Ukrán drónt lőtt le éjjel Moszkva légterében az orosz légvédelem – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

„Az ukrán drón a légvédelmi eszközök ráhatása után megváltoztatta röppályáját és nem lakóépületre zuhant a moszkvai Krasznopreszenszkaja rakpart közelében” – hangzott a közlemény.

A tájékoztatás szerint az ukrán drón lezuhanása személyi sérülést vagy tüzet nem okozott. A tárca terrortámadásnak minősítette a történteket.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester is bejelentette a Telegram-csatornáján, hogy egy drónt semmisítettek meg a légvédelmi erők Moszkva felett. Közlése szerint a gép darabjai a Moszkva City felhőkarcolónegyed melletti Ekszpocentr területére zuhantak, és jelentősebb kárt nem okoztak.

A moszkvai Vnukovo és Zsukovszkij repülőtéren felfüggesztették a légiforgalmat.

Az orosz védelmi tárca csütörtök éjjel egy ukrán tengeri drón megsemmisítéséről számolt be, amely Szevasztopoltól 237 kilométerre délkeletre támadást kísérelt meg az orosz Fekete-tengeri Flotta hajói ellen. A drónt a tájékoztatás értelmében a Pitlivij őrhajó és a Vaszilij Bikov járőrhajó fedélzeti fegyverei megsemmisítették.

A dél-ukrajnai Herszon régióban próbálják áttörni a frontot az ukrán erők, Kijev ugyanis orosz haditudósítók szerint felderítő egységeket küldött a Dnyeper bal partjára.

A jobb partot még tavaly szeptemberben foglalták vissza az ukrán csapatok, azonban a nyári ellentámadás eddig elkerülte a területet. Közben a front keleti részén kijevi jelentések szerint

két hónap alatt alig több, mint tíz kilométert haladtak előre.

Moszkva viszont továbbra is azt állítja, hogy az ellentámadás sikertelen.

Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy csapataik javították helyzetüket a front mentén, és újabb lőszerszállítmányt semmisítettek meg Kelet-Ukrajnában.

Az ukrán erők visszavették az orosz csapatoktól a donyecki régióban található Urozsajne települést – jelentette be szerdán Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes.

„Urozsajne felszabadult. Katonáink megerősítik a védelmi vonalakat a településnél. Az offenzíva folytatódik” – írta Maljar a Telegramon.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője hozzáfűzte, hogy az ukrán erők folytatják a támadó hadműveleteket a donyecki régióban Bahmut, valamint Zaporizzsja megyében Melitopol és Bergyanszk körzetében. A szóvivő szavai szerint

az ukrán hadsereg tüzérséggel támadja az azonosított ellenséges célpontokat, és „ellencsapásokat” hajt végre.

A vezérkarnál kifejtették, hogy az ukrán erők Bahmutnál a várostól délre hajtanak végre támadó műveleteket, és megerősítik a már elfoglalt vonalakat.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők ismét támadták e megye székhelyét és a régiót. Beszámolója szerint Herszon városában három, a régió más részében két helyi lakos sebesült meg a támadásokban. Herszonban az orosz erők eltaláltak egy oktatási intézményt és egy kórházat – emelte ki.

Hozzátette, hogy

szerdára virradó éjjel az orosz hadsereg Mikilszke települést ágyúzta a régióban, aminek következtében egy idős házaspár otthonában megsebesült.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 650-nel 255 570-re emelkedett. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 11 harckocsit és 24 tüzérségi rendszert.

A brit védelmi minisztérium három szerződést írt alá 115 millió dollár értékben, amelyek lehetővé teszik légvédelmi felszerelések küldését Ukrajnába – számolt be csütörtökön a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a Sky News brit tévécsatorna jelentésére hivatkozva.

A brit védelmi minisztérium a három közül a legnagyobb, 56 millió font (71,4 millió dollár) értékű szerződését a norvég Kongsberg védelmi vállalattal kötötte. Ez a dokumentum rendelkezik olyan drónellenes rendszerekről, amelyeket Ukrajna használhat az orosz drónok azonosítására, nyomon követésére, megzavarására, valamint megsemmisítésére.

Többek között a CORTEX Typhon típusú rendszerről van szó, a norvég gyártó a hét elején jelentette be, hogy hamarosan szállít ilyen eszközöket. A két másik ügylet is a légvédelmet érinti, de ezekről a brit védelmi minisztérium nem közölt részleteket.

