Miért jelent meg a Wagner-csoport a lengyel-belorusz határon?

Pénteken is kiadta szokásos hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. Ebben azt írják: augusztus 7-én a fehérorosz kormány bejelentése alapján a 6-os számú Önálló Gárda Gépesített Dandár gyakorlatozásba kezdett az északnyugati Hrodna városánál. A település a lengyel és a litván határ közvetlen közelében található – írja a mandiner.hu.

Wagner-zsoldosok

Fotó: Roman ROMOKHOV / AFP

Az elmondások szerint az akció célja, hogy a fehérorosz csapatok elsajátítsák az ukrajnai háború tanulságait. Elemzők szerint a Wagner zsoldosai is részt vesznek az eseményen és tanácsokkal segítik a kiképzést.
Az eset ugyanakkor a britek szerint nem számít kirívónak, az egység bázisa alapvetően Hrodna városánál van, és a most bejelentett hadgyakorlat vélhetően csak a szokásos évi kiképzés része. A hírszerzés szerint nem kell attól sem tartani, hogy konkrét katonai akciót készítenek elő az alakulattal.

Lengyelország tízezerre emeli a lengyel-fehérorosz határ térségébe átcsoportosított katonák számát, közülük négyezren a határőrséget segítik, hatezren pedig a kelet-lengyelországi helyőrségekben gyakorlatoznak – jelentette be csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A tárcavezető a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban arra reagált, hogy a Fehérorosz Hazafias Erők nevű, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt támogató szervezet minap „a lengyel testvérekhez” intézett, a lengyel politikusokat háborús retorikával vádoló felhívást adott ki. „A történelem sok példáját ismeri annak, hogy a fehéroroszok visszaverték a nyugatról érkező inváziót. Ne törekedjetek arra, hogy ezt a saját bőrötökön tapasztaljátok” – áll a felhívásban.

Ez újabb fehérorosz provokációkat jelez a Lengyelországgal közös határon – értelmezte a felhívást Blaszczak. Aláhúzta:

különféle forgatókönyvekre kell készülni, az illetékes lengyel hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy a támadó elrettentése végett közelebb viszik a fegyveres erőket a keleti határhoz.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter a 2021-es évhez hasonlította a helyzetet, amikor a lengyel-fehérorosz határszakaszon kitört a migrációs válság. Bejelentette: a jövőben a 2021-es létszámhoz hasonló lesz a határ közelében szolgáló katonák száma.

„Mintegy tízezer katonáról lesz szó” – közölte, kifejtve: a kontingensből négyezren a határőrség műveleteit támogatják, hatezren pedig tartalékban maradnak azon helyőrségekben, amelyek működését az utóbbi években Kelet-Lengyelországban megújították.

Lengyelország keleti határai védelmének megerősítését Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke jelentette be június végén. A döntést a Wagner orosz zsoldoscsapatok fehéroroszországi jelenlétével is összefüggésbe hozta.

Jelenleg a közös határszakaszon mintegy kétezer katona és több száz rendőr támogatja a határőröket. Blaszczak szerdán jelentette be, hogy ezt a létszámot kétezer katonával erősítik meg.

A migrációs nyomás miatt Lengyelország már korábban riasztórendszerrel felszerelt acélkerítést épített a fehérorosz határon, és riasztórendszert létesít az orosz exklávé, a kalinyingrádi kerület határán is.

Németország felajánlotta Patriot légvédelmi rakétarendszerei lengyelországi állomásoztatásának meghosszabbítását – jelentette be kedden a berlini védelmi minisztérium.

A hosszabbítás előreláthatólag az év végéig szólna. A tárca közlése szerint a fegyverrendszerek „a NATO integrált légvédelmének részeként értékes hozzájárulást tesznek a civillakosság és szövetségünkhöz tartozó területek védelméhez a keleti szárnyon”.

A három Patriot-üteget január óta állomásoztatják a délkelet-lengyelországi Zamoscban az Ukrajnával közös határ mentén.

Eredetileg a légvédelmi fegyvereket legfeljebb fél évre akarták ott állomásoztatni. Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter július elején német hivatali partnerével tartott megbeszélésén azonban reményét fejezte ki, hogy Lengyelország legalább az év végéig még megtarthatná a Patriotokat.

Boris Pistorius német tárcavezető közleményben tudatta, hogy Berlin mostani felajánlása lengyel barátaik biztonsági szükségleteinek fedezésére irányul.

„Megbízható partnerként továbbra is az ő oldalukon állunk”

– hangsúlyozta.

A Patriot légvédelmi rakétarendszerek állomásoztatását azonban nem tervezik meghosszabbítani jövőre. A német védelmi minisztérium szerint ugyanis 2024-ben a fegyverrendszerek átkerülnek a NATO Reagáló Erőkhöz.

Lengyelországban október 15-én tartják a parlamenti választásokat – jelentette be a lengyel államfő hétfőn, miután aláírta a vonatkozó határozatot.

Andrzej Duda a közösségi médiában tette közzé döntését, és Lengyelország jövőbeni sorsára tekintettel a választáson való részvételre szólította fel az állampolgárokat. A határozatot öt napon belül kell közzétenni a jogi közlönyben, ezt követően hivatalosan is megkezdődik a választási kampány.

Lengyelországban négyévente választják újra az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház 100 szenátorát.

A legutóbbi, 2019-es választásokon az alsóházban a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt szerzett többséget, amely közös frakciót alkot két kis konzervatív párttal együtt. A szenátusban a liberális és baloldali ellenzék van többségben.

