Lemondott Timmermanns

Benyújtotta lemondását az európai bizottsági tagságáról Frans Timmermans ügyvezető alelnök, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos, miután úgy döntött, hogy jelöltként indul a soron következő hollandiai választásokon – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

A brüsszeli közlemény szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke köszönetét fejezte ki Timmermans alelnöknek az uniós bizottság és az európaiak érdekében végzett sokéves munkájáért, és azonnali hatállyal elfogadta a holland uniós biztos lemondását.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerin

Ursula von der Leyen úgy döntött, hogy az európai zöld megállapodásért, valamint az éghajlatpolitikai tárcáért felelős ügyvezető alelnöki pozíciót Maros Sefcovic alelnökre, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagjára bízza a brüsszeli testület új, holland állampolgárságú tagjának kinevezéséig.

A közlemény idézi Ursula von der Leyent, aki szerint Timmermans az európai zöld megállapodás megvalósítása érdekében végzett munkájának köszönhetően az EU nagy lépéseket tett azon célkitűzéseinek teljesítése felé, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon, és globális szinten is emelje az éghajlatváltozás elleni fellépéssel kapcsolatos ambíciók szintjét.

A bizottsági közlemény szerint Ursula von der Leyen tájékoztatta az Európai Parlament elnökét és az Európai Unió Tanácsának soros spanyol elnökségét a Frans Timmermans lemondását követően hozott intézkedésekről, amelyek célja a folyamatban lévő ügyek zökkenőmentes folytatása. Az uniós bizottság elnöke továbbá hivatalos levelet küldött Hollandia miniszterelnökének, amelyben arra kérte Mark Ruttét, hogy javasoljon egy női és egy férfi jelöltet a biztosi posztra.

Ursula von der Leyen sok sikert kívánt Sefcovic alelnöknek új feladataihoz, és arra kérte: mozdítsa elő az éghajlat védelmét célzó uniós intézkedéseket és az európai zöld megállapodás sikerét – közölte az Európai Bizottság.

Információk szerint Frans Timmermans a Munkáspárt (PvdA) és a Baloldali Zöldek (GL) közös jelöltje lesz a november 22-re kiírt, előrehozott holland parlamenti választásokon. A mindkét párt csúcsjelöltjének számító 62 éves munkáspárti politikus már korábban, július 20-án bejelentette, hogy szeretné elnyerni a miniszterelnöki posztot a novemberi választásokon, miután a PvdA és a GL közölte, hogy közös listán indul a választásokon.

Timmermans, a PvdA korábbi parlamenti képviselője tíz év után tér vissza a holland politikába.

Mark Rutte második kormányában külügyminiszteri posztot töltött be. 2014-ben a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságban a többi között jogállamiságért felelős uniós biztos és alelnök lett, majd 2019-től, az Ursula von der Leyen vezette testületben az európai zöld megállapodás végrehajtásáért felelt.

A Mark Rutte vezette kormány júliusban lemondásra kényszerült, mivel a négypárti koalíció nem tudott megegyezni a menekültügyi reformokról. A kabinet azóta ügyvivő minőségben folytatja munkáját.

Bizalmatlanság, központosítási törekvések, technokrata szemléletmód – ezek jellemezték sokak szerint az elmúlt években Ursula von der Leyen vezetési stílusát az Európai Bizottság élén. Miközben az EU-nak most határozottan stabil vezetésre volna szüksége, az látszik, hogy egyre többen fordítanak hátat az a bizottsági elnöknek, aki viszont az újabb öt éves megbízatással kacérkodik.

Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottságban, amely hivatali idejéből még majdnem egy év van hátra, egyre több vezető beosztású személyiség „ugrik ki.” A múlt héten a bizottság ügyvezető alelnöke jelentette be, hogy hazatér, és újra belpolitikai vizekre fog evezni. Azok, akik továbbra is betöltik pozíciójukat, gyakran fogalmaznak meg éles kritikát a volt védelmi miniszter politikájával szemben – írja a Politico.

Eközben von der Leyen jövőjéről is találgatások folynak, azt rebesgetik ugyanis, hogy az EU legbefolyásosabb intézményének vezetője egy második ötéves ciklusra is pályázni készül.

Az EU-nak ugyanakkor most stabil vezetésre lenne leginkább szüksége. Az európai gazdaságok a várható infláció okozta bénító nyomással néznek szembe, miközben a politikai elit a növekvő migrációval és az Ukrajnában zajló háborúval is küzd.

Az elmúlt hetekben igencsak felfordult a Bizottsága élete. Múlt csütörtökön Frans Timmermans – aki 2019-ben lemaradt a bizottsági elnöki posztról, de most ügyvezető alelnökként működik – jelentette be, hogy Mark Rutte kormányának összeomlását követően indulni kíván Hollandia miniszterelnöki posztjáért.

