Már több, mint 1 millióan használták az árfigyelőt

Az árfigyelőnek köszönhetően konkrétan is kimutatható, hogy mennyivel mérséklődött az élelmiszerek ára.

Egyre több a tudatos vásárló. Ezt pedig a hat kiskereskedelmi lánc 1200 boltjának árait rögzítő online árfigyelő rendszer népszerűsége is bizonyítja. A weboldalnak már csaknem egymillió látogatója volt – közölte a Gazdasági Versenyhivatal.

Egy friss felmérést is közöltek, amiből kiderül, hogy alig egy hónap alatt több mint 6 millióan értesültek itthon az online árfigyelő rendszerről. A 18 év felettiek háromnegyede ismeri az alkalmazást, 15 százalékuk pedig aktívan használja az árfigyelőt.

A Gazdasági Versenyhivatal szerint az árfigyelő kíméletlen versenyt generált az áruházláncok között.

Ennek köszönhető, hogy júliusban csaknem 8 százalékkal csökkentek az árak 62 termékkategóriában. Ez 7 tized százalékpontos inflációcsökkenést hozott, míg az élelmiszer-inflációt 2 százalékponttal mérsékelte.

Júliusban a legnagyobb mértékben a spagetti ára esett vissza, csaknem 15 százalékkal. A zöldségárak átlagosan több mint 14 százalékkal mérséklődtek. A gyümölcsök közül az alma és a narancs lett 20 százalékkal olcsóbb. A húsfélékből is kevesebb pénzért lehet válogatni: jelentősen csökkent például a pulykamell és a csirkeszárny is.

A Covid alatt beesett profitot, forgalmat próbálták a nyitás vagy a nyitások után visszaszerezni a multinacionális vállalatok.

A Oeconomus Gazdaságkutató szerint a multicégek nyerészkedtek az elmúlt időszakban. De addig emelték az árakat, amíg a saját forgalmuk is nagyot csökkent. Pásztor Szabolcs azt mondta: a kormány az intézkedéseivel a vásárlókat segíti, de ezáltal az üzletek forgalma is újra emelkedik.

„Az irány egyértelmű, hogy az árak azért lefelé fognak tartani majd a kiskereskedelemben. Korább kifutották magukat. Nagyon sok fogyasztónál az árak elérték a rezervációs szintet, a rezervációs árat, ahol egyébként a vásárló már nem vásárolja meg az adott terméket” – fogalmazott Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója.

Czomba Sándor: A szankciós infláció letörése kiemelt feladat

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt mondta: már év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció.

„Ennek elérése érdekében bevezettük az online árfigyelő rendszert, emellett megemeltük a kötelező akciózások mértékét. A sorozatos intézkedéseknek köszönhetően az infláció folyamatosan csökken, már év vége előtt egy számjegyűvé válhat” – fogalmazott az államtitkár.

Az eddigi eredményeket tovább erősítheti, hogy a következő hetekben várhatóan megújul az árfigyelő: elmenthető bevásárlólistát is lehet majd készíteni, és fejlesztik a térképfunkciót is.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) szakmai támogatása mellett a Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén indította el az online árfigyelő rendszert. Az árfigyelő az elmúlt hónap tapasztalatai alapján rendkívül hatékonynak bizonyult, kíméletlen versenyt generált az áruházláncok között, így jelentős részben ellensúlyozta az élelmiszerárstop kivezetésének hatásait.

A minisztérium pénteki közleménye szerint 2023 júliusában a 62 termékkategória termékeinek átlagárai átlagosan 7,7 százalékkal mérséklődtek annak eredményeként, hogy egy hónap leforgása alatt 53 termékkategóriában csökkentek az árak.

Az élelmiszerárak csökkenésének júliusban 0,7 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve 2 százalékpontos élelmiszerinflációt csökkentő hatása lehetett a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.

Az elmúlt hónapban legnagyobb mértékben a spagetti ára esett vissza, közel 15 százalékkal. Több mint 14 százalékkal csökkentek a zöldségárak, ezen belül több zöldség (zöldpaprika, étkezési újburgonya, kelkáposzta, fokhagyma, paradicsom, karfiol) ára 20 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékben.

