mondta: „több százezer olyan útlevél van, amelyet a magyar kormány az egyszerűsített honosítási program részeként bocsátott ki anélkül, hogy szigorú személyazonosság-ellenőrzési mechanizmusok lennének érvényben”.

David Pressman lehet a felelős a szigorításért – erről írt néhány napja a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, az amerikai nagykövet döntésére vezethető vissza, hogy szigorítottak a szabályokon.

A brüsszeli Politico információi szerint a döntést megelőzően az Egyesült Államok az összes kettős állampolgár adatait – elsősorban a kárpátaljai és vajdasági magyarok adatait – akarta megszerezni Magyarországtól.

Fel sem merült, hogy Magyarország kiadja 900 ezer állampolgárának az adatait, mert vannak olyan országok, amelyek tiltják a kettős állampolgárságot – mondta Rétvári Bence a Kossuth Rádióban. Az államtitkár úgy fogalmazott:

egyes kormányok kifejezetten hátrányban is részesítenék a kettős állampolgárokat, és például Kárpátalján is nagyon komoly büntetéstől kellene tartania a magyaroknak.

„Nem sodorhatunk veszélybe egyetlenegy határon túli magyar közösséget sem. Sem a legkisebbet, sem a legnagyobbat, sem a közepeset. Mindenkiért ki kell állnunk, mindenkinek az adatai a legnagyobb biztonságban kell legyenek. Fontos ez hosszútávon, hogy a magyar állam garantálni tudja mindig az állampolgárainak az adatai biztonságát” – fogalmazott.

A kormánynak mindig a magyarok érdeke az első, mindegy, hogy a határ melyik oldalára születtek – hangsúlyozta Rétvári Bence, kiemelve: mert aki a határon túli magyarokért nem áll ki, az egy idő után már a határon inneni magyarokért sem szokott.

Magyar Nemzet: Pressman állhat az amerikai szigorítás hátterében

Az amerikai nagykövet Magyarországon töltött közel egy éve alatt a diplomáciai csatározás és a kétoldalú kapcsolatok romlása volt a meghatározó. A mostani vitás ügyben egy ideig úgy nézett ki, az amerikaiak elfogadhatják a magyar fél érveit, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező magyarokat hozná nehéz helyzetbe adataik átadásával, ám végül, valószínűleg nem függetlenül Pressman személyétől, mégis a kemény fellépés mellett döntöttek.

A magyar államigazgatás felső vezetésében is meglepetést okozott a magyar állampolgárok amerikai beutazásának kedden bejelentett szigorítása – mondta el a Magyar Nemzetnek egy neve elhallgatását kérő vezető. A lap egy másik kormányközeli forrásból azt is megtudta, hogy David Pressman nagykövet döntésére vezethető vissza az amerikai fél bekeményítése, legalábbis a magyar oldalon ezt így érzékelték.

Az egyeztetések az amerikai féllel látszólag jól haladtak ebben a kényes ügyben, amelyben a magyar fél a kettős állampolgár külhoni magyarok adatait nem hajlandó megosztani, miközben az amerikaiak biztonsági garanciákat követeltek a 2010-es években honosított több mint egymillió kettős állampolgár magyar útlevelét felemlegetve.

Washington kezdetben az összes kettős állampolgár adataira igényt tartott volna, pedig ezeket fordított esetben az USA is aligha adná ki, ugyanis adatvédelmi szempontból ez vállalhatatlan.

A lap szerint az amerikaiak egy időre belátták, hogy ez lehetetlen, és visszakoztak, végül ismét bekeményítettek.

Az egyik forrás arról számolt be, hogy eseti megkeresésre 80–85 személy adatait egyeztették le az amerikaikkal, így szerinte nem felel meg a valóságnak, hogy a magyarok nem működtek együtt a diplomatáikkal. Az amerikai nagykövetség azt állítja, hogy az interneten lekérhető elektronikus utazási engedély (ESTA) feltételeinek megszigorítására azért volt szükség minden magyar állampolgárral szemben, mert a magyar kormány „nem orvosolja a felmerült aggályokat, és nem tett azért, hogy a VWP (a vízummentességi program) követelményeinek minden szempontból megfeleljen”.

Magyarország minden egyes konkrét amerikai rendészeti megkeresés ügyében eljárt, a büntetőjogi felelősségre vonás megtörtént, a jogszabálysértőket megfosztották magyar állampolgárságuktól, tehát megtévesztő és hamis az amerikai külügyi szóvivő nyilatkozata – reagált Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Matthew Miller nyilatkozatára. Az amerikai külügyi szóvivő előzőleg arról beszélt: azért van szükség a szigorításra, mert bűnözők is magyar útlevélhez juthattak, mivel 2020, a biometrikus útlevél magyarországi bevezetése előtt a magyar állampolgárságért folyamodók személyazonosságának ellenőrzése nem volt megfelelő.

A magyarok ESTA-ja mostantól az eddigi kettő helyett csak egy évre érvényes, illetve egyszeri használatra korlátozódik, vagyis ha valaki átutazik a kanadai határon, hogy az északi oldaláról is megnézze a Niagara-vízesést, ugyanazzal az ESTA-val nem térhet vissza az Egyesült Államokba. A mai magyar határokon kívül születettek pedig egyáltalán nem kaphatnak ESTA-t, nekik amerikai vízumra van szükségük a beutazáshoz, akár Romániában, akár mondjuk Hollandiában születtek. Ugyanakkor ez eddig is így volt.

