Nagy kínai hadgyakorlat Tajvan körül

Kína szombaton hadgyakorlatot indított Tajvan körül. Mint ismert, korábban bajkeverőnek nevezte a kínai külügyminisztérium William Laj tajvani alelnököt, aki paraguayi látogatása előtt kitérőt tett az Egyesült Államokba.

A kínai védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ország védelmi ereje gyakorlatozásba kezd Tajvan szigete körül „a szeparatisták és idegen erők elrettentésére”. Egy héttel korábban William Laj tajvani alelnök látogatást tett az Egyesült Államokban.

A Kínai Központi Televízió, a CCTV videófelvételről készített képe egy kínai hadihajóról Tajvan közelében 2023. augusztus 19-én.  (Fotó: MTI/AP/CCTV)

Laj, aki a januári választásokon a tajvani elnöki poszt várományosa, pénteken tért vissza az Egyesült Államokból. Hivatalosan csak Paraguayba tartó diplomáciai útja során állt meg az Egyesült Államokban, ahol a tartózkodása alatt beszédeket is mondott.

Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező, stratégiai jelentőségű Tajvanra.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) rövid közleményben közölte, hogy közös tengeri és légi harckészültségi járőrözést hajtanak végre a sziget körül.

A Kínai Központi Televízió, a CCTV videófelvételről készített képe a kínai hadiflotta Nantong fregattjának legénységéről a hajó fedélzetén, Tajvan közelében 2023. augusztus 19-én. (Fotó: MTI/AP/CCTV)

A történteket a tajvani védelmi minisztérium is megerősítette, közölték, hogy szombat reggeltől 31 kínai repülőgépet és nyolc hajót észleltek, amelyek gyakorlatokon vettek részt a sziget körül.

Huszonhat kínai repülőgép átlépte a Tajvani-szoros középvonalát, illetve a vonal két végén túli területeket.

A PLA közleménye szerint a haditengerészeti és légi erők közös gyakorlatát tartják, amely során a tényleges harci képességeiket tesztelik.

Az autoriter rezsimek jelentette fenyegetés ellen emelte fel szavát helyi idő szerint vasárnap, egyesült államokbeli kitérőjén a tajvani alelnök, aki mindazonáltal azt is leszögezte: Tajpej kész tárgyalni Kínával.

„Ha Tajvan biztonságban van, az egész világ biztonságban van. Ha a Tajvani-szorosban béke van, a világban is béke van” – fogalmazott egy, az Egyesült Államokban élő tajvani támogatói által szervezett New York-i ebéden William Laj, akinek a szavait a tajpeji elnöki hivatal idézte.

Laj kiemelte, hogy Tajvan „jó úton halad”, és a szigetnek nem szabad meghátrálnia az autoriter rendszerek jelentette fenyegetések miatt, hanem a demokrácia jegyében kell erősödnie.

A rendezvényen részt vett Ingrid Larson, a szigettel nem hivatalos kapcsolatokat ápoló, az amerikai kormány által működtetett Tajvani Amerikai Intézet elnöke is.

A kínai külügyminisztérium már korábban tiltakozott Laj egyesült államokbeli látogatása ellen, mely voltaképpen az alelnök paraguayi útjának kitérője, Laj ugyanis a latin-amerikai országba igyekszik, ahol részt vesz Santiago Pena megválasztott elnök beiktatásán. A tervek szerint visszafelé San Franciscót is útba ejti.

A kínai külügy tárca bajkeverőnek nevezte a tajvani alelnököt, akinek azt vetette a szemére, hogy makacsul ragaszkodik a Kína által magáénak tartott, ám 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvan függetlenségéhez. „Újra és újra bebizonyosodik, hogy a Tajvani-szorosban éleződő feszültség azért van, mert Tajvan az Egyesült Államokra támaszkodva igyekszik függetlenedni” – írták a közleményükben.

Tajvant alig néhány ország ismeri el. Paraguay az utolsó dél-amerikai állam, amely hivatalos kapcsolatban áll Tajvannal.

