Kézigránáttal támadtak az embercsempészek Hajdújáráson

Jelentősen megnőtt a napi határsértések száma az elmúlt hetekben. Csak kedden 827 illegális bevándorlóval szemben kellett intézkedniük a hatóságoknak, két nap alatt pedig már az 1500-at is megközelítette a próbálkozások száma. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en azt mondta: új, veszélyes helyzetet teremtett, hogy múlt pénteken Hajdújáráson kézigránátos támadás történt egy családi háznál. Eddig ugyanis inkább csak az fordult elő, hogy a migránsok egymás ellen használták a fegyvereiket. 

Ellenőrzik a migránsokat a rendőrök Belgrádban. Már a füves területeken sem tartózkodhatnak. A hatóság emberei a befogadóközpont felé irányítják őket.

A bevándorlók jelentős része a befogadóközpontok helyett a határ menti falvak erdeiben húzza meg magát. Királyhalomnál is folyamatosan sátrakat vernek, és innen szervezik meg az Európába vezető útjukat. Mindenáron át akarnak jutni a szerb–magyar határon.

„Ez a hely nagyon közel van a határhoz. Innen már csak negyven-ötven percet kell gyalogolni. Egyáltalán nincs messze, de a rendőrök nagy gondot jelentenek. Gyakran kell elmenekülnünk innen” – mondta egy afgán férfi.

Tele van a migránsokkal Hajdújárás. A rendőrök alig győzik ellenőrzés alatt tartani őket. A településen élők rettegnek. Meg is van rá az okuk.

Szombaton ismeretlenek gránátokkal dobáltak meg egy lakóházat. A helyiek azt mondják, hogy féltik a házaikat, az autóikat és az életüket is.

Vannak olyan szerbiai falvak, amelyek már elnéptelenedtek, mert a helyi lakosokat elüldözték a migránsok. Erről beszélt a Migrációkutató Intézet szakértője az M1 műsorában. Tóth Klaudia azt mondta: az illegális bevándorlók olyan sátortáborokat alakítanak ki, amelyek külön „államok az államban”. Ráadásul a felfegyverzett migránsok közül sokan nem csak egy-két napra húzzák meg magukat.

Jellemzően azért a kivándorlóknak elfogy egy idő után a pénze, tehát nincs több ezer eurójuk kifizetni az embercsempészeket, így például leragadnak egy-egy tranzitországban, és itt valamilyen bevételi forrás megszerzése után tudják fizetni az embercsempészeket, és végül így jutnak el Európába – mondta Tóth Klaudia, a Migárciókutató Intézet kutatója.

Amíg megpróbálnak pénzhez jutni, addig is veszélyt jelentenek a környéken élőkre. Az utóbbi időkben rendszeressé váltak a lövöldözések. Eddig az embercsempész- és migránsbandák egymásra lőttek, szombaton azonban már helyi lakosok ellen indítottak célzott támadást.

Ezek a kézigránátok ott vannak vagy ott lehetnek azoknál is, akik az átjutással kísérleteznek a magyar határon.

A miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója azt mondta: a migránsok erőszakos megnyilvánulásai szintet léptek a kézigránátos támadással. Olyan hajdújárási házra támadtak, amelynek a lakói már többször kértek segítséget a rendőrségtől a migránsok atrocitásai miatt.

„Az embercsempészek beazonosíthatták ezt a személyt, és az ő családi házát támadták meg célirányosan kézigránátokkal. Ez súlyosan fenyegeti a közrendet, közbiztonságot, és egy olyan új minőségét jelzi az illegális tömeges migrációnak, ami eddig még nem fordult elő” – mondta Bakondi György.

Hangsúlyozta:

folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, hiszen a migrációs nyomás egyre nő.

Ebben az évben már 91 ezer határsértőt fogtak el a magyar határnál, és 700 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást. Míg korábban átlagosan naponta 400 migránst tartóztatott fel a magyar határvédelem, ez a szám mostanra közelíti az 500-at. Ráadásul jellemző az is, hogy a migránsok 40-50 fős csapatokban támadják a határzárat. 

A határsértések napi átlagos száma megközelíti az ötszázat, de hétvégente ennél is többen próbálnak illegálisan bejutni Magyarországra – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 szerda reggeli műsorában.

Bakondi György közölte: a keddi adatok szerint idén 91 ezer határsértőt fogtak el, valamint 700 embercsempész ellen indult büntetőeljárás.

Továbbra is látszik az embercsempészek szervezettsége és jellemzőek a nagycsoportos elkövetések – tette hozzá.

A belbiztonsági főtanácsadó új, veszélyes helyzetnek nevezte azt, hogy míg korábban a határ szerb oldalán a különböző migránscsoportok egymás ellen használták csak a fegyvereiket, néhány napja Hajdújáráson kézigránátos támadás történt a közösségi médiában aktív egyik ember háza ellen.

Tájékoztatása szerint az olasz és a balkáni útvonalon is nő a migránsok aktivitása.

Amíg az EU-ban a bejutás legalizálásáról, a segítségnyújtás és a szétosztás fontos európai kötelezettségéről folynak a viták, és politikai támadások alatt állnak azok az országok, amelyek nem azonosulnak ezzel az elképzeléssel, mindez meghívólevélként jelenik meg az útnak indulást tervező ázsiaiak és afrikaiak számára – fogalmazott.

Kitért a Száhel-övezet instabilitására is, jelezve, hogy csak Szudánból és Csádból több mint hatmillió ember tartózkodik a velük szomszédos afrikai országokban.