A PiS-nek az utóbbi hetek felmérései szerint 33-38 százalékos támogatottsága van.

A fő ellenzéki erő a Polgári Platform (PO), mely a legnagyobb pártja a Polgári Koalíció (KO) nevű, további három kis balliberális pártból álló frakciónak. A KO felmérések szerint 28-32 százalékot kapna, ha most tartanák a választásokat.

A jelenleg mért támogatottság nyomán sem a PiS, sem a KO nem tudna önállóan kormányozni.

A szejmben a többséget a jelenlegi helyzet szerint csak a nemzeti és az újliberális pártok alkotta szövetséggel, a Konföderációval (Konfederacja) kötendő koalícióban tudnák biztosítani.

A Konföderációnak jelenleg 10 képviselője van a 460 fős szejmben, a felmérésekben azonban a harmadik legerősebb párttá nőtte ki magát (8-14 százalék). Az érintett pártok elhatárolódnak a PiS-Konföderáció, illetve a KO-Konföderáció koalíció létrehozásának lehetőségétől.

Az ötszázalékos bejutási küszöb átlépésére esélyes még az Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű választási lista. A közösen induló több baloldali tömörülésnek jelenleg 7-9 százalékos a támogatottsága.

Harmadik Út néven koalícióban indul a választásokon a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia volt elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050. Koalíciók esetében 8 százalékos a bejutási küszöb, a szövetség támogatottsága jelenleg 5-9 százalék között mozog.

A szenátusi választáson az ellenzéki KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út egy tömbben szándékozik indulni, bár a koalíciót hivatalosan még nem erősítették meg. A választások napján rendezik meg a tervek szerint az európai uniós migrációs csomagról szóló népszavazást is, az ezt lehetővé tevő törvényről a szejm augusztus közepén fog szavazni.

Varsó egy lengyel-ukrán alakulatot tervez felállítani azzal a céllal, hogy a későbbiekben megszállja Nyugat-Ukrajnát – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy szerdai, az általa irányított tárcánál megtartott tanácskozáson.

Sojgu azt hangsúlyozta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok oroszellenes politikájának fő eszközévé vált, és kinyilvánította szándékát, hogy övé lesz „a legerősebb hadsereg” Európában. Mint mondta, ennek érdekében Varsó nagyszabású fegyverbeszerzésbe kezdett az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Dél-Koreából.

„Ezenkívül tervezi egy úgynevezett lengyel-ukrán alakulat létrehozását, reguláris alapon, állítólag Nyugat-Ukrajna biztonságának szavatolására, valójában azonban ennek a területnek a későbbi megszállása érdekében” – tette hozzá a hadseregtábornok.

A tárcavezető bejelentette, hogy a leningrádi és a moszkvai katonai körzet létrehozása mellett a nyugati határokon megerősítik az orosz fegyveres erők csapategységeit.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország intézkedéseket fog hozni a katonai biztonságát a NATO részéről érő fenyegetések semlegesítésére.

Indoklásképpen elmondta egyebek között, hogy Ukrajna tavaly február, vagyis a háború kezdete óta a Nyugattól, amely ezzel szerinte közvetett háborút folytat Oroszország ellen, több száz harckocsit, több mint négyezer páncélozott járművet, több mint 1100 tüzérségi löveget, valamint több tucat sorozatvetőt és légvédelmi rakétarendszert kapott.

Megítélése szerint a NATO, az EU és az velük együttműködő országok eddig összesen 160 milliárd dollárnyi támogatást nyújtottak Kijevnek, és egyre veszélyesebb, halált okozó eszközökkel látják el.

„A Nyugat az iránti hajlandósága, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainak jelentős részét Ukrajnába fektesse annak érdekében, hogy a harctéri helyzetet a maga javára fordítsa, a konfliktus további eszkalálódásának komoly kockázatát hordozza magában” – mondta.

„A kelet-európai országok fegyveres erőit figyelembe véve mintegy 360 ezer katona, nyolcezer páncélozott jármű, hatezer tüzérségi rendszer és aknavető, 650 repülőgép és helikopter állomásozik a Szövetségi Állam (Oroszország és Fehéroroszország) határainak közvetlen közelében” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy a háború kezdete óta a NATO régión kívüli államai alakulatainak száma 2,5-szeresére nőtt és meghaladta a 30 ezer főt. Hangot adott álláspontjának, miszerint Finnország és Svédország jövőbeni NATO-csatlakozása komoly destabilizáló tényező.

Valószínűnek nevezte, hogy finn területre a szövetség olyan kontingenseket és csapásmérő fegyvereket fog telepíteni, amelyek képesek lesznek jelentős mélységben képesek csapást mérni az északnyugat-oroszországi kritikus létesítményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy miután Helsinki csatlakozott a szövetséghez, Oroszország szárazföldi határának hossza a NATO országaival csaknem megduplázódott.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök július végén az orosz biztonsági tanács állandó tagjainak ülésén állította, Lengyelország koalíciót tervez létrehozni „a NATO ernyője alatt” és közvetlenül be kíván avatkozni az ukrajnai konfliktusba, „egy zsírosabb falatot kiszakítva” a szomszédos országból.

Az államfő ezt követően utasította az orosz biztonsági szolgálatokat, hogy szorosan kövessék figyelemmel Lengyelország Nyugat-Ukrajnára vonatkozó terveit.