A gyümölcsök ára átlagosan több mint 7 százalékkal mérséklődött, de például az alma és a narancs 20 százalékkal lett olcsóbb.

A kenyerek, a margarin, a sertészsír és a tejtermékek árai átlagosan 10 százalékkal mentek lejjebb július végére az árfigyelő indulásától számítva. A húsok közül leginkább a pulykamell ára csökkent, közel 11 százalékkal, míg a csirkeszárny ára több mint 6 százalékkal mérséklődött -sorolta a GFM.

Az árak csökkenését a kormányzat által június 1-jétől elindított kötelező akciózás is támogatta, amelynek mértékét a kormány augusztus 1-től 15 százalékra emelte.

Az árstop kivezetésének minimális hatása volt: az elmúlt egy hét során mindössze 0,7 százalékkal emelkedtek az online platformra kötelezően szolgáltatandó 62 termékkategória termékeinek átlagárai.

Az árak emelkedése a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően tehát mérsékelt volt, ugyanis 32 termékkategóriában tovább mérséklődtek az átlagárak az elmúlt egy hét folyamán is:

leginkább a tojás, a finomliszt, a zöldpaprika és a karfiol árai csökkentek.

Ráadásul a legkedvezőbb árakat nézve a hatósági árhoz képest, a liszt ára 52 százalékkal, a napraforgó étolaj ára 40 százalékkal, a tojás ára 38 százalékkal, a burgonya ára 27 százalékkal lett olcsóbb.

Az online platform népszerűségét bizonyítja, hogy elindulása óta több mint 910 ezer látogatója volt, és összesen közel 63 millió letöltés történt az oldalon. A szabadszavas keresések száma megközelíti a 385 ezret, amelyek során a látogatók júliusban leggyakrabban a tej, csirkemell, sajt, vaj és tejföl szavakra kerestek, míg augusztus elején az árstopok kivezetését követően a cukor, a csirkemell, a tej, a liszt és az olaj szavakra történt a legtöbb keresés.

Az árfigyelő hozzájárul a családok megvédéséhez, hiszen elkezdte letörni az élelmiszerárakat, a multikat árcsökkentésre kényszeríti, így jelentősen segíti az infláció egy számjegyűre csökkentését.

Jelenleg hat kiskereskedelmi lánc hozzávetőleg 1200 boltjában, összesen 62 termékkategóriában kereshetik a legolcsóbb terméket a vásárlók. Az adatokat a boltok naponta frissítik, méghozzá úgy, hogy pontosan figyelik a versenytársak árait. Elemzők szerint az infláció letörésében a július 1-jén indult online árfigyelő az egyik leghatásosabb kormányzati intézkedés. A kormányszóvivő a közösségi oldalán úgy fogalmazott,

az árfigyelő az élelmiszerek árának csökkentésére kényszeríti a multikat.

„Mindössze egy hónapja működik, de már most sokat segít spórolni a magyar családoknak. Az elmúlt hónapokban azt tapasztaltuk, hogy nem elég, hogy a háború és a szankciók jelentősen megemelték az inflációt és az élelmiszerárakat, de a multik is elkezdtek nyerészkedni a mostani helyzeten, és a több profitért még ők is rátettek egy lapáttal az élelmiszerárakra” – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

A kormány ennek fékezésére indította el a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett árfigyelő oldalt, ami máris bizonyította, hogy bevált. Indulása óta már 750 ezren használták a honlapot. A kormányszóvivő hangsúlyozta: az árak naprakészek, így

a vásárlás előtt feltérképezhetjük, mi, hol a legolcsóbb.

A legnagyobb mértékben – csaknem 14 százalékkal – a zöldségárak mérséklődtek. A gyümölcsök árai átlagosan 8 százalékot meghaladó mértékben estek. A margarin és a spagetti 12-13 százalékkal, a kenyerek és a tojás pedig átlagosan 8-9 százalékkal lett olcsóbb. A húsok közül a legnagyobb mértékben a pulykamell ára csökkent, mintegy 10 százalékkal.

