Már a Duna-menti kikötőket támadják az oroszok

Támadás érte Ukrajna Duna menti kikötőit. Amióta Oroszország ellehetetlenítette, hogy Ukrajna a Fekete-tengeren exportálja a gabonát, a Duna menti kikötők váltak a gabonaszállítás központjává. Klaus Johannis román államfő elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia szomszédságában kikötőket támad az orosz hadsereg.

A Duna romániai oldalán egy halász készítette az Híradó által bemutatott felvételeket Tulcsa közelében. A felvételeken látszik, hogy több létesítmény is lángol. Az orosz haderő szerdán több órán keresztül drónokkal támadta a Duna partján található Izmail kikötőjét, az ukrán búzaexport egyik új központját.

A kikötők elleni támadás Románia és egyben a NATO határa közvetlen közelében történt.

Az ukrán Izmail 12 kilométerre fekszik Tulcsától (Tulcea), a másik megtámadott kikötőváros Reni, ahonnan ugyancsak gabonát exportálnak, mindössze 13 kilométerre található Galactól (Galati).

Klaus Johannis román államfő elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia szomszédságában kikötőket támadnak az orosz erők, mint fogalmazott ezek háborús bűnök, amelyek abban korlátozzák Ukrajnát, hogy az élelmiszereket eljuttassa a világ más országaiba, ahol szükség van rájuk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kikötőket ért támadás után azt mondta, Oroszország globális katasztrófát idézhet elő azzal, hogy akadályozza a gabonaexportot.

Lejárt a gabonaegyezmény

„Válságot akarnak előidézni a világ élelmiszer-ellátásában. Azt akarják, hogy ez összeomoljon, az árak pedig elszabaduljanak – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Oroszország nemrég jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg a tavaly júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött gabonaegyezményt, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna mintegy 33 millió tonna gabonát és más élelmiszert exportáljon a Fekete-tengeren keresztül.

Ukrán források szerint az orosz erők az egyezmény lejárta óta 180 ezer tonnányi gabonát semmisítettek meg az ukrán kikötők elleni támadásokban. Az orosz kormány azzal vágott vissza, hogy a műveletekkel a Herszon megyét a Krím félszigettel összekötő, orosz ellenőrzés alatt álló csongari híd ellen intézett ukrán támadásokat akarja megtorolni.

Amint lehetetlenné vált a gabona fekete-tengeri szállítása

Kijev új útvonalat próbált találni, így a hét elején megállapodott Zágrábbal, hogy Horvátország dunai és adriai kikötőit használhatják az ukrán gabona exportjára.

„Minden kezdeményezés, amely hozzájárul a gabonaexport folytatásához, minden nyitott ajtó hozzájárul a világ élelmezés biztonságához” – fogalmazott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, miután tárgyalt a horvát diplomácia vezetőjével.

A romániai Konstancába is érkezik ukrán gabona, csak idén hét és fél millió tonna indult el innen hajón, tavaly egész évben nyolc és fél millió tonna gabonát tettek itt hajókra.

Rakétatalálat érte a templomot

Közben az ukrán légierő azt állítja: 23 orosz drónt fogott el csütörtök hajnalban. A legtöbbet Odesszában és Kijevben. Az orosz hadsereg Szlovjanszk egyik lakónegyedét is támadta.

Herszonban ugyanakkor két találat érte a Szent Katalin-székesegyházat. Négy tűzoltó akkor sérült meg, amikor a kigyulladt tetőszerkezetet kezdték oltani, de közben újabb rakétatalálat érte a templomot. Az 1781-ben épült székesegyház arról híres, hogy abban volt eltemetve Grigorij Potyomkin krími herceg, Nagy Katalin orosz császárné kegyence. A maradványait tavaly távolították el, amikor a város még orosz megszállás alatt állt. Az oroszok tavaly novemberben vonultak ki Herszonból az ukrán ellentámadás idején.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a Kremlben kitüntetésben részesítette a katonákat az ország különleges ukrajnai hadműveletében végzett szolgálatukért. Hangsúlyozta:

az orosz hadsereg a helyi orosz ajkú lakosság védelemében lépett fel Ukrajnában.

„Egyetlen céllal kerültél a frontra – hogy a hazával és a népeddel legyél a nehéz időkben, megvédd eszméinket, kultúránkat, nemzeti értékeinket, az emberek szent jogát, hogy saját akaratuk szerint éljenek” – mondta az orosz elnök a katonáknak, majd a nap folyamán a kormány tagjaival a donbaszi régió integrációjáról tárgyalt.

Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosó hosszú időn át tartó leállítása senkinek sem használ – tájékoztatott szerdán a török államfői hivatal kommunikációs igazgatósága.

A beszámoló szerint Erdogan a beszélgetés során rámutatott: a legnagyobb kárt a gabonára szoruló, alacsony jövedelemmel rendelkező országok szenvedik el.