Margrethe Vestager, von der Leyen másik ügyvezető alelnöke pedig az Európai Beruházási Bank év végén megüresedő vezetői posztjára áhítozik. Ez egyébként arra késztette von der Leyent, hogy rideg hangvételű levelet adjon át a dán biztosnak, amelyben arra figyelmeztette, hogy kerülje az összeférhetetlenséget.

Mariya Gabriel, az EU innovációs és kutatási biztosa már felmondott. Visszatért Bulgáriába, hogy a külügyminiszteri posztot töltse be.

Mások is a Brüsszelen túli életet tartják szem előtt. Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos egyre több időt tölt szülőföldjén, Lengyelországban, ami uniós feladatainak rovására megy kritikusai szerint.

Az Európai Bizottság szóvivője mindenesetre elutasította azt a feltételezést, hogy a távozások sorozata aláássa von der Leyen tekintélyét.

De vajon mi állhat a bizottság fokozatos széttöredezésének hátterében? Egyesek szerint az elnök vezetési stílusa a kezdetektől fogva bosszantotta néhány kollégáját. Miközben nemzetközi hírnévre tett szert az ukrajnai háborúra adott uniós válaszlépések irányításával, központosítási törekvései elidegenítették saját brüsszeli biztosaitól.

A döntéseket zárt ajtók mögött hozta meg, csupán egy szűk tanácsadói körrel. A biztosok gyakran úgy érezték, hogy kizárják őket, még akkor is, ha egyes kérdések csak közvetett módon érintették tárcájukat.

„Nem éppen a kollegialitás megtestesítője. Nagyon sok témában a biztosok a médián keresztül kell, hogy informálódjanak” – mondta von der Leyenről egy névtelenséget kérő bizottsági tisztviselő.

Az elkeseredettség egy másik forrása, hogy májusban, az Európa Tanács reykjavíki csúcstalálkozóján bejelentette, hogy az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex együtt kíván működni az Egyesült Királysággal a migráció ügyében.

Von der Leyen egyedül kötötte meg az alkut, így nemcsak a biztosai, hanem más uniós kormányok előtt is homályosak maradtak a részletek.

Vannak, akik szerint von der Leyen problémája az, hogy nem ismeri jól saját biztosait, és így nem tudott egységes csapatot sem kialakítani, sokkal inkább úgy vezette a bizottságot, mint egy Németországból érkező technokrata, akit német tanácsadók vesznek körül.

Az európai parlamenti képviselők újabb ötéves megbízatásra való megválasztása szűk egy év múlva esedékes, Ursula von der Leyen pedig továbbra sem nyilatkozott arról, hogy belevágna-e egy újabb ciklusba, bár a német kormány támogatná ebben. De a NATO főtitkári posztjával is kapcsolatba hozták, amely Jens Stoltenberg megbízatásának 2024 októberében esedékes lejártával megüresedik.

Politikai nyomásgyakorlással – Magyarország Európa Tanácsbeli szavazati jogának megvonásával – próbálta eltéríteni a magyar kormányt békepárti álláspontjáról a magyargyűlöletéről ismert belga liberális EP-képviselő, Guy Verhofstadt. Sérelmezte például, hogy Orbán Viktor „még mindig szabotálja az Oroszország elleni szankciókat".

Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti képviselőt gyakran foglalkoztatja Magyarország megbüntetéseFORRÁS: AFP/EMMANUEL DUNAND

Ahogy hazánk következetesen, a háború kirobbanása óta a tűzszünetet, a béketárgyalásokat és a béke mielőbbi elérését szorgalmazza,

VERHOFSTADT, A BUKOTT BELGA KORMÁNYFŐ NAGY VEHEMENCIÁVAL ÉRVEL AZ OROSZORSZÁG ELLENI SZANKCIÓK MELLETT.

Érvelése ugyan nem túl hiteles, amióta bevallotta, hogy ezek a szankciók valóban „a nullával egyenlőek". Álláspontja szerint hiába nem rendítik meg Oroszországot a szankciók,

AZ EURÓPAIAKNAK CSAKAZÉRTIS ÁLDOZATOT KELL HOZNIUK, UKRAJNA MELLETTI KIÁLLÁSUK BIZONYÍTÉKAKÉNT.

A szankciós politika elvakult támogatásában Verhofstadt odáig ment, hogy kijelentette: valahányszor él Magyarország vétójogával a szankciós döntéshozatal során,

ANNYISZOR KELL MEGDUPLÁZNI A HAZÁNKTÓL VISSZATARTOTT UNIÓS FORRÁSOK ÖSSZEGÉT. „EGY VÉTÓ: 5,8 MILLIÁRD EURÓ. KÉT VÉTÓ: 11,6 MILLIÁRD EURÓ. HÁROM VÉTÓ: 23,2 MILLIÁRD EURÓ" – SOROLTA.