Európának elsőrangú érdeke lenne, hogy a menekülthullám elindulása előtt minden erőfeszítést megtegyen a háborús konfliktus mélyülésének és kiterjedésének megállítása érdekében – hangsúlyozta a belbiztonsági főtanácsadó.

Bakondi György később a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a „migránsgettókról” szólva veszélyesnek nevezte, ha például Röszke térségében kellene létrehozni egy ilyen, 20-30 ezer embert befogadni képes nyílt tábort, ahová azokat, akik a határ túloldalán lövöldöznek, be kellene engedni.

Közölte: Bicskén és Debrecenben már látták, mit jelent a nyílt tábor. Azoknak a magyar és az európai belső biztonságot – de a szociális, az egészségügyi és az oktatási, a lakhatási rendszert is – súlyosan veszélyeztető következményei lennének – mondta.

Bakondi György elmondta: a határ szerbiai oldalán napi rendszerességűek a fegyveres összetűzések, embercsempész bandák pisztolyokkal, géppisztolyokkal harcolnak egymással, ezáltal pedig a magyar határbiztonság is fokozott veszélynek van kitéve.

A határ, amelyet őrzünk, nemcsak a magyar szuverenitás jelképe, a magyar belbiztonság egyik letéteményese, hanem egyben schengeni határ is, márpedig a schengeni egyezmény – ellentétben a mostani uniós megfogalmazásokkal – világosan fogalmaz:

a külső határok őrizete a feltétele a belső határellenőrzés lebontásának, ezért az Európai Unió külső határain meg kell akadályozni minden jogellenes átlépést, és minden jogszabálysértő cselekmény elkövetését

– mondta.

Bakondi György közölte: az idén eddig a magyar-szerb határon és a magyar-román határon összesen csaknem 85 ezer határsértőt és 650 embercsempészt fogtak el.

Amíg a korábbi hetekben naponta 250-300 határsértőt fogtak el, addig ez a szám az elmúlt két hétben növekedésnek indult, és meghaladta a napi 400 főt, de vannak napok, amikor eléri akár a napi 500 főt is.

Az illegális migránsok nem ritkán 150 – 200 fős csoportokban kísérlik meg a behatolást a szerb-magyar határon, Románia felől pedig gépjárműveken megbújva próbálkoznak meg egyre intenzívebben a Magyarországra való bejutással – fűzte hozzá.

Bakondi György kitért a Nigerben történt katonai puccsra, ami miatt az afrikai térségben kialakulhat egy több országot érintő háborús konfliktus, az pedig milliókat késztethet arra, hogy elmeneküljenek a hazájukból. Nyilván először a biztonságot jelentő szomszédos országokba, aztán pedig a jólét reményében tovább indulhatnak az Európai Unióba is.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója végezetül ismét hangsúlyozta:

Magyarország továbbra sem ért egyet az illegális migránsoknak az unió által szorgalmazott kötelező szétosztásával, elutasítja, hogy hazánkban úgynevezett „migráns gettót” hozzanak létre.

Értelmetlenné válnának a magyar határőrizetnek azok az erőfeszítései, amit a magyar lakosság támogatásával 2015-től idáig megtett, ha azokat, akik most a szerb-magyar határ térségében lövöldöznek, tömeges erőszakos fellépésükkel fenyegetik a magyar határvédelmi erőket is, egy új uniós szabályozás értelmében be kellene engednünk és nyílt táborokban kellene elhelyeznünk őket.

Magyarország ezeket az elképzeléseket súlyos hibának tartja, elutasítja és semmilyen módon nem támogatja egy olyan új uniós jogi szabályozás elfogadását, amely ezt lehetővé tenné – szögezte le Bakondi György.

A migránsválság szigorúbb és más megközelítésű kezeléséről, valamint vajdasági idegenforgalmi beruházásokról tárgyalt szerdán Belgrádban Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével.

A szerb államfő, Aleksandar Vucic azt írta, Pásztor István a barátja, és olyan ember, akivel együtt építik a sikeres és modern Szerbiát.

A találkozó néhány soros ismertetéséből nem derült ki, hogy pontosan mik voltak a megbeszélés témái, ám az utóbbi hetekben számos leszámolás történt a migránsok között a szerb-magyar határ közelében, a VMSZ képviselői pedig a hatóságok szigorúbb fellépését követelték.

Az utóbbi időszakban szinte mindennapossá váltak a lövöldözések a szerb-magyar határ mentén. A rendőrség többször is razziázott a környéken. Mivel azonban a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sokszor ismét útra kelnek, és néhány nappal később elérik a magyar határt, ahol ismét megkísérelnek bejutni az Európai Unióba.

A migrációs válság tetőpontján, 2015-ben körülbelül egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, amelynek Szerbia is része. Hivatalos adatok szerint az illegális bevándorlás legnépszerűbb útvonala még mindig a nyugat-balkáni szárazföldi út.

A Vajdasági Magyar Szövetség politikusai már nyolc éve követelik parlamenti felszólalásokban és hivatalos találkozók keretében a hatóságok szigorúbb fellépését, a vajdasági, a magyar határhoz közeli településeken ugyanis a migránsok jelentős károkat okoztak a gyümölcsösökben és a gazdaságokban, szemetet hagynak maguk után, az utóbbi időben pedig fegyvert is hordanak, ami félelmet kelt a helyi lakosság körében.