Városok közötti fórumra látogat Sanghajba augusztus végén Tajpej polgármestere, Cseang Van-an, miközben továbbra is feszült a viszony a kínai és a tajvani kormány között.

Amióta Caj Jing-ven tajvani elnök 2016-ban hivatalba lépett, Kína elzárkózik a párbeszédtől a szigetország kormányával. Ennek ellenére a két ország városai közötti kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok megmaradtak egészen 2020 elejéig, a koronavírus-járvány kitöréséig.

Caj kormánya óvatosan igyekszik újranyitni a kapcsolatokat Kínával. Például a járvány miatt szigorított határellenőrzéseket feloldotta, azzal a céllal, hogy mutassa jóindulatát Peking felé, illetve sanghaji tisztviselők egy csoportja februárban látogatást tett a tajvani fővárosban.

Cseang Van-an az ellenzéki Kuomintang képviselője, amely hagyományosan a Kínával való szoros kapcsolatokat támogatja, augusztus 29. és 31. között Sanghajba utazik a Tajpej–Sanghaj városi fórumra.

A fórumot 2010 óta minden évben megrendezték, kivéve az elmúlt három évben (2020–2022), amikor a koronavírusra hivatkozva elmaradt az esemény.

A tajpeji városi hivatal a napokban közölte, hogy maga Cseang Van-an polgármester vezeti majd a delegációt, amely idén az új trendek és új fejlesztések tematikára épül.

A Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) a koronavírus-járvány miatt bevezetett ellenőrzési szigorítások feloldása óta folyamatosan szorgalmazza a kapcsolatfelvételt Kínával arra hivatkozva, hogy a Tajvan körül kialakult politikai és katonai feszültségek miatt most nagyobb szükség van a felek közötti párbeszédre, mint valaha.

Kína saját terültének tekinti Tajvant, ezért szinte állandó hadgyakorlatokat folytat az ország közelében, illetve rendszeresen küld vadászgépeket a sziget légterébe.

„Amikor a Tajvani-szoroson túli helyzet feszült, még nagyobb szükség van a kommunikációra és a véleménycserére, és a két város fóruma ilyen platform lehet”

– mondta Cseang újságíróknak Tajpejben a Reuters beszámolója szerint.

Kína hat hadihajót és 33 harci repülőgépet küldött Tajvan közelébe a sziget védelmi minisztériumának csütörtöki bejelentése szerint.

A tájékoztatás alapján a 10, J-10 és J-16 típusú repülőgép a Tajvani-szoros középvonalát is átlépte. A középvonalat az Egyesült Államok húzta meg egyoldalúan a hidegháború alatt, és bár Peking hivatalosan sohasem ismerte el, az elmúlt évtizedekben de facto határként szolgált Kína és Tajvan között.

Az utóbbi években a kínai hadsereg vadászrepülői viszonylag gyakran lépték át a szoros középvonalát, különösképp a Tajvan és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok miatt.

Az amerikai védelmi minisztérium június végén bejelentette, hogy a külügyminisztérium mintegy 440 millió dollár (155 milliárd forint) értékben jóváhagyta lőszerek és logisztikai eszközök eladását Tajvannak.

Kína azonban továbbra is saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetet, és a pekingi vezetés rendszeresen hangot ad annak a szándékának, hogy szükség esetén erővel fog gondoskodni az újraegyesítésről.

Kína új dokumentumfilmet adott ki hadseregének felkészüléséről egy Tajvan elleni esetleges támadásra, melyben a bemutatott katonák ígéretet tesznek, hogy szükség esetén akár az életüket is feláldozzák a harcok során.

A Chasing Dreams (Álmokat kergetve) egy nyolcrészes dokumentumfilm, melyet a kínai CCTV állami televízió a hét elején sugárzott a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) fennállásának 96. évfordulójára. A film katonai gyakorlatokat és több tucat katona vallomását tartalmazza, akik fogadkoznak, hogy a haláltól sem rettennek vissza egy Tajvan elleni lehetséges támadás során.