A szűk egy éve Budapestre érkezett nagykövetnek eddig finoman szólva is botrányosra sikerült az itteni szolgálata, amelyet sokkal inkább jellemez a kölcsönössé vált nyilatkozatháború, mint a valós diplomáciai eredmények. A Magyar Nemzet egyik diplomáciai forrása megemlítette, hogy miközben Pressman be szeretne jutni Orbán Viktor kormányfőhöz – ami eddig nem sikerült–, valamint találkozna Szijjártó Péter külügyminiszterrel, a diplomáciai „aprómunkáért” azonban láthatóan nem lelkesedik. Hozzátette,

a magyar kormány a két fél közötti politikai feszültség csökkentésének szándékával feltűnően magas szinten képviseltette magát az amerikaiak nemzeti ünnepén, ám ez nem talált viszonzásra.

Az idézett források azt remélik, hogy a magyarokat büntető mostani amerikai beutazási szankció csupán átmeneti intézkedés, és a magyar állampolgárok mielőbb visszatérhetnek az Amerikában (legfeljebb 90 napra) vízummentességet élvezők teljes jogú körébe. Ott van ugyanakkor a 2009 előtti vízumkényszer visszaállításának rémképe is. A vízum a hozzá képest fillérekbe kerülő EFTA-hoz képest jóval drágább (egy turistavízum ára jelenleg 185 dollár, 67 ezer forint) és körülményes a beszerzése. Ezzel együtt júniusban 755 vízumot adtak ki a budapesti amerikai konzulátuson, a legtöbbjük turistáknak és üzletembereknek kiadott B-vízum volt.

A lap információi szerint

a magyar diplomácia azért is meg akarja előzni a vízumkényszer bevezetését, mert ezzel megfelelő válaszlépés meghozatalára kényszerülne, ami pedig tovább távolítaná egymástól a feleket.

A Biden-adminisztráció döntésével veszélybe sodorja a határon túl élő magyarokat, különösen a háború borzalmait nap mint nap átélő kárpátaljai honfitársaink életét – mondta Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az Origónak adott interjúban kifejtette: a vízumszigorításról szóló amerikai döntés ideológiai alapokon nyugszik, és jól illeszkedik az elmúlt években tapasztalható magyarellenes döntések sorozatába. Ezek a nézeteltérések azonban nem adhatnak okot arra, hogy egy szövetséges NATO-tagállammal szemben így viselkedjenek.

Az Amerikai Egyesült Államok baloldali vezetése hivatalba lépése óta úgy tesz, mintha nem azonos szövetségesi, biztonságpolitikai érdekkörbe tartozna Magyarországgal. Ennek egyszerű oka van: a fontos ideológiai kérdésekben jelentősen eltér a magyar álláspont az amerikai nézettől – mondta Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint a Biden-adminisztráció mostani döntésével veszélybe sodorja a határon túl élő magyarokat, különösen a háború borzalmait nap mint nap átélő kárpátaljai honfitársaink életét.

Joe Biden amerikai elnök (Fotó: EPA/Nathan Howard / POOL)

A szélsőbaloldali amerikai kormányzat által meghatározott kiállítási időtartam szimbolikus, hiszen a magyar állampolgársági törvény módosítása értelmében 2011. január 1-jétől a határon túli magyarok kedvezményesen honosíthatók. Ez azt jelenti, hogy egyéni kérelemre magyar állampolgárságot szerezhet az a nem magyar állampolgár is, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti a magyarországi származását, magyarnyelv-tudását pedig igazolja. További feltétel a büntetlen előélet, és az, hogy az adott személy honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

Éppen ezért érthetetlen az Egyesült Államok érvelése, amely biztonsági aggályokra hivatkozik a 2011 és 2020 között kiadott új útlevelekkel kapcsolatban – mutatott rá Tóth Erik. Szerinte ez a döntés illeszkedik az USA baloldali kormánya részéről az elmúlt években tapasztalható barátságtalan lépések sorozatába, amely az ideológiai különbségekre vezethető vissza. A bizonyos kérdésekben tapasztalható nézeteltérések azonban nem adhatnak okot arra, hogy egy szövetséges NATO-tagállammal szemben így viselkedjenek.

Tóth Erik szerint a lépés azért veszélyes és meggondolatlan, mert a „Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól, amelyet a biztonságuk érdekében a magyar kormány nem volt hajlandó kiadni. Ugyanis szem előtt kell tartani azt például, hogy az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarok, amennyiben kettős állampolgársággal rendelkeznek, az ukrán alkotmány és állampolgársági törvény ellen vétenek, hiszen azok szerint az országban csak egyetlen állampolgárság létezik. Tudjuk, hogy az amerikai és az ukrán vezetés szoros kapcsolatokat ápol, ezért amennyiben az USA megkapná a magyar kettős állampolgárok listáját, átadhatná azt Zelenszkij kormányának. A magyar nemzeti kormány egyetlen magyart sem ad ki, és ez állhat Joe Biden adminisztrációjának bosszúja hátterében”.

Tóth Erik szerint nem ez az első eset, hogy az amerikai progresszív, baloldali politikai körök Magyarország szuverenitását támadják. 2022-ben, az országgyűlési választáson már éltek a politikai korrupció eszközével, egy külföldi szervezet segítségével pénzelhették a magyarországi baloldal kampányát.

A mostani döntés célja a nyomásgyakorlás folytatása. Ez egy bosszúhadjárat az Egyesült Államok részéről.

Hozzátette: Magyarország mindig is kiegyensúlyozott és baráti kapcsolatokra törekedett az Amerikai Egyesült Államok vezetésével. Legyen szó demokrata vagy republikánus adminisztrációkról, a magyar–amerikai kapcsolatok stabilak voltak, már csak azért is, mert a NATO mindkét fél számára prioritás. A vízumszankció egy barátságtalan lépés ugyan, de hosszú távon mindkét ország abban érdekelt, hogy a szövetségesi rendszerben meg tudják érteni egymást, ahogy eddig is tették – olvasható az Origon.