A török vezető „békehídnak” nevezte az Oroszország által július közepén befagyasztott kezdeményezést, és leszögezte: továbbra is komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az ukrán gabonaexport folytatódjon.

A török államfői hivatal egyúttal közölte: a két politikus megállapodott arról, hogy Putyin Törökországba látogat.

A Kreml ismertetése szerint Putyin jelezte Erdogannak, hogy Moszkva kész visszatérni az egyezményhez, amint a Nyugat teljesíti Oroszország saját gabonaexportjával kapcsolatos kötelezettségeit. Hozzátették: amennyiben egyáltalán nincs előrelépés a szerződés Oroszországra vonatkozó részének teljesítése terén, a megállapodás további meghosszabbítása minden értelmét elveszti.

A török elnök a közelmúltban meggyőződését fejezte ki, hogy Moszkva vissza fog térni a gabonaegyezményhez.

Erdogan július második felében jelezte: Putyinnal „körbejárják” a témát, és meggyőződése, hogy rövidesen biztosítják az ukrán gabonaexport folytatását.

Oroszország és Ukrajna tavaly júliusban Isztambulban írta alá a szerződést az ENSZ és Törökország közvetítésével. Az egyezség lehetővé tette, hogy Ukrajna mintegy 33 millió tonna gabonát és más élelmiszert adjon el az orosz-ukrán háború ellenére.

Moszkva azonban bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a korábban kétszer megújított, de július 17-én éjfélkor ismét lejáró megállapodást, azzal vádolva a Nyugatot, hogy akadályozza Oroszország saját gabona- és műtrágyaexportját, amely szintén az egyezség része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.

Mind Oroszország, mind Ukrajna a világ vezető gabonaexportőrei közé tartozik.

Kijev és Zágráb megállapodott, hogy Horvátország dunai és adriai kikötőit használhatják az ukrán gabona exportjára – jelentette be hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Mostantól a legtöbbet hozzuk ki a horvát kikötők adta lehetőségekből” – fogalmazott Kuleba.

Az ukrán diplomácia vezetője a nap folyamán tárgyalt Kijevben horvát hivatali partnerével, Grlic Radmannal.

Miután Oroszország nem hosszabbította meg a júliusban lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a megállapodásnak az orosz mezőgazdasági termékek és a műtrágya exportjára vonatkozó részét, Ukrajna lényegében elesett a biztonságos tengeri exportútvonalaktól.

„Most a leghatékonyabb útvonalak kidolgozásán fogunk fáradozni, a legtöbbet hozzuk ki a horvát kikötők adta lehetőségekből”

– hangoztatta Kuleba.

„Minden segítség az exportok blokádjának feloldásához, minden megnyitott ajtó gyakorlati hozzájárulást jelent a globális élelmezés biztonságának fenntartásához” – emelte ki a külügyminiszter.

Kuleba mindazonáltal elmondta, hogy horvát kollégájával folytatott megbeszélései fő témája az Ukrajnának szánt fegyverek voltak. „Csak annyit mondhatok, hogy vannak bizonyos megállapodások, amelyeket hamarosan végrehajtunk” – tette hozzá részletek említése nélkül.

Oroszország osztja sok partnerének az ukrajnai konfliktus békés rendezésére vonatkozó javaslatát, de a Nyugat és Kijev minden békekezdeményezést elutasított – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy orosz hírportálnak adott interjúban.

A Lenta.ru online oldalán csütörtökön megjelent cikk szerint Lavrov kifejtette: „egyetértünk partnereink számos olyan javaslatával, amelyek többek között a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának betartására, a hidegháborús mentalitás elhagyására, a humanitárius válság megoldására, az atomerőművek biztonságának szavatolására, az egyoldalú szankciók megszüntetésére, valamint a világgazdaság politikai célokra való felhasználásának elutasítására vonatkozott”.

Hozzátette:

„ezzel együtt be kell látnunk, hogy Volodimir Zelenszkij nyugati támogatói teljes mértékben elutasítják a válság fokozatos csökkentésének minden formáját”.

Mint mondta: a kijevi rezsim közvetlenül és azonnal elutasította Kína, Brazília és az afrikai országok által javasolt békekezdeményezésekről szóló tárgyalások lehetőségét.

Az orosz külügyminiszter szerint Moszkva aprólékosan tanulmányozta az összes javasolt békekezdeményezést.

„Több partnerünkkel külön konzultációkat folytattunk, és részletesen megvitattuk az elképzeléseiket” – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy június közepén Vlagyimir Putyin orosz elnök több afrikai állam vezetőjét is fogadta Szentpéterváron. „Május végén bizalomteljes és szívélyes találkozónk volt Li Hujjal, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottjával, az ukrán válság rendezésével foglalkozó kínai küldöttség vezetőjével Moszkvában” – mondta.

„Tartalmas megbeszélést folytattunk Celso Amorimmal, a brazil elnökség nemzetközi ügyekkel foglalkozó főtanácsadójával, aki március végén Oroszországba látogatott”

– sorolta Szergej Lavrov.