Az árakat azért is érdemes figyelni, mert

a kormány augusztustól a legfontosabb élelmiszereknél legalább 15 százalékos árakciót írt elő az üzletek számára.

Augusztustól rekordot dönthet a Szép-kártyák használata is azzal, hogy a kormány intézkedése nyomán a munkáltatók újabb 200 ezer forinttal tölthetik fel ezeket, így a keretösszeg 450 ezerről 650 ezer forintra nő.

„Nagyon fontosnak tartom, azt hogy segítséget kap a Szép-kártya elfogadásával az élelmiszer-kereskedelem, hideg élelmiszerrel beválthatjuk augusztus 1-től az utalványokat, illetve a kártyákat, és ez segítheti a kiskereskedelem forgalmának növelését” – magyarázta Hatta József, a Kapos-Coop Zrt. kereskedelmi igazgatója.

A Szép-kártya az nem egy kötelező juttatás a dolgozóknak, de a Kossuth Rádióban nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint mégis sokan támogatják így munkavállalóikat.

„Ez értelemszerűen azért jó, mert egyszerűbb és könnyebb kifizetni, mint a bért, a munkavállalónak meg azért, mert végül is ugyanúgy fizethetünk a Szép-kártyával, mint a sima bankkártyánkkal, bizonyos megkötésekkel” – mutatott rá Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Versenyképességi Kutatóintézetének munkatársa.

Elemzők szerint a bolti akciók mellett nagyon fontos szerepe lehet a fogyasztás növelésében a Szép-kártyák egyre szélesebb körű használatának is, mert így növekedni tud a magyar gazdaság.

Jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tud a leghatékonyabban fellépni a „pofátlan túlárazások” terén, az árfigyelő működése beváltotta a reményeket. A magyar élelmiszeripar versenyképessége azonban nagyon alacsony – mondta a Növekedés.hu-nak Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora a kedden megjelent interjúban.

A közgazdász a lapnak azt mondta, a GVH tavasszal elindított tényfeltáró tevékenysége, majd az árfigyelő rendszere az infláció-fékezés hatékony eszközének bizonyult.

A fogyasztói kosárban az élelmiszervásárlás a legnagyobb arányú a legtöbb társadalmi csoportnál, így az élelmiszerárak alakulása az inflációt igen nagy mértékben befolyásolja – jelezte, sajnálatosnak nevezve, hogy a hatósági árszabályozás 2022 év eleji bevezetése után az élelmiszerek piacán sorozatosak voltak a kereskedői túlárazások.

Úgy folytatta, hogy a kormány által bevezetett tavalyi év eleji élelmiszer hatósági árak messzemenőleg tükrözték a jó szándékot, a szociális érzékenységet, ám főleg a nagyobb élelmiszerüzletláncok megkerülték a kormány szándékát, sőt azzal éppen ellentétes hatást idéztek elő.

A hatósági árazott termékekből a készletezésük sok esetben ugyanis nem érte el az igényeket, míg a hasonló, úgynevezett helyettesítő termékekre jelentős árrést raktak.

Így történhetett meg, hogy például a tej- és tejtermék árak 80 százalékkal emelkedtek – tette hozzá.

Az árfigyelő rendszer alkalmas a reális ár-érték arány visszaállítására, az indokolatlan túlárazások megszüntetésére, hiszen az árak összehasonlíthatósága által egyrészt a túlárazó kereskedő lelepleződik, ezzel veszít a jó hírnevéből, másrészt a fogyasztó is oda megy vásárolni, ahol ugyanazt a terméket kedvezőbb áron kapja meg- hangsúlyozta a szakértő.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kereskedők az emelkedő költségeket gyorsan áthárították a fogyasztókra, sőt még ennél is nagyobb drágulást idéztek elő.