A szerződéseket a brit vezetéssel Ukrajna számára létrehozott nemzetközi alap (IFU) keretében kötötték, amely immár több mint 770 millió fontot gyűjtött össze, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának.

A német kormány csütörtökön jelentette be, hogy újabb katonai segélyszállítmányt adott át Ukrajnának. A csomag tartalmaz két IRIS–T légvédelmi rakétakilövőt, több mint 4500 darab, 155 milliméter kaliberű füstlövedéket, tíz GO12-es földi megfigyelő radart, négy HX81-es nyerges vontatót, négy félpótkocsit, valamint nyolc rakodót.

Egyedül Kijev dönti el, mikor teljesülnek a feltételek, melyek az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyaláshoz szükségesek – szögezte le csütörtökön a NATO főtitkára a norvégiai Arendalban.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: kizárólag az ukrán fél mérlegelheti, mi az, amit elfogadhatónak tart a tárgyalóasztalnál, a NATO feladata pedig Ukrajna támogatása.

Kedden Stian Jenssen, Stoltenberg vezérkari főnöke egy – ugyancsak Arendalban rendezett – panelbeszélgetésen felvetette, hogy az ukrán fél esetleg lemondhatna az orosz erők által megszállt területei egy részéről Moszkva javára a háború lezárása érdekében. Jenssen szavait Kijev felháborodással fogadta, a vezérkari főnök pedig ezt követően elnézést kért.

Stoltenberg csütörtökön hangsúlyozta, hogy a NATO nem változtat jelenlegi politikáján,

tehát Ukrajna határainak továbbra is a nemzetközileg elismert határokat tekinti, és támogatja az ország területi egységét, szuverenitását.

A júliusi, Vilniusban rendezett NATO-csúcson a tagországok megállapodtak abban, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt követően csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a csúcson hazája nem kapott meghívást a szervezetbe és leszögezte: Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke, Stian Jenssen szerint ugyanakkor egyfajta megoldást jelentene az ukrajnai konfliktus megoldására az, ha Ukrajna területeket adna át az oroszoknak, cserébe pedig megkaphatná a hőn áhított NATO-tagságot. Az ukránok nem voltak elragadtatva a felvetéstől.

Stian Jenssen a norvég Verdens Gang nevű lapnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, szerinte egyfajta megoldást jelentene az, ha Ukrajna területeket adna át az oroszoknak, cserébe pedig megkaphatná a hőn áhított NATO-tagságot. A NATO-főtitkár kabinetfőnöke hozzátette, Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mikor és milyen feltételek mellett hajlandó erről tárgyalni. „A kérdés már felvetődött a szövetségen belül. Nem állítom, hogy ennek így kell lennie, de ez egy megoldás lehet” – szögezte le.

Elmondta azt is, hogy már jelen pillanatban is folynak a tárgyalások Ukrajna jövőbeli státuszáról, és előrelépések is tapasztalhatók a kérdésben. Mindeközben, jegyezte meg, Oroszország nagyon komoly katonai nehézségekkel küzd, ami meggátolja abban, hogy újabb területeket foglaljon el.

Jenssen szerint mindenkinek az az érdeke, hogy ez a háború ne ismétlődhessen meg.

A Sky News emlékeztet, Jens Stoltenberg NATO-főtikár álláspontja eleddig következetesen az volt, hogy Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan és mikor kezdődjenek meg a tárgyalások Oroszországgal.

Az ukrán külügyminisztérium finoman szólva sem értékelte Jenssen szavait, elfogadhatatlannak minősítve azokat. Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a következőket írta közösségi oldalán:

„Ukrajna nem kereskedik a területeivel.”

Nyikolenko szerint a NATO-tisztviselők tudatos vagy tudattalan részvétele egy ilyen narratíva kialakításában egyértelműen Oroszország kezére játszik, az euro-atlanti térség biztonságát pedig Ukrajna győzelmének felgyorsítása és a NATO-ba való felvétele biztosíthatná.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a felvetéssel kapcsolatban azt mondta, az egyértelműen beleillik az oroszok által képviselt „befagyasztási forgatókönyv” logikájába.

Korábban Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter vetette fel, hogy Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak. Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását, emellett arra bátorította a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján.

Lelőttek egy ukrán drónt Moszkvában