Kína saját területének tekinti a saját kormányzattal rendelkező Tajvant, és szükség esetén az erőszaktól sem riad vissza. Az állami média és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg gyakran tesz közzé propagandaanyagokat a hadsereg modernizációjáról és a katonai gyakorlatokról. A videók a kínai nacionalizmus erősítését szolgálják, és elrettentő céllal mutatják be az ország katonai erejét Tajvan, és közvetett módon az Egyesült Államokkal számára. Bár az Egyesült Államok nem ismeri el Tajvant szuverén nemzetként, ígéretet tett arra, hogy egy esetleges invázió esetén a szigetország védelmére siet.

A Fehér Ház júliusban jelentette be, hogy egy 345 millió dolláros segélycsomaggal támogatja Tajvant. A döntést, amely a szakértők szerint az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatás tapasztalataira épült, bírálat érte Peking részéről.

A Chasing Dreams dokumentumfilmben a kínai hadsereg hadgyakorlatai szerepelnek, melyek pontosan kiszámított támadások szimulációit mutatják be a szigetország ellen. A hadgyakorlatokat áprilisban, Caj Jing-ven tajvani elnök amerikai látogatása után hajtották végre.

A film drámai részei között szerepel a kínai hadsereg különböző hadosztályain szolgáló katonáinak ígérete, hogy életüket is feláldozzák egy Tajvan elleni esetleges támadás során. „Ha háború törne ki, és a körülmények nem lennének alkalmasak a tengeri aknák biztonságos eltávolításához, akkor a saját testünket használnánk arra, hogy biztonságos utat hozzunk létre a haderőink számára” – mondta a kínai haditengerészet aknakereső egységének egyik búvára.

A légierő egyik pilótája úgy nyilatkozott, hogy ha kifogyna a lövedékekből, akkor a vadászrepülőgépe lenne az ellenség fele kilőtt utolsó rakéta. A különleges taktikai egység parancsnoka arról beszélt, hogy ugyan fájdalmas bajtársakat elveszíteni, de vészhelyzet esetén mindig higgadt és mindig készen áll a harcra. A dokumentumfilmben a Santung repülőgép-hordozót is bemutatják, amint formációban hajózik több más hadihajóval.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg az elmúlt hónapban fenyegetésként többször is a Tajvani-szoroshoz vezényelte a Santung repülőgép-hordozót. Az elmúlt pár évben a hadsereg vadászrepülői viszonylag gyakran lépték át a szoros középvonalát, amely informális határvonalként működik Kína és Tajvan között, különösképp a Tajvan és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok miatt.

Az Egyesült Államok 345 millió dollár katonai segélyt folyósít Tajvannak – áll Joe Biden amerikai elnök pénteki közleményében, amely szerint a pénzt védelmi termékekre, valamint katonai oktatásra és képzésre fordítják.

A segélycsomag egyebek között ember által hordozható légvédelmi rendszereket (MANPADS), lőfegyvereket, rakétákat, felderítő és megfigyelő felszereléseket tartalmaz.

A Biden-adminisztráció most először küld katonai segélyt a szigetre saját védelmi tartalékaiból.

Az amerikai törvényhozók nyomást gyakoroltak a Pentagonra és a Fehér Házra, hogy gyorsítsák fel a fegyverszállításokat Tajvannak. A cél ezzel az, hogy segítsék Tajvant szembenézni Kínával, és elriasszák Kínát attól, hogy fontolóra vegye a támadást.

Míg a kínai diplomaták tiltakoztak a lépés ellen, Tajvan washingtoni kereskedelmi irodája azt közölte, hogy a washingtoni döntés „fontos eszköz Tajvan önvédelmének támogatására”.

Az Egyesült Államok 1979-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, és létrehozta azokat a Kínai Népköztársasággal. Az „egy Kína” politika elismerése mellett Washington ugyanakkor továbbra is kapcsolatot tart fenn a tajpeji kormányzattal, és fegyvereket szállít a szigetnek.