Nem érdekelte, lesz-e fűtés ezen a télen

A belga politikus a háború kezdete óta sürgeti az orosz földgáz- és kőolajszállítmányok azonnali leállítását is, NÉHÁNY HÓNAPJA MÉG AZ SEM ÉRDEKELTE, HOGY AZ ELŐTTÜK ÁLLÓ TELET HOGY VÉSZELNÉK ÁT AZ EURÓPAI CSALÁDOK ÉS AZ IPAR OROSZ GÁZ ÉS KŐOLAJ NÉLKÜL. Elvakultságában azért követelt szavazatijog-megvonást hazánktól, mert a magyar kormány nem engedte, hogy a magyar háztartások, a magyar ipari létesítmények energiaellátás nélkül maradjanak.

FORRÁS: FACEBOOK/SZIJJÁRTÓ PÉTER

„Állítsuk meg Putyin hadigépezetét! Igen, szenvedni fogunk az orosz olaj és gáz betiltása miatt (...), de túléljük" – fogalmazott a hazánkat radikálisan támadó, magát mégis liberálisnak tartó politikus, aki ráadásul valamiért rögeszmésen ragaszkodik ehhez az állásponthoz.

Azonban mégsem lehet teljesen elégedetlen, hiszen az Európába érkező orosz energiahordozók mennyisége a Moszkva és Brüsszel között kibontakozott feszültség miatt csökkent –

A FÖLDGÁZ, A VILLANY ÉS AZ ÜZEMANYAGOK ÁRA PEDIG EGY CSAPÁSRA BRUTÁLISAN MEGEMELKEDETT AZ EGÉSZ KONTINENSEN.

Békepártisága miatt kirúgná az EU-ból Magyarországot

Nem elég, hogy a vele azonos szellemiségű brüsszeli politikusokkal kiharcolták, hogy az európaiak fizessék meg a háború árát,

VERHOFSTADT MÉG A HÁBORÚT IS GLOBÁLISSÁ TENNÉ.

Hazánkat amiatt támadta, mert nem csatlakozott Ukrajna fegyveres támogatói közé: ő maga viszont tankokat követelt Ukrajnának. „Küldjék a tankokat most!" – szólított fel a liberális EP-képviselő,

MINTHA KÜLDETÉSÉNEK TEKINTENÉ, HOGY A HÁBORÚT ELNYÚJTSA ÉS EGÉSZ EURÓPÁT LÁNGRA LOBBANTSA.

Magyarellenességében és Ukrajna-pártiságában az EP-politikus odáig merészkedett, hogy kijelentette: Magyarország helyére fel kell venni az EU tagállamai közé Ukrajnát. Jobbnak látná tehát a belga liberális, ha Magyarország, amely a háború kitörése óta a béke pártján áll, kikerülne az Unióból, és a helyére egy jelenleg háborúban álló ország, a korrupcióban fuldokló Ukrajna kerülne, ki tudja, milyen háborús viszonyok közé sodorva minden EU-tagállamot. 

Frans Timmermanst, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztost javasolta a novemberi hollandiai választásokon közös listájának első helyére a Munkáspárt (PvdA) és a Baloldali Zöldek (GL) – közölte pénteken a zöld párt.

A döntés a bejelentéssel vált hivatalossá, a politikus jelöléséről pedig augusztus 22-ig kell szavaznia a két pártnak.

A mindkét párt csúcsjelöltjének számító 62 éves munkáspárti politikus már korábban, július 20-án bejelentette, hogy szeretné elnyerni a miniszterelnöki posztot a novemberi választásokon, miután a PvdA és a GL közölte, hogy közös listán indul a hollandiai előrehozott parlamenti választásokon.

Timmermans főbb kihívói a választásokon Dilan Yesilgöz igazságügyi miniszter, a Néppárt a Szabadságért és a Demoráciáért (VVD) politikusa és Caroline van der Plas, a Gazdák és Polgárok Mozgalmának (BBB) listavezetője lesznek.

Timmermans, a PvdA korábbi parlamenti képviselője tíz év után tér vissza a holland politikába.

Mark Rutte második kormányában Timmermans külügyminiszteri posztot töltött be. 2014-ben a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság a többi között jogállamiságért felelős uniós biztos és alelnök lett, majd 2019-től, az Ursula von der Leyen vezette testületben az európai zöld megállapodás végrehajtásáért felel.

A Mark Rutte vezette kormány júliusban lemondásra kényszerült, mivel a négy párti koalíció nem tudott megegyezni a menekültügyi reformokról. A kabinet azóta ügyvivő minőségben folytatja munkáját.