Magyarországon megjelent a profit húzta infláció, mint az árszínvonal emelkedés egyik komponense, amelyben az élelmiszeráruházak az élen jártak. Viszont a jövőbeli inflációs pálya szempontjából kiemelt jelentőségű lesz, hogy a nyersanyagárak jelenlegi, csökkenő trendje is hasonlóan gyorsan megjelenjen a fogyasztói árakban – tette hozzá.

Közölte, számos ágazatban kimutatható, hogy a vállalatok a költségek emelkedésén felül árazták a termékeiket és szolgáltatásaikat az elmúlt években.

Ezekben az ágazatokban a GVH úgy tud segíteni, hogy átláthatóvá, összehasonlítható teszi az árakat, amivel a tisztességes alapokon nyugvó piaci verseny újraépítését előmozdítja – mondta Lentner Csaba.

Arra a kérdésre, hogy minek köszönhető, hogy az árfigyelőben megtalálható 62 termékkategóriából 53-ban csökkentek az árak, ami alig pár hét alatt közel két százalékkal járulhatott hozzá az élelmiszer-infláció mérséklődéséhez, azt válaszolta, hogy megfelelő visszatartó erővel bír a versenyhivatal. A kereskedők elgondolkodnak azon, hogy megéri-e az árakat tovább srófolni. Az a kereskedő viszont, amelyik hosszabb távon tervez, és a piacon szeretne maradni, nem kockáztathatja meg, hogy a GVH ellenőrzések során lelepleződjön, hiszen ezzel vásárlókat veszíthet, sőt az üzleti tisztességén is csorba eshet.

Elmondta, lássuk be, volt egy időszak amikor szabad volt a pálya, ahol lényegében szabadon, ellenőrizetlenül emelhettek árakat, de most ennek vége. Kevesebb profittal is be kell érjék – fogalmazott a közgazdász.

„A magyar kormány elkötelezett az infláció ellenes küzdelemben. Kézben tartja a lakossági rezsiköltségeket, törekszik a fegyelmezett államháztartási gazdálkodásra. Ám álláspontom szerint állami térfélen most a Gazdasági Versenyhivatal tehet legtöbbet az infláció lefékezésére” – emelte ki Lentner Csaba.

Az interjúban elhangzott, hogy augusztus 1-jétől a kormány kivezeti az árstopokat és megemeli a kötelező akciózás mértékét. A közgazdász erről azt mondta, hogy az eddigi árstoppos termékek lesznek a kötelező akciózás újabb termékei.

A kedvező hatás eléréséhez természetesen szükség van a forint-euró árfolyam kedvező alakulására is, a forintot ne érjék újabb spekulációs támadások, mert ez a jelentős élelmiszerimportra drágító hatást gyakorolhat, sőt, feszültségeket hozhat a piacon – figyelmeztetett a szakértő.

„Számításaim szerint július végére már bőven 20 százalék alá csökkent az infláció. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank intézkedései célt értek. A megfelelően kézben tartott élelmiszerpiaci viszonyok, a levédett lakossági rezsiköltségek, és a nemzeti bank kamatpolitikája az infláció elleni küzdelemben még további lehetőségeket is jelenthet. Szükség van a kormány, a GVH és a jegybank közötti folyamatos egyeztetésekre, a gyorsan változó világgazdasági helyzethez való alkalmazkodásra, és az esetleges negatívumok hazai piacon való semlegesítésére” – hangsúlyozta Lentner Csaba, hozzátéve, hogy az infláció ellenes küzdelem még csak éppen elkezdődött, sok tennivaló van még.

Hozzátette: 10 százalékig – a versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank hatékony fellépéseivel – az év végéig simán levihető az infláció, de ahhoz, hogy további csökkenés történjen, bizonyos ágazati problémákat meg kell oldani, különösen a magyar mezőgazdaság helyzetét, amelynek termelése, Bulgáriát leszámítva, a legversenyképtelenebb az Európai Unióban.

A legfőbb problémának azt nevezte, hogy a rendszerváltozás idején szétesett, majd jobbára a baloldali kormányok alatt szétprivatizált mezőgazdasági élelmiszerfeldolgozók és kereskedő cégek a termelőkkel nincsenek egy vertikumban.